Hirdetés
Figyelembe véve a Bizottság monitoring jelentését, amely várhatóan 2008 júliusára kerül nyilvánosságra, a két ország csak nehezen kerülheti el az ún. „worst-case scenario” vagyis a legrosszabb esetre íródott forgatókönyv életbe lépését, írják a román és a bolgár EurActiv oldalak.
Az Európai Bizottság szakértői május 19-23. között látogatnak Bukarestbe és Brüsszelbe, hogy felmérjék a két tagállamban megindított jogi reformok eredményeit, tudósít az EurActiv Románia. A román sajtó úgy véli, a brüsszeli eurokraták már azon gondolkodnak, vajon valóban jó ötlet volt-e 2007 januárjától a két új tagállammal bővíteni az Uniót, vagyis az ellenőrzésre a lehető legrosszabb körülmények között kerül sor.
Mindkét tagállam számára elveszhetnek az uniós források, sőt a bíróságaik által kimondott ítéleteket is semmissé teheti, ha életbe lép a biztonsági záradék.
Az EU-tagságtól függetlenül, továbbra is dúl a korrupció Romániában
Román államügyészek alapvető bizonyítékokat gyűjtöttek össze Adrian Nastase miniszterelnök, Miron Mitrea korábbi közlekedési miniszter, Paul Pacuraru jelenlegi munkaügyi miniszter és további öt magas rangú állami hivatalnok korrupciós ügyeit illetően, írja a sajtó.
Bár ez az ország igazságügyi rendszerének fontos próbája lehet, a román alkotmánybíróság úgy rendelkezett, hogy magas rangú politikusok ügyében csak a parlament jóváhagyását követően lehet nyomozást indítani. Traian Basescu román államfő „a korrupció védőpajzsának” nevezte a román alkotmánybíróságot ezért a döntéséért.
Hogy mit is jelent Romániában a korrupció, jól példázza az eset, mikor 1,7 millió euró készpénzt találtak Gigi Becali, oligarcha, Futballcsapat-tulajdonos és népszerű politikus autójában. A politikus úgy nyilatkozott, hogy a pénzt nyilvánvalóan „csokoládéra és édességre” kapta. Ahogy ez a nyilatkozat is sejteti, a román bíróságok ilyen sajátos magyarázatokat is elfogadhatónak tekintenek.
Az ismert esetek akár tabuként is élhetnének tovább, de az igazságügyi statisztikák szerint az utóbbi időben több száz személyt vontak vádeljárás alá és több tucat ügyben már megszületett az elmarasztaló ítélet. Arra, hogy a Bizottság elégségesnek ítéli-e az eddigi intézkedéseket, még várni kell.
Nem az igazságügy azonban az egyetlen problémaforrás. A romániai sajtó tudósításai szerint az ország az uniós mezőgazdasági támogatások nagy részétől is eleshet a programok rossz végrehajtása miatt.
Az EU Bulgáriában is alapos vizsgálatot indított
Nem Románia azonban a Bizottság ellenőreinek egyetlen célpontja. Bulgária is eleshet az uniós támogatások nagy részétől, mivel nagy rések rajzolódnak ki a programok végrehajtásában, és az EurActiv Bulgária múlt heti cikkének forrásai szerint igen magas a korrupciógyanús ügyek száma is.
A hónap közepén eljárás indult a közlekedési infrastruktúráért felelős ügynökség volt vezérigazgatója ellen, akit 50 millió eurónyi uniós támogatás hamis kezelésével vádolnak. A közpénzeket egy céghez utalták, amely a volt vezérigazgató testvére tulajdonában van.
A válság kezelésének érdekében Szófia új miniszterelnök-helyettest nevezett ki, aki kiemelt felelősséget visel az EU-támogatások kezeléséért (EurActiv.com 13/05/08).
A korrupció elleni küzdelem pozitív lépéseként értékelhető, hogy május 13-án Sergej Stanishev miniszterelnök szabad kezet adott helyettesének, Meglena Plugchievának, hogy bocsásson el minden olyan köztisztviselőt és közalkalmazottat, akit alkalmatlannak ítél feladata ellátására. Stanishev kijelentette, hogy a közigazgatás és a kormány éjjel-nappal dolgozni fog, akár hétvégéken is, hogy megfeleljen Brüsszel elvárásainak.
A bolgár Dnevnik napilap csütörtökön (május 15.) interjút közölt Danuta Hübner regionális politikáért felelős biztosasszonnyal. Ebben Hübner úgy nyilatkozik, hogy a közúti infrastruktúra javítására fordítandó EU támogatások ügyének rendezése próbatétel lesz Bulgária számára. Az ország bizonyíthatja, hogy képes a szabályos keretek között maradni az EU pénzek kezelésében.
Álláspontok:
Mike Emerson, a brüsszeli Centre for European Policy Studies senior elemzője szerint sok EU hivatalnok úgy véli, tekintve a belső problémák mértékét, korai volt felvenni a két új tagállamot, idézi a Radio Free Europe.
Mark Gray, a Bizottság sajtószóvivője úgy nyilatkozott, a két ország közös problémája, hogy a nyomozás túl sok időt vesz igénybe. „Ritkán kerül azonban sor bűnvádi eljárásra, főleg a magasabb körökben elkövetett korrupció – és Bulgária esetében – a szervezett bűnözés területén,” mondta Gray.
Sergej Stanshev bolgár miniszterelnök szabad kezet adott az újonnan kinevezett helyettesének, hogy elbocsássa az enyves kezű hivatalnokokat, és így nyilatkozott: „Igen hanyag hozzáállást észleltünk az EU intézményeinek többszöri figyelmeztetése ellenére. A figyelmeztetések nem érték el a minisztereket, és most úgy tűnik, jóval több munkát csináltunk magunknak.”
Catalin Predoiu román igazságügy-miniszter a Reuters-nek adott interjúban bevallotta, nagy ellenállást kell leküzdeni az erős reformok keresztülviteléért. „Nem hiszek az olyan reformokban, amelyek nem változtatnak a status quo-n. […] Ugyanakkor örülök, hogy a kormány és a parlament is együttműködéséről tett tanúbizonyságot a korrupció elleni küzdelem terén,” mondta Predoiu.
A Hotnews.ro román honlap a román kormányforrásokat idéz, akik szerint Brüsszel nem fogja halogatni a biztonsági záradék alkalmazását. Ennek ellenére úgy vélik, hogy a monitoring folyamat még egy évig is eltart majd.
A bolgár ’Sega’ napilap ennél pesszimistább hangot üt meg. Arra számít, hogy Bulgária a legtöbb EU támogatást elveszíti, és ha a kormány továbbra is ilyen gyengén szerepel, akkor Bulgáriát „lefagyasztják” és elveszti szavazati jogát a Tanácsban.
Következő lépések:
- Július 16: A Bizottság várhatóan ekkor adja ki Bulgáriáról és Romániáról szóló csatlakozás utáni monitoring-jelentését.
Háttér:
Bulgária és Románia 2007 január elsejével csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozást azonban három területen (gazdaság, belső piac és jogi reform) biztonsági intézkedésekhez kötötték. Ezek akkor léphetnek életbe, ha az ország nem teljesíti a csatlakozási szerződésben lefektetett feltételeket.
A biztonsági intézkedéseket három évvel a csatlakozás után lehet életbe léptetni és többek között az élelmiszerexport korlátozásának és az EU támogatások visszatartásának eszközét tartalmazzák. 
