Hirdetés
A kompromisszum szerint minden tagállam megtarthatja a biztosát. Írország jogi garanciákat fog kapni az adópolitikára, szociális és etikai kérdésekben és a Közös Kül- és Biztonságpolitikában egyaránt, tekintettel Írország hagyományosan semleges pozíciójára.
Hosszú bevásárlólista
A csúcstalálkozó záródokumentumában egy oldalt tesz ki „az ír nép, a Taoiseach (miniszterelnök) által közvetített fenntartásairól szóló nyilatkozat” című rész. Ezek között biztosítékok találhatók mind a szociális védelemre és a dolgozók jogainak védelmére, mind a közszolgálatok, mint a szociális és regionális politika eszközére, mind pedig arra, hogy a tagállamok megtarthatják saját hatáskörükben az oktatás és az egészségügy irányítását.
Cserében Írország vállalta, hogy még a jelenlegi Bizottság mandátumának lejárta előtt, vagyis 2009 végéig újabb referendumot tart a Szerződésről. Több forrás szerint 2009 októbere lehet a legvalószínűbb időpont.
Annyi bizonyos, hogy a képviselők felszólításával ellentétben (EurActiv 09/10/08) a népszavazásra nem kerül sor az európai parlamenti (EP) választások előtt. Az EurActiv úgy tudja, hogy az ír Taoiseach, Brian Cowen telefonbeszélgetések sorozatát folytatta le uniós kollégáival, hogy elmagyarázza, időre van szükségük egy újabb népszavazás előkészítéséhez.
Az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering a csúcstalálkozó egyik sajtótájékoztatóján elmondta, valóban jobb lett volna a referendumra még a 2009 júniusi EP-választások előtt sort keríteni, de ez mára valószínűtlenné vált.
Zökkenőmentes szerződéscsere
Éppen ezért szükségessé vált mind az Európai Tanács elnökségére, mind az Európai Parlamentre nézve bizonyos átmeneti rendelkezésekről is megállapodni. Az a tagállam, amely a Lisszaboni Szerződés életbelépésekor az EU soros elnökségét viszi, ettől függetlenül folytatja a munkáját mandátuma lejártáig. Ez Svédországot érintheti, hiszen 2009 második felében ő veszi át a stafétát a januárban felálló cseh elnökségtől.
A következő soros elnök azonban (Spanyolország 2010 januárjától vezetné az Uniót) már a Lisszaboni Szerződésnek megfelelően működik majd, teret engedve az Európai Tanács elnökének és a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek.
Ha az írek valóban igennel szavaznak a második referendumon, akkor 2010-től az Európai Parlament létszáma is megemelkedik majd 736-ról 754 főre. A választásokat még a Nizzai Szerződés hatálya alatt tartják majd 2009 júniusában, de a Parlament várhatóan idő közben alkalmazkodik majd a Lisszaboni Szerződés előírásaihoz.
A sajtó kérdéseire válaszolva Hans-Gert Pöttering EP-elnök elismerte, hogy a helyzet nem ideális, hiszen Nizza és Lisszabon között is meg kell valahogyan őrizni a képviselők legitimitását, hiszen nem lehet más a státusuk. Az Európai Parlament elnöke beismerte, hogy még a jogászoknak is küzdeni kell majd, hogy áthidalják a problémát.
Nemzeti bennfentesek
Néhány ország – többek közt az EU legtöbb intézményének otthont adó Belgium – nem volt elragadtatva az ötlettől, hogy minden tagállam megtarthatja a biztosát. A Bizottság létszámának csökkentésének egyik oka éppen az volt ugyanis, hogy csökkentés a testület függését a tagállamoktól.
Több tagállam azonban – különösen az újak – kifejezetten szeretné megtartani a jelenlegi rendszert, hiszen számukra az Európai Bizottságba delegált tag a legmagasabb pozíciójú hivatalnok az EU intézményrendszerében. Traian Basescu román államfő és Mirek Topolanek cseh miniszterelnök, közvetlenül Brüsszelbe való megérkezésük előtt úgy nyilatkoztak, támogatnák az egy állam-egy biztos elvének megtartását.
Vélemények:
Graham Watson, az EP liberális képviselőcsoportjának vezetője, az EurActiv-nak nyilatkozva elmondta, hogy támogatja a kompromisszumot. „A Bizottság elnökét ugyanúgy fogják választani, mint eddig és a Bizottság is ugyanúgy áll majd föl, ahogy az eddig megszokott volt. Az írek a jelenlegi Bizottság mandátumának lejárta előtt fognak újra szavazni a Szerződésről, ezt tudjuk. Ez azt jelenti, hogy a dokumentum legkorábban 2010 elején léphet hatályba.” – mondta Watson.
Watson szerint az Unió permanens elnöksége is kedvező változásokat hozhat a mostani rotációs rendszerhez képest, és támogatólag nyilatkozott az Európai Parlament létszámának 2010-ben való bővítéséről. Véleménye szerint a köztes módosítások könnyebb átmenetet biztosítanának a két szerződés között.
A következő ír népszavazás időzítése Watson szerint „jövő októberben reális”. A liberális vezető valószínűtlennek tartja, hogy az írek még az EP-választások előtt döntenének a Lisszaboni Szerződés sorsáról. A képviselő abból indul ki, hogy a Nizzai Szerződés elutasítása után is 18 hónapra volt szükségük egy újabb referendum megszervezéséig.
„Ha az ír közvélemény megfelelő irányba halad, akkor talán vállalnak egy hirtelen népszavazást jövő tavasszal,” mondta Watson. „Nincs kétségem afelől, hogy az írek fel fogják ismerni, hogy hazugságokkal és rosszindulatú célozgatással félrevezették őket, amelyet ráadásul részben a tengeren túlról finanszíroztak, és újra elgondolkodnak majd a döntésről,” mondta az ALDE vezetője.
Az euroszkeptikus szervezet, az Open Europe vezetője, Lorraine Mullaly negatívan reagált a Lisszaboni kompromisszumról szóló hírekre. „A konklúzióban nincsenek jogi garanciák Írország számára, ezen kívül értelmetlennek tűnnek. Egy újabb népszavazás azt jelenti, hogy az írek újra ugyanarról a szövegről szavaznak, melyet már egyszer elutasítottak,” mondta Mullaly írásos állásfoglalásában.
„Ha az EU vezetői valóban szeretnének valamit megváltoztatni a szövegben, akkor minden tagállamnak újra kellene ratifikálnia – köztük az Egyesült Királyságnak is. Egyértelmű, hogy ezt bármi áron el akarják kerülni,” tette hozzá.
Mullaly szerint a kompromisszumos folyamat „csak kirakati elem, hogy úgy tűnjék, mintha az embereknek a Szerződéssel kapcsolatos fenntartásait valóban figyelembe vennék”. „Az ír „nem” szavazatokat a legtisztességtelenebb formában hagyják figyelmen kívül,” mondta.
A Friends of Europe független kutatóintézet nyilatkozatban figyelmeztette Írországot, hogy „hagynia kellene a többi uniós tagállamot előre haladni a Lisszaboni Szerződéssel, a azok szeretnének”.
„Még ha újabb népszavazást is tartanak Írországban, az ír kormánynak már előre ki kellene dolgoznia egy mechanizmust, hogy a szavazás eredményétől függetlenül, az EU többi tagállama számára lehetővé váljon a Lisszaboni Szerződés alkalmazása,” véli a Friends of Europe. 
