Hirdetés
Klaus – rendíthetetlen euroszkeptikusként – állandó mentességet követel Csehország számára az Alapjogi Charta hatálya alól. Arra hivatkozik ugyanis, hogy a charta lehetőséget adna a második világháború után elűzött németeknek, hogy tulajdoni igényeikkel az Európai Unió Bíróságához forduljanak. Annak ellenére állítja ezt Klaus, hogy az Unió garantálta a Charta visszamenő hatályú értelmezésének tilalmát.
Az Uniós vezetők megegyeztek abban, hogy biztosítják az államfő által követelt garanciákat a Cseh Köztársaságnak. Ellenben ragaszkodnak ahhoz, hogy Klaus késedelem nélkül ratifikálja a Szerződést.
Holnap (október 27.) a cseh Alkotmánybíróság remélhetőleg elgördíti az utolsó akadályt is a Szerződés ratifikálása elől.
Azonban az, hogy milyen formát ölt egy ilyenfajta biztosíték, még a beavatottak számára sem teljesen világos. A diplomaták csupán annyit árultak el, jelenteniük kell a hazájuk felé, hogy mindkét félnek vannak kötelezettségei.
Mindenesetre az uniós külügyminiszterek mai napon (október 26.) kezdődő kétnapos ülésén, Luxemburgban napirendi pontként szerepel ez a komplikált „adok-veszek” garancia.
Klaus már jelezte elégedettségét a svéd elnökség által felkínált javaslattal, miszerint kérésének megfelelően módosítanák a reformszerződést, Balázs Péter, magyar külügyminiszter ugyanakkor a Hírszerzőnek adott interjúja szerint blokkolni fogja a cseheknek nyújtandó garanciákat, amennyiben az a Benes dekrétumokra bármilyen hivatkozást is tartalmaz.
„Nem, nem és nem.” – kezdte a magyar külügyminiszter válaszát a Hírszerző azon kérdésére, miszerint Magyarország számára elfogadható-e, hogy a Benes dekrétumokra való hivatkozást bármilyen formában akceptálná az Európai Unió.
A magyar külügyminiszter leszögezte, csak egy általános természetű jogi biztosítékot tart elképzelhetőnek, amely kimondja, „hogy a Lisszaboni Szerződés semmilyen tekintetben nem változtat meg múltbeli jogviszonyokat”. Összességében azonban a külügyminiszter mind a korábban, Írország által felhozott, mind a jelenlegi cseh aggályokat „alaptalannak” nevezte.
Ezt a nézetet erősítette meg lapunknak Dr. Lattmann Tamás, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen oktató nemzetközi jogász, aki szerint a csehek által felhozott és Szlovákia által megismételt kifogások „a politikai eszköztár lehető legkevésbé kifinomult darabjai közé tartoznak” (a nemzetközi jogásszal készült interjúnkat holnap olvashatják).
Balázs Péter ugyanakkor –vélhetően a nemrég kiharcolt „tűzszünetre” (EurActiv.hu 2009.09.11.) tekintettel- védelmébe vette Pozsonyt. A külügyminiszter szerint „Szlovákia csak jelentkezett, hogy a dekrétumokat elfogadó Csehszlovákiának ő is része volt”, ezért nem vehető egy kalap alá a cseh államfővel, akinek „célja, hogy bármi áron blokkolja a Szerződést”.
Az EurActiv értesülései szerint a várakozásoknak megfelelően a miniszteri találkozó kapcsán Luxemburgba érkezik a cseh államfő egyik tanácsadója. Ezalatt Prágában az Európai Ügyekért felelős miniszter, Stefan Füle kijelentette, hogy a megállapodás Klaus szerinti módosításának pontos formájáról a legmagasabb politikai szinten tárgyalnak jelenleg – számolt be a csehországi EurActiv.
A miniszteri találkozó az október 29-30-i brüsszeli EU csúcsot készíti elő, ahol elsődleges cél a Lisszaboni Szerződés által létrehozandó legfelsőbb hivatalok megvitatása. Ilyen a Tanács első állandó elnökének, valamint az első külügyekért felelős főképviselőnek a kinevezése. Mivel a Lisszaboni Szerződés még nem lépett életbe, az sem teljesen világos, hogy milyen mértékben mehetnek el ebbe az irányba.
David Miliband brit külügyminiszter vasárnapi bejelentésével bedobta a kesztyűt, miszerint „Európának igen jó” lenne, amennyiben Tony Blair, volt brit miniszterelnököt választanák meg az EU elnökévé. Emellett elutasította saját jelölését a külügyi főképviselő posztjáért indított versenyben.
„Nem vagyok jelölt [erre a posztra]. Nem állhatok rendelkezésre” – mondta a BBC-nek, hozzátéve, hogy „hű” marad jelenlegi munkájához.
Mindezt azzal egészítette ki Miliband, hogy a posztokat „meglehetősen könnyen” be lehetne tölteni, miután a Cseh Köztársaság elfogadta a szerződést.
