Hirdetés
Az EU állam- és kormányfői a múlt héten hozták meg a döntésüket: Budapesten lesz az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) székhelye. Ettől függetlenül, már korábban megkezdődött az EIT jövendőbeli vezető testületének kiválasztása, melynek során mintegy 200 jelölt közül választották ki azt a vezető testület 18 javasolt tagját.
Négytagú jelölőbizottság, magyar taggal
Az Európai Bizottság 2008 januárjában állított fel egy – a függetlenségüket megkérdőjelezhetetlen szakemberekből álló - négytagú jelölőbizottságot A bizottság tagjai között van 
Dr. Boda Miklós, a Budapesti Műszaki Egyetem rektori tanácsadója, címzetes egyetemi tanára is.
A három másik tag:
- Günter Stock professzor, a Berlin-Brandenburgi Tudományos Akadémia elnöke,
- Dr. Cecilia Schelin- Seidegård, a svéd Királyi Technológiai Intézet vezetője, és
- Ronan Stéphan professzor, a franciaországi Compiegne Technológiai Egyetem (UTC) elnöke.
Dr. Boda Miklós kérésünkre vázolta a választási folyamatot: „A 18 jelöltet a jelölőbizottság többi tagjával együtt több száz javasolt személy közül, hosszas tanácskozás után, konszenzussal választottuk ki. A négytagú, független jelölőbizottság javaslatát Ján Figel’ biztos úr június 11-én küldte el az Európai Parlamentnek, illetve a Tanácsnak. A két intézménynek egy hónapja vanarra, hogy tanulmányozza a jelöltek névsorát. Ezután kerül sor a hivatalos kinevezésekre.”
A 18 alkalmas jelöltet 180 személy közül választották ki. A 180 javaslatot olyan intézetek, egyetemek, szervezetek és tudományos központok tették, amelyek aktív szereplői az európai tudományos életnek.
A kiválasztás során a jelölteket nem az őket jelölő szervezetek képviselőjeként, hanem függetlennek tekintették. A 18 megválasztott jelölt mindegyike vállalta, hogy teljes mértékben elkötelezi magát az EIT vezető testülete mellett.
A kiválasztás feltételei
A kiválasztás feltételei három alapelven nyugodtak:
- képviselet,
- szakértelem és
- elérhetőség
A képviselet azt jelenti, hogy a vezető testület tagjai ne egy területről érkezzenek, hanem legyen köztük olyan, aki az innovációt, aki a kutatást, aki az üzleti életet és aki az akadémikus világot képviseli. Ezen kívül a vezető testület tagjai minden politikai, kormányzati, akadémiai és ipari befolyástól függetlenül kell, hogy képviseljék az EIT-t.
A szakértői feltételek között igen részletes követelmények szerepeltek. Többek között kikötötték, hogy a jelölt tudása a tudományos területek széles spektrumát fogja át, valamint legyen gyakorlata a stratégiai döntések meghozatalában, illetve képes legyen a hálózatépítésre és annak használatára.
Végül a jelölteknek legkevesebb négy évre el kellett kötelezniük magukat az EIT-vel közös munkára.
A magyar jelöltek
Magyar Bálinton kívül több magyar jelölt is volt. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) három szakembert is jelölt a vezető testületbe. Feltehetően a volt oktatási minisztert övező sajtóvisszhang miatt azonban, az MTA nem kívánja nyilvánosságra hozni a jelöltjeinek listáját.
Megkeresésünkre Dr. Boda Mikós elmondta: „Magyar Bálint nem mint politikus, hanem mint nemzetközileg is elismert oktatási szakember szerepel [a jelöltek között]. Az SZDSZ vezetésében nincs benne”. „Államigazgatási múlttal más [jelölt] is rendelkezik,” tette hozzá.
Azt, hogy az EIT székhelye Budapestre kerül, minden párt egyformán támogatta. Egyetértettek abban is, hogy pozitív hatása lesz mind a tudományos, mind a gazdasági életre.
A Fidesz nevében Németh Zsolt nyilatkozott, aki „a magyar tudományos élet súlyos megsértésének” nevezte, hogy „Molnár Károly tárca nélküli miniszter Magyar Bálintot kívánja delegálni az intézet Igazgatósági Tanácsába”.
Az SZDSZ és Molnár Károly is elutasította a Fidesz nyilatkozatát:„Magyar Bálintot a többi 17 jelölt mellett, egy független bizottság javasolta, amelynek tagjait José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke és Ján Figel oktatási biztos közösen kérte fel a feladatra”.
