Hirdetés
„A Lisszaboni Szerződés hatályba lépéséig nem érdemes új Bizottságot felállítani.” – mondta az Európai Bizottság egy alkalmazottja az EurActiv-nak. A forrás szerint Brüsszelben éppen ebből kifolyólag a mostani testület mandátumának meghosszabbítását látják a legjobb megoldásnak.
A hivatalnok azt is elmondta, hogy a vezetők körében teljes a bizonytalanság. Bíznak a Lisszaboni Szerződés elfogadásában, annak pozitív jeleit látják, ugyanakkor ez a verzió is számos intézményi kérdést vet fel.
A Lisszaboni Szerződés és az íreknek adott biztosítékok szerint az Európai Bizottság létszáma 27, vagyis tagállamonként egy fő (EurActiv.hu 2009.06.22.). Ez a szerződés azonban csak a sikeres ratifikációt követő év január elsejével, -vagyis, ha az írek „igen”-nel is szavaznak, és a csehek és a lengyelek sem gátolják a hatályosulást-, legkorábban 2010 első napján léphet életbe.
Ebből az következik, hogy ha az új Bizottságot még októberben, a régi testület mandátuma lejártával választják meg, akkor annak a most érvényes Nizzai Szerződés hatálya szerint kell történnie.
Ez a dokumentum ugyanakkor azt mondja ki, hogy „az Unió huszonhetedik tagállama csatlakozási szerződésének aláírását követően, a Tanács egyhangúlag meghatározza a Bizottság tagjainak számát”. A Szerződés azt is kimondja, hogy „a Bizottság tagjainak száma kevesebb, mint ahány tagállam van”.
Bár látszólag két forgatókönyv van tehát, valójában csak az egyik reális.
Ha ugyanis októberben választanának új Bizottságot, az állam- és kormányfőknek előbb el kellene dönteniük, hogy ki maradjon ki a testületből. Mivel akármelyik tagállamnak vétójoga van, egy ilyen vita hónapokig is elhúzódhat. Ráadásul mindezt úgy kellene lebonyolítani, hogy közben zajlik az ír, a cseh és a lengyel ratifikáció. Az ír szavazók pedig aligha igazodnának el a szerződések között, ellenben azt látnák, hogy az állam- és kormányfők -ígéretükkel ellentétben- meg kívánják szüntetni az egy állam-egy biztos elvét.
Az európai honatyák tehát akarva-akaratlan, kénytelenek meghosszabbítani a mostani Barroso-Bizottság mandátumát, mielőtt az új testület összetételéről határoznak. A testület megválasztásának[1] januárra halasztása azonban azt jelenti, hogy az Európai Unió számára oly fontos decemberi koppenhágai klímacsúcsra való felkészülés alatt még tartani fog az uniós pozíció-harc, vagyis más, a szakpolitikai kérdésektől eltérő érdekek is mozgatják majd a politikai alkukat.
Annyi már bizonyos, hogy az új Bizottság élére is Barrosot jelölik (EurActiv.hu 2009.06.19.), sőt a júniusi alkuknak megfelelően, őt valószínűleg az Európai Parlament is megszavazza, kevés hír szivárgott azonban ki arról, mi lesz az új testület összetétele.
Magyarországon a legtöbbször Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkárának neve merült fel, de Veres János volt pénzügyminiszter is azt állította magáról, hogy esélyes a jelölésre (EurActiv.hu 2009.07.13.).
[1] A Bizottság tagjait az állam- és kormányfők a Bizottság korábban kijelölt (ez esetben Barroso) elnökével egyetértésben jelölik, és a jelölteket egy testületként az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia.
