Hirdetés
A kijelentés előzménye az volt, hogy a brit médiumok Glenys Kinnock Európa-minisztert idézve a nyilvánosság elé tárták: Blair minden bizonnyal harcba fog szállni az elnökség megszerzéséért.
Az új uniós tisztséget a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése hívná életre (lásd Link Dossziénkat). Egyelőre azonban senki sem lehet benne biztos, hogy ez mikor fog bekövetkezni – az őszi írországi népszavazás kimenetele ugyanis megpecsételheti a Lisszaboni Szerződés további sorsát.
A 27-tagú közösségnek erősebb vezetést, igazságosabb döntéshozatalt és a világpolitika ügyeibe való nagyobb beleszólást biztosító szerződés ratifikációjára akár már idén sor kerülhet.
„A miniszterelnök úr megítélése szerint Tony Blair alkalmas jelölt bármilyen jelentős nemzetközi tisztség betöltésére” – közölte Gordon Brown szóvivője.
„Ha létrejön az Európai Tanács elnöki posztja, és Tony Blair úgy dönt, vállalja a jelöltséget, természetesen támogatni fogjuk őt.”
Hosszú ideje folyik a találgatás, hogy Blair vajon tényleg EU-elnöki babérokra pályázik-e. A kérdés szerdán került ismét előtérbe, Kinnock Európa-miniszter Strasbourgban elejtett megjegyzése nyomán.
„Az Egyesült Királyság kormánya támogatja Tony Blair jelöltségét az Európai Tanács elnöki posztjára” – idézi a BBC a brit politikust. „Ez a kormány álláspontja. Biztos vagyok benne, hogy Blair megkérdezése nélkül nem tennének efféle kijelentéseket.”
Blair 2007-ben, tíz év kormányzás után adta ki kezéből a miniszterelnöki stafétabotot. Jelenleg közel-keleti megbízottként tevékenykedik, az Egyesült Államok, az Európai Unió, az ENSZ és Oroszország mediátorainak kvartettjét képviselve.
Blair és Brown – a munkáspárti kormányzás első évtizedének két emblematikus figurája – közti kapcsolat Blair hivatali idejének túlnyomó részében hírhedten viharos volt, mivel mindkét politikus saját markában akarta tudni a párt feletti döntő befolyást, a pártelnöki címmel egyetemben.
A Nagy-Britanniában legerősebb ellenzéki erőt képviselő Konzervatívok – akiknek jó esélye van a jövőre esedékes választások megnyerésére – vissza akarják szorítani az Európai Unió tagállamok feletti hatalmát. Az ellenzéki párt az európai elnöki tisztség megalkotása ellen is tiltakozik.
„Bárki is töltse be a tisztséget, minden esélye megvan, hogy a hatalmat saját kezében, Brüsszelben összpontosítsa, és árnyéka óhatatlanul rávetül a tagállami külpolitikákra is” – figyelmeztetett William Hague, a Konzervatív Párt külpolitikai szóvivője. „Egy Tony Blairhez hasonlóan ambiciózus szereplő esetében pedig ez szinte már előre borítékolható.”
Blair részéről cáfolták, hogy a volt miniszterelnöknek szándékában állna megpályázni az Európai Tanács elnöki pozícióját. Az tisztség betöltőjét egyébként uniós vezetők neveznék ki két és fél éves, megújítható időszakra.
„Kampányról szó sincs” – nyomatékosította Blair szóvivője. „Ahogy az már számtalanszor elhangzott az ügy kapcsán, egyszerűen nincs mire jelölni valakit, ha a tisztség még nem is létezik.”
Vélemények:
Ian Hudghton EP-képviselő, a Skót Nemzeti Párt (Scottish National Party, SNP) elnöke éles bírálattal illette, hogy Tony Blair volt brit miniszterelnököt jelölnék az Európai Tanács elnöki posztjára.
Úgy fogalmazott, egy ilyen jelölés „óriási baklövés” lenne.
„[Tony Blair] soha nem lesz képes megszabadulni a háborús uszító címkétől, és az Irak illegális inváziójában játszott szerepét sem fogja tudni levetkőzni. Ez már önmagában is kizárja, hogy neve egy olyan pozíció kapcsán merülhessen fel, amelyet – létrehozása esetén – egy egységet megtestesítő személynek kellene betölteni. Az uniós intézményekre nézve ártalmas és megosztó hatású lenne, ha tényleg Tony Blair válna a poszt várományosává” – mondta Hudghton.
„Ne feledkezzünk meg róla, hogy az elnöki tisztség jelenleg még nem létezik, így Kinnock miniszter megjegyzései kissé túlzott elbizakodottságra vallanak. Az SNP ellenzi a Lisszaboni Szerződést és követeli, hogy a skótok népszavazás keretében adhassanak hangot véleményüknek” – tette hozzá a Skót Nemzeti Párt elnöke.
A Zöldek EP-frakciójának vezetői szintén kritizálták Blair kilátásba helyezett EU-elnöki jelöltségét. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a brit politikus támogatta az USA által vezetett iraki háborút.
„Teljesen abszurd ötlet, hogy Tony Blair legyen az EU első elnöke. Ez visszalépést jelentene az Európai Unió számára” – áll az európai parlamenti pártvezetők írásbeli nyilatkozatában.
„Tény, hogy az iraki háború mélyen megosztotta az Európai Uniót, így Tony Blair aligha tekinthető mindenki által elfogadható jelöltnek. Blair mindemellett már közép-keleti különmegbízottként sem bizonyult igazán elhivatottnak” – állapították meg a Zöldek.
