Hirdetés
„Egyértelmű, hogy valami megmozdult Izlandon” – mondta Rehn. Az ország eddig mindig elégedett volt unión kívüli státuszával. Most azonban mégis elkezdte pozíciójának újragondolását, miután a pénzügyi és gazdasági válság rosszul érintette a szigetországot és munkahelyek tömege szűnt meg.
Az izlandi miniszterelnök, Geir Haarde egy bizottságot állított fel arra, hogy átgondolják az EU tagság lehetőségét, és megfelelő körülményeket teremtsenek az EU-val való tárgyalások megkezdésére.
Ha Izland úgy dönt, hogy benyújtja jelentkezési kérelmét, a folyamat nagyon gyorsan megtörténhet, mivel az ország már tagja az Európai Gazdasági Térségnek, mondta Rehn biztos egyik szóvivője. „Mivel Izland jelenleg is jelentős gazdasági kapcsolatok ápol az európai integrációval, az várható, hogy a csatlakozási tárgyalások sokkal gyorsabban zajlanak majd, mint azokkal az országokkal, akiknek nincsenek olyan szoros kötelékük az Unióval” – mondta a BBC-nek Anna-Kaisa Itkonen, Rehn egyik szóvivője.
Rehn az EurActiv-nak adott múlt havi interjújában azt mondta, az Európai Gazdasági Térség jó „rövidútnak” minősülhet a tárgyalások során és azt is eredményezheti, hogy Horvátország helyett Izland válik az EU 28. tagállamává.
A montenegrói kormány eközben bejelentette, jövő hétfőn benyújtja csatlakozási kérelmét. A legutóbbi jelentések szerint, melyeket ma fogadnak el az EU vezetői, a Bizottság a lassú reformfolyamatok miatt kritizálta az országot, melyek nélkül a csatlakozás csak távoli remény maradhat a jövőben.
„Több munka szükséges, leginkább a törvénykezés és az intézményépítés terén.” – mondta Rehn tegnap (december 11.) Oslóban egy beszédében.
A montenegrói kormány jelentkezését már korábbra várták. A kérelem valószínűleg arra fogja biztatni a szomszédos államokat, köztük Szerbiát és Albániát, hogy kövessék példáját. A jelenlegi soros elnök, Nicolas Sarkozy és mások azonban korábban azt mondták, a Lisszaboni Szerződés elfogadása nélkül lehetetlen további bővítés. 
