Hirdetés
Az elnök aláírása volt a német ratifikáció utolsó aktusa, miután korábban mind a német alsóház, mind a felsőbb kamarában (a Bundesratban és a Bundestagban) széles támogatással szavazták meg a jóváhagyáshoz az alkotmánybíróság által szükségesnek ítélt reformokat.
A reformokra azért volt szükség, mert az alkotmánybírósághoz több olyan elismert személytől érkezett felirat, melyek szerint a Lisszaboni Szerződés összeegyeztethetetlen a német Alaptörvénnyel (EurActiv.com 12/02/09). A módosítások célja, hogy a német politikusok nagyobb szerepet kapjanak az európai jogalkotásban.
A szükséges törvénymódosítások elfogadásával azonban még mindig nem került pont az i-re; a Thyssen, német acélgyár elnöke, Dieter Spethmann további panasszal élt.
Spethmann azzal a váddal fordult a német alkotmánybírósághoz, hogy a reformok „nemtörődömök és felsőbbrendűek”, ezért azt kérte, csatoljanak az ítélethez egy intézkedést, amely szerint a Szerződés csak a karlsruhei testület által júniusban meghozott ítélet hatálya szerint érvényes. A beadványt az alkotmánybírák jogalap hiányára hivatkozóan elutasították.
Az elnök által aláírt törvények értelmében a német szövetségi kormánynak mostantól minden német képviselőt „érthetően, a lehető leghamarabb, folyamatosan és írásban” kell tájékoztatnia az Európai Uniót érintő kérdésekről.
Új vétójogot építenek be továbbá az ország nemzeti parlamentjeinek eljárásába azokon a területeken, ahol az EU döntéshozatala a német érdekeket érinti.
Németországon kívül a Cseh Köztársaságban, Írországban és Lengyelországban zajlik a ratifikáció. A cseh elnök Václav Klaus és a lengyel elnök Lech Kaczynski még nem írták alá a Szerződést, holott mindkét ország parlamentje jóváhagyta a szöveget.
A cseh jóváhagyás ráadásul a napokban még bizonytalanabbá vált, hiszen Václav Klaus nem várt támogatást kapott a brit Konzervatívok vezetőjétől, David Camerontól, aki csak néhány hónap időhúzást kért a cseh elnöktől és megígérte, népszavazást ír ki a szigetországban, ha a májusi választásokon hatalomra jut (EurAcitv.hu 2009.09.24.).
Írország október 2-án szavaz, immáron másodjára az EU új alapszerződéséről. A tavalyi elutasítás legfőbb okának számító ír biztosra a 2008. decemberi állam-és kormányfői csúcstalálkozón kapott biztosítékot Dublin. 
