Hirdetés
A spanyol és a belga nagykövet, valamint a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős szakállamtitkára közösen ismertette tegnap (január 27.) Spanyolország soros uniós elnökségének prioritásait, valamint a trió további céljait.
A spanyol-belga-magyar az első olyan trió, amely a Lisszaboni Szerződés szellemében tölti be az Európai Unió csoportos elnökségét. Ennek megfelelően, a trió stratégiai programja, és az erre épülő spanyol elnökségi program most Európa-szerte a három ország diplomatáinak közös sajtótájékoztatóján kerül ismertetésre (EurActiv.hu 2010.01.26.).
Enrique Pastor de Gana spanyol és Pierre Labouverie belga nagykövetek, valamint Kiss Tibor szakállamtitkár egyetértettek abban, hogy Madrid igen komplex feladatokkal kell szembenézzen.
„A Spanyolország által viselt elnökségek közül ez lesz a legösszetettebb.” – mondta a magyarországi spanyol nagykövet.
A spanyol elnökségnek kell precedenst teremtenie a Lisszaboni Szerződésben lefektetett intézményi változásokra vonatkozóan, hiszen a szerződésben csupán ennek keretei vannak meghatározva, pontos tartalma nem (EurActiv.hu 2010.12.09.).
„Mindezek a tények speciális felelősséget ruháznak az elnökségünkre, amelyet Spanyolország azzal a határozott akarattal vett át, hogy megerősíti és átalakítja az Uniót:” – mondta Pastor de Gana, utalva nem csak a Szerződés hatályba lépésére, hanem a gazdasági válságból való kilábalásra, és az Unió globális szerepvállalásának növelésére.
A spanyol elnökség négy fő prioritása ennek megfelelően alakul:
- A Lisszaboni Szerződés gyors végrehajtása;
- A gazdaság talpra állítása és munkahelyteremtés, az EU 2020 program kialakításával;
- Európa, mint globális, felelősségteljes és támogató játékos;
- A jogok és a szabadság Európája, egy Európa minden állampolgár számára.
(részletesebben lásd Link Dossziénkat)
<//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed>
A Lisszaboni Szerződésben felállított új intézmények közül az Európai Tanács állandó elnöke, és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, Herman Van Rompuy és Catherine Ashton személyében már kijelölésre került, nem jött még azonban létre az Európai Külügyi Szolgálat.
Ennek kialakítása a főképviselő stábjának feladata és várhatóan 2010 áprilisára elkészül az első konkrét javaslat, teljesen azonban csak 2012-re lesz működőképes. Spanyolország éppen ezért „teljes diplomáciai hálózatának” segítségét felajánlotta a főképviselőnek.
Mivel Spanyolország volt a két európai al-kaida kötődésű terrorcselekmény egyik áldozata, érthető módon Madrid kiemelte a Lisszaboni Szerződésben lefektetett „szolidaritási záradékot” is. Ennek értelmében „ha egy tagállamot terrortámadás ér, illetve ha természeti vagy ember okozta katasztrófa áldozatává válik, az Unió és tagállamai a szolidaritás szellemében együttesen lépnek fel”.
A pénzügyi-gazdasági válságból való kilábalás folyamatában Spanyolország a fenntartható növekedés megalapozására és az új pénzügyi felügyelet rendszerének kialakítására fektetné a hangsúlyt.
A fenntarthatóság szempontjából a spanyol program meglehetősen sok szociális elemet tartalmaz. Pastor de Gana nem csak a lisszaboni stratégia klasszikus céljainak felfrissítéséről beszélt, hanem egy Európai Szociális Napirend (European Social Agenda) kialakításáról, amely a megváltozott demográfiai és gazdasági körülmények között is biztosítaná az európai szociális modell fenntarthatóságát.
<//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed>
„Életbevágó” kérdések szorultak háttérbe
A gazdasági válság kezelése és a problémák szociális dimenziója mellett ugyanakkor háttérbe szorul néhány, a korábbi elnökségek során meghatározó kérdés.
Az Európai Unión kívüli országok diplomatái az EurActivnak elmondták, meglepődtek azon, hogy a spanyol elnökség nem foglalkozik programjában részletesebben az energia kérdéskörével, holott az mind a svéd, mind az azt megelőző cseh elnökség alatt, ha más megközelítésből is, de kulcsfontosságú volt.
Bár Kiss Tibor hangsúlyozta, a magyar elnökség programja még nem végleges, és legkorábban idén tavasszal tud részletekbe bocsátkozni, az energiapolitika a várható irányok irányok kapcsán sem merült fel.
„Arra számítottam, hogy elhangzik majd valami az energiapolitikáról, hiszen ez egy életbevágó ügy.” – mondta az EurActivnak egy diplomata, majd hozzátette: Mindez azért is érthetetlen, mert „Magyarország ráadásul igen jelentős részben érdekelt a Déli-Áramlat és a Nabucco gázvezetékek ügyében.”
Egy afrikai ország nagykövete szerint az is meglepő, hogy Spanyolország szinte egyáltalán nem foglalkozik az afrikai kontinenssel, holott, akár energetikai szempontból, akár a bevándorlás kapcsán nézzük, az észak-afrikai területek Spanyolország számra is jelentőséggel bírnak.
Spanyolország „hiába szomszédos jóformán Észak-Afrikával, mentálisan igen messzinek érzi.” – mondta a nagykövet. Hozzátette: „A spanyol prioritásokból jól látszik, hogy a számukra jelentős területek felé, így elsősorban Latin-Amerika és Ázsia felé fordulnak”.
A Duna-stratégia és a vízpolitika
Minden elnökségre jellemző, hogy igyekszik legalább egy kis részben nemzeti tartalommal megtölteni a programját. Míg Spanyolország Latin-Amerikát, Magyarország a Dunát és a vizet szeretné középpontba állítani.
Egy 2008-as civileknek szóló konferencián Iván Gábor, az akkori szakállamtitkár úgy becsülte, hogy az elnökségi program mintegy 15 százalékát adhatják hazai ötletek, miután az uniós témák mintegy 85 százalékát kötik majd le a magyar apparátus erőforrásainak (EurActiv.hu 2008.12.17.).
A magyar elnökség a jelenlegi nyilatkozatok szerint ezt a 15 százalékot a Duna menti országok együttműködésének tető alá hozatalával, illetve egy egységes vízpolitika kezdeményezésével szeretné kitölteni. Az ötlet pozitív visszhangra lelt az Európai Parlamentben és más Duna-menti országokban, a szkeptikusok azonban úgy vélik, Magyarország túlzott reményeket táplál ezzel kapcsolatban (EurActiv.hu 2010.01.22.).
Kiss Tibor a tegnapi rendezvényen hangsúlyozta, az európai vízkészletek nem csak a természetvédelmi szempontokból védendőek, hanem a megújuló energia egyik lehetséges forrásaként is figyelemre méltók.
„Stratégiai szempontból a víz a következő időszak olaja.” – mondta a szakállamtitkár.
Az Energia Klub 2008-as „Megújuló energia Magyarországon” című helyzetjelentése szerint „Magyarország a vízenergia-hasznosítás szempontjából európai összehasonlításban kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik,” szemben a geotermikus és napenergia-kapacitással, amelyet a jelenleginél sokkal jobban is ki lehetne használni a szakértők szerint.
<//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed>
