Hirdetés
„Nem vagyok tulajdonosa a Global Consultnak.” – szögezte le egyértelműen Rumiana Jeleva bolgár származású biztos-jelölt. A határozott állításra azonban csupán a meghallgatás első órájának végén került sor, ami több képviselőből felháborodást váltott ki, a meghallgatás légkörét pedig bizonytalanná tette.
A képviselők már az első perctől a vele kapcsolatban felmerült vádakról kérdezték a biztos-jelöltet. Rumiana Jeleva 2009 júliusától Bulgária külügyminisztereként szolgálta hazáját, azt megelőzően, 2007 és 2009 között pedig az Európai Parlament tagjaként. A vádak központjában a fent említett Global Consult cég állt, melynek tulajdonjogát egyes képviselők értesülései szerint Jeleva politikai posztja mellett is megtartotta, ami összeférhetetlen mind a bolgár, mind az uniós szabályokkal.
Jeleva kiemelte, általában nem nyilatkozik az alaptalan híresztelésekre, és csak a nyitottságát alátámasztandó teszi ezt meg kivételesen. Válaszában tagadta, hogy neki vagy férjének bármi köze lenne a kérdéses céghez.
„Nincs semmi takargatni valóm. […] Biztosíthatom Önöket, hogy 2007 óta, mióta közéleti személyiség vagyok, mindent bevallottam és mindenről nyilatkoztam, amiről kellett. A híresztelések, állítások a férjemmel és velem kapcsolatban minden alap nélkül valók.” – igyekezett Jeleva –a szigorú időkorlátokat is betartva- rövidre zárni a vitát a meghallgatás elején.
A meghallgatás ügyrendje szerint a képviselők az előre jelzett sorrendben kapnak szót az elnöktől, így a szakmai és a személyes kérdések eleinte felváltva érkeztek a biztos-jelölthöz.
Judith Sargentini, a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjának (Greens/EFA) holland tagja nem elégedett meg Jeleva válaszával, és újabb kérdéseivel kétszer is kiprovokálta, hogy a Jeleva meghallgatását folytató fejlesztési bizottság elnöke, napirenden kívül plusz időt adjon a biztos-jelöltnek, tisztázandó az ügyet.
„A közéleti személyiségeknek nincsen pénzügyi magánéletük, ahogy a férjeiknek sem.” – vélte a zöld képviselő.
Jeleva hangsúlyozta, a bolgár ellenőrzésért felelős hatóságok által kiadott dokumentumokkal tudja igazolni a vádak hamisságát, melyek állítása szerint volt kollégájától, Antonyia Parvanova liberális bolgár EP-képviselőtől származnak.
<//embed><//embed></><//>
<//embed>
<//embed><//embed><//embed><//embed></><//><//embed><//embed></><//>
„Meghívom Önt a szülővárosomba, Burgasba, és remélem, megbizonyosodik majd afelől, milyen magas szintű [Bulgáriában a hivatali ügyek] átláthatósága. Felkészült arra, hogy velem jön?” – kérdezte a volt külügyminiszter a zöld képviselőt.
A képviselők végül megelégelték a perpatvart, és úgy döntöttek bekérik az összes, bizonyítékként értékelhető dokumentumot, hogy az auditorok vizsgálhassák meg azokat.
A meghallgatás kezdetétől számított másfél óra elteltével pedig végleg a szakmai kérdések vehették át a terepet.
Koordináció és együttműködés
A képviselők egy része strukturális problémának tartja, hogy a Barroso II. Bizottságban három tárca között oszlanak meg a fejlesztési politikához kapcsolódó feladatok. Bizonyos eszközök a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő ellenőrzése alá tartoznak, bizonyos részekért Andris Piebalgs jövendőbeli fejlesztési biztos felel, így Jeleva a képességeknek csak egy részét tudja majd irányítani.
„Nem látom nagy problémának, hogy meg van osztva a fejlesztési politika és a humanitárius segítségnyújtás.” – mondta a jelölt. Ugyanakkor azt is leszögezte: „A politikám legfőbb feladata az összehangolás lesz.” A meghallgatás során többször is kifejezte azon szándékát, hogy mind a külügyi biztos-jelölt Catherine Ashtonnal, mind Andris Piebalgssal megfelelően egyeztessen azokban az ügyekben, melyekben ezek a tárcák is érintettek.
Konkrét példaként a segélyt nyújtó emberek és a Lisszaboni Szerződés értelmében felállítandó Európai Önkéntes Humanitárius Segélyezési Hadtest védelme merült fel. Jeleva prioritásai között szerepel a hatóságokkal való együttműködés javítása olyan országokban, melyek kapnak uniós segélyt, és ahol önkéntesek végzik a helyi feladatokat, de veszélyenek számítanak. A biztos-jelölt ugyanakkor leszögezte, „ehhez Piebalgs is szükséges”.
„Tavaly összesen 122 uniós segítőt öltek meg, ami több mint az ENSZ kéksisakosok áldozatai.” – emlékeztetett a biztos.
Jelevának ugyanígy a Bizottság és a tagállamok között is meg kell teremtenie majd az együttműködést, hiszen sok esetben nem csak a Bizottságtól, hanem a tagállamok felelősségvállalásától függ, hogy egy-egy humanitárius misszió milyen sikerrel jár.
Afganisztán
Ez különösen az olyan tartós konfliktus-zónákra érvényes, mint Afganisztán. A biztos-jelölt saját feladatai közé tartozónak ítélte meg azt is, hogy megteremtse az uniós tagállamok katonai erői és a Bizottság civil csapatai közötti jobb koordinációt is.
Jeleva emlékeztetett, a humanitárius segélyezést folytatók feladatai nem hasonlítható a katonákéhoz. A tálibokkal való kapcsolattartásra vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: „A humanitárius segítség szempontjából fontos, hogy eljussunk a helyszínekre és a segítséget szavatoljuk.”
Polgári védelem és humanitárius segélyezés
A humanitárius segélyezést azonban nem csak a katonai tevékenységtől kell elhatárolni, hanem a polgári védelemtől is.
A Bizottság jelenlegi felosztásában a humanitárius tevékenység mellett a polgári védelem is Jeleva felelősségi körébe fog tartozni. A polgári védelem terén az Unió olyan az ember és a természet által okozott katasztrófák miatt beállt károkat igyekszik enyhíteni, mint a 2005-ös Katrina-hurrikán, vagy a nyári erdőtüzek, melyek legutóbb Görögországban, valamint éppen a biztos hazájában, Bulgáriában pusztítottak.
„Nincsen olyan eset, hogy minden rendelkezésre áll, és minden elegendő mennyiségben áll rendelkezésre. Most, hogy a polgári védelem és a humanitárius segítség egy tárca részélt képezi hangsúlyozom, hogy mindent megteszek, hogy jobban felkészüljünk a reagálásra. Sőt, hogy már előzetesen készen álljunk mindenre, és kihasználjuk a tárcán belül adott összes lehetőséget.” – mondta Jeleva.
A biztos-jelölt többször is kiemelte, hogy 2009 nyarán a Bizottság tesztelte az uniós szintű eszközöket. Júliustól szeptemberig két új tűzoltó repülőgépet bocsátottak a tagállamok rendelkezésére, segítséget nyújtva az erdőtüzek kioltásában. A tesztekből levont következtetéseket már Jeleva stábjának kell majd kiértékelni.
Ezen túlmenően számos megelőzési kezdeményezés indult be a természeti és ember által okozott katasztrófák megelőzésére szolgáló uniós megközelítés kidolgozására is. Ezek magukban foglalják a kockázatértékelési és kockázat feltérképezésére szolgáló iránymutatásokat, az EU-t érintő potenciális kockázatok ágazatközi áttekintésének kidolgozását, valamint egy európai katasztrófa-megelőzési hálózat létrehozását.
A biztos utazni szeretne
Bulgária jövendőbeli uniós biztosa a meghallgatás alatt többször is hangsúlyozta, minden konfliktuszónába elutazik majd, hogy jobban lássa, mire van szükség
„A saját szemeimmel szeretném látni a válsághelyzetet.” – mondta Jeleva és célpontjai között említette Szomáliát és Afganisztánt is. 
