Hirdetés
Az Európai Parlament külügyi bizottságának július 15-i ülésén elhangzott beszédében Kouchner a „szerénységet” helyezte középpontba. „A francia elnökség ambíciója az, hogy szerény legyen,” mondta, majd megfelelő humorérzékkel hozzátette, hogy eddig „a szerénység és mások meghallgatása nem volt része a rólunk alkotott véleménynek”.
„Nem végezhetjük a munkánkat anélkül, hogy szoros kapcsolatokat ápolnánk önökkel,” mondta a miniszter. Hozzátette, hogy a képviselőkkel ápolt kapcsolat abban is segíti a francia elnökséget, hogy közelebb kerüljön az európai állampolgárokhoz is.
Kouchnernek a zöld EP-képviselők tették fel a legkritikusabb kérdéseket. A többi politikai csoport nem látott rá okot, hogy ideológiai alapon szálljon vitába az elnökség programjával.
Már két sikeres kezdeményezés is született
Kouchner már két kezdeményezést is sikerként könyvelt el. A francia elnökség érdemének vélte a Mediterrán Unió létrejöttét (EurActiv.hu 2008.07.14.), illetve, hogy megindult az egyeztetés az ún. „Bevándorlói Egyezményről” (EurActiv.com 7/07/08). Kouchner azt is felfedte, hogy mely városok szállhatnak versenybe a Mediterrán Unió főtitkárságának székhelyéért: Tunisz, Marokkó, Marseille, Málta és Barcelona pályázatait várják.
A közel-keleti menetrend
A francia külügyminiszter több időt szentelt azokra a kérdésekre, ahol nem egyértelmű a siker. Ilyen terület a közel-keleti konfliktusok rendezésében való európai szerepvállalás.
„Az EU-nak meg kell találnia a helyét a békefolyamatban,” mondta, és felkérte a képviselőket, hogy tegyenek javaslatokat a menetrenddel kapcsolatban. A miniszter célja, hogy az EU konkrét javaslattal álljon elő partnerei felé. „Nem szándékunk, hogy a javaslat szemben álljon az amerikaival,” hangsúlyozta Kouchner. Érzékeltette azt is, hogy Európa kész nagyobb felelősséget vállalni abban az idő alatt, amíg feláll az Egyesült Államok új vezetése.
„A világ számít ránk,” mondta a miniszter. Kouchner reagált arra is, hogy többen rosszallásukat fejezték ki amiatt, hogy BAshar al-Assad szír elnök részt vett a július 13-i párizsi csúcstalálkozón. Hosszasan magyarázta, hogy „anélkül nem lehet békefolyamatot vezetni, hogy az ember kezet rázzon az ellenfeleivel”.
Oroszországgal más nyelven kell tárgyalni
A francia külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Európának megkülönböztetett figyelmet kell szentelnie a Grúziai eseményeknek, mivel Kouchner szerint az EU szomszédsági kapcsolatai közül itt alakult ki a „legveszélyesebb, legrobbanékonyabb” helyzet.
Ezt követően elmondta, hogy az EU-nak más, „különleges nyelven” kell beszélnie az Oroszországgal, hogy az üzenetei eljussanak Moszkvába. A miniszter szerint Moszkva gyakran „olyan kifejezésekkel él, amelyek sokkolóak Európa számára”. Hozzátette: „Nem folytathatunk EU (kül)politikát anélkül, hogy jó viszonyt ápolnánk Oroszországgal.” Ismét hangsúlyozta, hogy „menetrendet” kell készíteni az EU-orosz kapcsolatok folytatásához. Hasonló szóhasználattal élt az USA novemberi elnökválasztásait követő időszak teendőire nézve is.
Az íreknek maguknak kell megoldást találniuk
Kouchner utalt a Lisszaboni Szerződést elutasító ír népszavazásra is. A miniszter úgy nyilatkozott, hogy az írek feladata megoldást találni. Hozzátette, hogy a népszavazás nem az írek, hanem inkább Európa kudarca. Kouchner úgy látja, a fő problémát az jelenti, hogy „az európaiak nem értik, hogy mennyire értékes számukra az Európai Unió”.
