Hirdetés
„Sikerrel érvényesítettük a magyar érdekeket.” - mondta Bajnai Gordon az állam- és kormányfők tegnapi (október 29.) ülését követően. A magyar kormányfő még a megállapodás előtt azt nyilatkozta „veszélyesnek” tartaná, ha bárki is mentesülne az Alapjogi Charta szabályai alól, és a megoldás ellen fog érvelni.
Magyarország, már korábban is jelezte (EurActiv.hu 2009.10.26.), nem hajlandó támogatni olyan megállapodást a Lisszaboni Szerződéssel szemben felhozott cseh kifogásokkal kapcsolatban, amely utal a második világháború után Csehszlovákiában elfogadott Benes-dekrétumokra.
Az Edvard Beneš csehszlovák elnökről elnevezett jogszabály ugyanis az azóta nemzetközi jogilag elutasítandóvá vált kollektív bűnösség elve alapján fosztotta meg a német és magyar etnikumú lakosokat tulajdonuktól, és utasította ki őket az országból.
Vaclav Klaus cseh államfő –akit külön küldött képviselt az Európai Tanács tegnapi ülésén- azonban azt szerette volna, ha az EU tagállamai írásban garantálják, a csehszlovák múltból örökölt jogszabályt nem érinti a Lisszaboni Szerződés részeként kötelező erőre emelkedő Alapjogi Chartát, vagyis a szudétanémetek és magyarok nem követelhetnek kártérítést erre hivatkozva az Európai Bíróság előtt.
Kompromisszumos megoldásként a cseh államfő ún. „opt out”-ot alkudott ki országának, ennek értelmében –Lengyelországhoz és az Egyesült Királysághoz hasonlóan- a Cseh Köztársaság mentességet kapott a Lisszaboni Szerződéssel kötelező erőre emelkedő Alapjogi Charta alól.
A Lisszaboni Szerződés 30. jegyzőkönyvét így újabb, a csehekre vonatkozó nyilatkozattal kell gazdagítani, ebben adnak ugyanis hasonló garanciákat a brit és a lengyel félnek a tagállamok.
Korábban úgy tűnt, Szlovákia is szeretne biztosítékokat kapni, hiszen a Benes-dekrétumok a csehszlovák örökség részeként a Szlovák Köztársaságban is érvényben vannak.
„Nem akarunk kivételeket, csupán értelmezést. Ha igaz, hogy nincs okunk aggodalomra [a Benes-dekrétumok ügyében], akkor írjuk bele egyértelműen a [csúcstalálkozó] következtetéseibe.” – idézi az EUobserver Robert Fico szlovák kormányfőt.
Mivel Szlovákia már lezárta a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatát, a szlovák kormányfőnek nem voltak meg a megfelelő kártyák a kezében ahhoz, hogy Klaushoz hasonló feltételeket támasszon. Ennek megfelelően, a tagállamok nem vették jobban figyelembe a szlovák álláspontot, mint bármelyik másik tagállamét, így sem a következtetésekbe, sem a Lisszaboni Szerződésbe nem kerül közvetlen, a dekrétumokra való utalás .
Bajnai Gordon ezt a magyar diplomácia sikereként könyvelte el. „Sikerült világossá tenni, hogy a Benes-dekrétumok, az Alapjogi Charta és a Lisszaboni Szerződés között semmiféle összefüggés nincs.” – mondta a találkozót követően a miniszterelnök.
A cseh-magyar-szlovák közép-európai hármas körüli zűrzavar megoldása nem aratott osztatlan sikert európai körökben. „Természetesen nem örülök ezeknek a mentességeknek.” – mondta újságírói kérdésre José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, majd hozzátette: „Azt hiszem, mindannyiunknak jobb lenne, ha minden tagállam elfogadta volna a Chartát. De fel kell ismernünk, hogy az országok különböznek.”
Barroso szerint a cseh államfő viselkedése hagy maga után kivetni valót. „A megállapodás arra való, hogy betartsák.” – kommentálta fanyarúan a Bizottság elnöke a cseh államfő egyszemélyes harcát a Lisszaboni Szerződéssel szemben. Bár a tárgyalások jelenlegi szintjén már elvileg nem kell meglepetésektől tartani, Klaus személyisége a folyamatos bizonytalanság légkörét alakította ki az európai vezetők között.
Fölöslegesen vitatkoznak?
Bár a dekrétumok ügye felforgatta egész Európát, a nemzetközi jogász szakértő szerint a vita teljesen fölösleges volt. Dr. Lattmann Tamás, az EurActivnak adott interjúban elmondta, „legalább három szempontból lehet a [cseh] félelmeket megalapozatlannak ítélni”.
A szakértő szerint ugyanis a Lisszaboni Szerződés által az uniós közösségi jog részévé váló Alapjogi Chartának először is nincs visszamenőleges hatálya, de ha lenne sem hatna vissza az Európai Gazdasági Közösség létrejötte előtti időszakra, amikor a Benes-dekrétumok születtek, de ha vissza is hatna addig, a tulajdonjogtól való megfosztás a mai napig nem tartozik az EU hatáskörébe, az kizárólag a tagállamok joga.
Újra kell ratifikálni
A megállapodás azonban megszületett, és ezzel a cseh ratifikáció, valamint a Lisszaboni Szerződés elől is elhárult az egyik utolsó akadály. Bár a cseh Alkotmánybíróság még csak november 3-án hoz döntést a Szerződés ellen zajló alkotmányossági vizsgálatban, Brüsszelben már szinte biztosra veszik, hogy 2010. január 1-ljén életbe lép az új alapszerződés.
A cseh biztosítékokat azonban, ugyanúgy, mint az eredeti Szerződést, minden tagállamnak ratifikálnia kell. Fredrick Reinfeldt svéd kormányfő elmondta, erre csupán azután kerül sor, hogy a Lisszaboni Szerződés életbe lépett.
„Ez később fog megvalósulni, amikor a Lisszaboni Szerződés már életbe lépett. Pontos időpontot, illetve, hogy mihez kapcsolódóan kerül erre sor, nem tudok mondani.” – mondta a soros elnökséget vivő Svédország vezetője. Reinfeldt hozzátette, „éppen ezért [mostmár] Vaclav Kalusnak és Cseh Köztársaságnak is érdeke, hogy minél előbb ratifikálja a Szerződést”.
Az EurActiv által megkérdezett nemzetközi jogász szerint a legnagyobb valószínűséggel mind az íreknek, mind a cseheknek nyújtott garanciák, a következő bővítési szakaszban, tehát Horvátország, vagy Izland csatlakozási szerződével összefogva kerül köröztetésre a tagállamokban.
Következő lépések:
2009. november 3.: A cseh Alkotmánybíróság dönt a Lisszaboni Szerződésre vonatkozó beadványról
2010. január 1.: A Lisszaboni Szerződés várható életbe lépésének időpontja
Az Alapjogi Chartáról itt letöltheti a Pest Megyei Europe Direct háttéranyagát.
