Hirdetés
Jean-Claude Juncker az ír népszavazást követően a Brüsszeli Szabadegyetemen rendezett konferencián nyilatkozott ilyen elítélően az EU vezető politikusairól. A luxemburgi miniszterelnök első számú favoritnak számított az EU-elnökének posztjára. A konferencián az EU jövőjéről fejtette ki nézeteit az ír népszavazás eredményeinek tükrében. Beszédében a kemény bírálatait humorral fűszerezte.
Európa – az ellenség
„A politikusok azt a benyomást keltik, hogy Európa az ő akaratuk ellenére épül. A kormányok mindig azt közvetítik az állampolgárok felé, hogy csatát nyertek Európával szemben,” mondta Juncker. A miniszterelnök szerint az egyes EU tanácsok után az újságokban olvasható nyilatkozatok nyelvezete jobban illik egy focimeccs értékeléséhez, és hangsúlyozta, hogy ezek a beszámolók igen messze esnek a valóságtól.
„Néha az az érzésem támad, hogy én magam nem is voltam a tanácsteremben. És mindig vágyom rá, hogy megírhassam a saját cikkemet,” tette hozzá élcelődve.
Tiszteletben tartani az írek akaratát
Juncker határozottan támogatja, hogy az írek döntését tiszteletben tartsák, és felszólította a tagállamokat, hogy ne kezeljék leereszkedően Írországot. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az ír eredmény „arról tesz tanúbizonyságot, hogy teljesen semmibe veszik Európát, és ezzel az írek súlyos és tragikus hibát követnek el”.
„Vegyük komolyan az ír szavazatokat. Meg vagyok döbbenve, hogy a nagy francia, belga, holland és német sajtó sértegetések garmadáját zúdítja Írországra, miközben a francia „Nem” után az Alkotmányt halottnak nyilvánítottuk. Miért? Nincsenek kis és nagy demokráciák, és nincs Európa Írország nélkül. Ha a belgáknak is felajánlották volna […] a népszavazás lehetőségét, miért gondolják, hogy feltétlenül „Igent” mondtak volna?,” tette fel a kérdést Juncker.
„Az írek nemet mondtak. Katasztrófa ez? Igen. Válságban vagyunk? Igen. Kilábalunk ebből a helyzetből a közeljövőben? Talán. Fel fogják tenni nekem a kérdést, hogyan. Ez egy olyan kérdés, amelyre még a holnapi Európai Tanács sem fog tudni válaszolni. Miért várták, hogy én ma meg tudom válaszolni?,” mondta Juncker.
Az EurActiv feltette a kérdést, vajon miért hangoztatták az EU vezetői az ír szavazás előtt, hogy nincsen „B-terv”, annak ellenére, hogy mára már túl sok ellentétes terv születik a válság rendezésére, Juncker elmondta, hogy valóban nincs B-terv.
„Nem győzheted meg 27 tagállam parlamentjét és állampolgárait, hogy elfogadjanak egy szöveget, ha azt mondod, hogy van egy jobb a zsebedben, hiszen akkor rögtön látni akarják majd. Viszont ha valóban nincs ilyen terv, könnyebb azt elismerni. Tulajdonképpen a Lisszaboni Szerződés az Európai Alkotmány B-terve volt. Ha tovább változtatjuk a szöveget, akkor egy nagyon kicsi „B”-t kapunk,” mondta Juncker a hallgatóság nevetése közepette.
A büszkeség hiánya
Juncker úgy érvelt, Európa valós problémái nem a Bizottság létszámának kérdésében, hanem abban gyökereznek, hogy „Európa nem elég büszke arra, amit tesz”. Beszédét Európa sikereinek felsorolásával folytatta.
„Olyanok vagyunk, mint a belgák, akik nem büszkék a saját országukra – egyébként tévesen teszik, hogy nem néznek fel erre a kis királyságra, a nagyhercegség szomszédságában,” mondta Juncker, nevetésre bírva a többnyire belga hallgatóságot. „Mint a belgáknak, Európának sem tetszik, amit csinál, és még az sem számít, hogy az egész világ csodálja érte”.
Juncker felvázolta Európa sikereit, különösen azt a „képességét, hogy összebékítette a történelmet a földrajzzal,” felidézve az újraegyesítést, a klímavédelemre és az euróra vonatkozó nagy európai döntéseket. Hozzátette, hogy a dollárral szembeni magas árfolyama nélkül az EU-ban az olaj ára 30, vagy akár 50 százalékkal is magasabb lenne. Az euró nélkül az olyan események, mint az ír népszavazás, az egyes tagállamok valutájára is nagy hatással lenne.
„De büszkék vagyunk mi erre? Nem, és ennek az az oka, hogy egy kormány sem követelheti magának ezeket az érdemeket. Mivel a kormányok csak a saját eredményeikre szeretik felhívni az állampolgárok figyelmét, a közösen elért eredményekre nem, ezekről senki nem beszél,” mondta Juncker.
Az igazi kihívások
Luxemburg miniszterelnöke kifejtette, hogy szerinte mik Európa legnagyobb kihívásai. Szavaiban utalt az ijesztő demográfiai trendekre és a migrációs nyomásra, Európa következő években várható gazdasági hanyatlására és nem hagyta szó nélkül azt a tényt sem, hogy Európa egymaga képtelen a globális problémákat hatékonyan kezelni.
„Fel kell tegyük a megfelelő kérdéseket. Olyan időkben, amikor Európa demográfiailag és gazdasági súlyában csökken, valóban az-e a helyes, ha újra szétválunk, ha újra ’nemzetesítjük’ magunkat? Nem célom az Európai Egyesült Államok, mert nem szeretem ezt a kifejezést, de ellenzem az Európai Szétvált Államokat. Ha megnézik a világ problémáit, mit gondolnak több, vagy kevesebb Európára van szükségünk? A kérdés nem az, hogy Írország kiír-e egy második népszavazást. A kérdés az, hogy a megfelelő kérdést tesszük-e fel,” mondta Juncker, és szavait tapsvihar követte.
