Hirdetés
Jelentős feladatokat veszít a soros elnökséget vivő ország állam-, vagy kormányfője (a továbbiakban a soros elnök), ha a Lisszaboni Szerződés hatályba lép, és az ez által bevezetett állandó elnöki intézmény életre kel. Míg korábban a soros elnök vezette az Európai Tanács üléseit, a jövőben ez a két és fél évre választott állandó elnök feladatkörévé válik.
A tagállamoknak nagy fejtörést okoz, hogy milyen feladatot bízzanak az így háttérbe szoruló miniszterelnökre, illetve államfőre[1], hogy a soros elnökséget vivő ország vezetőjéből ne váljon reprezentatív figura.
A világot –de legalábbis Európát- úgy tűnik, egy magyar javaslat válthatja meg, tudta meg az EurActiv.hu. A jelenleg tárgyalt ötletet Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára vetette fel, és a Külügyminisztérium dolgozta ki. A szakállamtitkár -aki nemsokára Magyarország az Európai Unióhoz delegált nagykövete lesz- az EurActivnak elmondta, hogy az EU állam és kormányfői közül „többen is úgy vélik, hogy a javaslat nem butaság”.
Iván Gábor az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága előtt tegnap (szeptember 22.) felvázolta az elképzelést, amely szerint az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács üléseit az állandó elnök vezetné, ám a soros elnök is jelentős feladatot kapna: egyfajta raportőrként, vagyis jelentéstevőként elsőként szólalhatna fel, miután az elnök az ülést megnyitotta. A raportőr szerepében a soros elnök ismertetné a tagállamokkal a napirendet és az egyes ügyekben addig elért eredményeket.
A soros elnök egyébként is minden tekintetben megfelel ennek a feladatnak, hiszen saját kormányának megfelelő miniszterei azok, akik a tematikus miniszteri formációk üléseit vezetik, vagyis az egyes üléseken elért eredmények hozzá futnak be.
Iván Gábor úgy véli, van jelentősége annak, hogy ki ismerteti a napirendet az Európai Tanács ülésein, mivel ott az állam- és kormányfők vagy egymagukban, vagy legfeljebb a külügyminiszter kíséretében vannak jelen, de „nincsen mögöttük stáb, nincsenek note takerek”, ezért nagyon sok múlik a beszéden.
Egy feljegyzések és szakmai segítők nélkül lezajló egyeztetésen valóban jelentős befolyásoló szerepe lehet az alaphangulatnak, és az egyes személyes viszonyoknak is, hiszen nem mindegy, hogy az állam- és kormányfők milyen körülmények között határoznak az Unió stratégiai irányvonalairól.
Iván Gábor az elképzelést részben a magáénak is tudja
A nyelvtudás elengedhetetlen
Az elnökségi felkészülésben részt vevő forrásokból az EurActiv úgy tudja, ugyanilyen szerepet kaphat a nyelvtudás is. Lapunknak nyilatkozó tisztségviselők szerint az elnökségi időszak alatt különösen jelentős lenne, ha a miniszterek mindegyike gördülékenyen beszélne legalább angolul, de optimális esetben franciául is.
A nyelvtudás nem csak a Miniszterek Tanácsában, de az egyes folyosói beszélgetéseken is elengedhetetlen, hiszen a jelentős kérdések itt, a színfalak mögötti egyezkedések során dőlnek el, ahol pedig nem áll rendelkezésre tolmács.
[1] Hogy éppen a kettő közül melyik tölti be a soros elnök tisztjét, az az adott tagállam államformájától függ. Míg a parlamentáris köztársaságként működő Magyarországon ez a kormányfő, addig az elnöki köztársaságként működő Franciaországban ez az államfő.
