Hirdetés
A mai nap folyamán veszi át kinevezését a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára. Győri Enikő vezeti majd a felkészülést arra a megmérettetésre, melyet az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége jelent egy uniós tagország számára. A feladatot nehezíti, hogy a 2011 első felében esedékes elnökséget Magyarország első alkalommal látja el, és a mai kinevezéssel csupán néhány hónap maradt a munka elvégzésére.
Győri a nyári hónapokban ugyan igyekezett felvenni a felkészülés fonalát, ám a tárca nevében eddig semmilyen kötelezettséget nem vállalhatott, érdemi tárgyalásokat nem folytathatott. A magyar külképviseletek vezetőinek hétfőn (augusztus 30.) tartott éves értekezletén Győri úgy fogalmazott, hogy a kormány feladata, hogy bebizonyítsa, EU-tagságunk a polgárokat szolgálja. Győri elmondta, hogy a magyar kormány erős Európai Unióban gondolkodik, mivel ezáltal az ország is erősödhet. Az államtitkár az EurActivnak adott korábbi interjújában igyekezett kiemelni, hogy Magyarország és az EU céljai soha nem estek ennyire egybe, így lát esélyt arra, hogy „karakteres” uniós politikát valósítson meg államtitkárként.
Győri azt szeretné, ha a prioritások kivitelezése mellett Magyarország egy olyan arculatot mutatna uniós kollégái felé, amely emlékezetessé teszi elnökségünket az Unió más tagállamai és a magyar állampolgárok számára egyaránt. A politikai prioritások mellett azért Győri nagy hangsúlyt fektetne az önkéntesség, a gyermekszegénység és a befogadó társadalom problémájára, melyek horizontális szempontként kellene, hogy megjelenjenek az elnökségi munka során.
Az elnökségi prioritásokról bővebben Link Dossziénkban olvashat.
Győri Enikőt már a kormánytagokkal egy időben kijelölték az államtitkári posztra (EurActiv.hu 2010.05.03.), de egészen a mai napig nem vette át kinevezését, európai parlamenti képviselőként vállalt feladataira hivatkozva. A késlekedés miatt több kritika is megfogalmazódott az államtitkár céljaival szemben. A Kitekintő szerint „kérdéses, hogy az elnökség előtt fél évvel vajon van-e szabadon elvesztegethető három hónapja a magyar diplomáciának”, a HVG pedig júliusi számában arról ír, Győri csupán azért kívánta szeptember elsejéig kitölteni európai parlamenti mandátumát, hogy ezzel jogosult legyen az uniós nyugdíjára. Igaz, ez Győri esetében nem túl nagy, mindössze havi 77 ezer forinti összeget jelentene 63 éves kora után.
A most 42 éves államtitkár fizetése is téma volt a sajtóban. Szabó Zoltán szocialista politikus augusztus elején arra hívta fel a figyelmet, hogy Győri „kijelölt államtitkári” minősége a politikai, illetve az állami vezetői tisztségek között nem létező fogalom, és feltette a kérdést, hogy vajon Győri szívességből dolgozik-e, és kap-e a tevékenységéért juttatást. A Külügyminisztérium válaszában közölte, hogy az államtitkár, a felkészülés keretében folytatott munkájáért sem a Külügyminisztériumtól, sem a kormány más szervétől nem kapott fizetést és semmilyen költségtérítésben sem részesült.
Mától azonban részesül, hiszen kinevezésével megszűnik európai parlamenti mandátuma, ahol a gazdasági és monetáris bizottságban, valamint a pénzügyi, gazdasági és társadalmi válsággal foglalkozó ideiglenes bizottságban tevékenykedett főtagként. Az államtitkári poszt nem kitérőt, hanem inkább visszatérést jelent Győri karrierjének eredeti irányához. Képviselősége előtt munkája többnyire az uniós ügyek politikai koordinációjához kapcsolódott. Győri 2003 és 2009 között a Országgyűlés Fidesz frakciójának EU munkacsoportját vezette, és tagja az Európai Néppárt "Európai politika" munkacsoportjának is.
Győri Enikő karrierjéről részletesebben portrétárunkban olvashatnak.
Az EP-ben a választási listán következő jelölt, Bagó Zoltán veszi át Győri helyét, aki a 2004-es és 2009-es EP-választáson is indult a Fidesz-KDNP jelöltjeként, 2003-2004 között pedig megfigyelőként dolgozott Brüsszelben és Strasbourgban.
