Hirdetés
Iván Gábor, a külügyminisztérium szakállamtitkára lehet Magyarország új európai biztosa, írja a Magyar Nemzet, szocialista forrásokra hivatkozva hétfői számában. A poszttal korábban Veres Jánost, a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminiszterét hozták kapcsolatba, aki a Magyar Televízióban nyilatkozott úgy, hogy felmerült a neve a jelölések kapcsán.
A napilap idézőjelben nevezi szakembernek a szakállamtitkárt, ezen kívül a miniszterelnök „bizalmi embereként” jellemzi, arra hivatkozva, hogy Bajnai Gordon és Iván Gábor csoporttársak voltak a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A lap ugyanakkor rámutat, Iván Gábor mögött több mint tíz éves tapasztalat áll az európai ügyeket tekintve.
Az EurActiv által megkérdezett szakértők többsége örömmel fogadta a hírt. "Jó lenne", mondták többen, és legtöbbször a szakállamtitkár felkészültségével indokolták meg véleményüket.
Iván Gábor minisztériumi feladatai közé tartozik többek közt a magyar elnökségre való felkészülés koordinálása. A szakállamtitkár lapunknak adott korábbi interjújában elmondta, célja, hogy „2010 elejére teljes létszámmal és felkészülten indulhasson a spanyol-belga-magyar elnökségi trió”. Mivel az új Európai Bizottság már 2009 végén, de legkésőbb 2010 elején feláll, és a magyar elnökségre csak 2011 első félévében kerül sor, Iván Gábor kinevezése várhatóan nem okozna fennakadást az elnökségi felkészülésben.
Veres János jelölésével kapcsolatban Szollár Domokos kormányszóvivő a múlt héten azt nyilatkozta, hogy a Bajnai kormány alapvetően feladatokat határoz meg, és ehhez keres embert. A szóvivő minden más hírt az „önérdek érvényesítése vagy találgatás” kategóriájába sorolt.
Az Iván Gábor személyével kapcsolatban felröppent híreket a Külügyminisztérium szóvivője, Mátrai Zsuzsanna sem nem cáfolta, sem nem erősítette meg, mivel az „a Miniszterelnök Úr egy személyes hatáskörébe” tartozik. Az EurActiv külügyminisztériumi forrásokból azonban úgy tudja, hogy a szakállamtitkár esetleges jelölése "nem kizárható", ráadásul egy ilyen ajánlat Iván Gábor számára az "előremenekülés" lehetőségét nyitná meg, hiszen a jövőre esedékes parlamenti választások után a Fidesz minden bizonnyal leváltaná.
Kérdésünkre, miszerint a szakállamtitkár kinevezése esetén ki lenne a megfelelő személy az elnökségi felkészülés folytatására, a szóvivő szintén nem válaszolt, mondván, hogy ez a hivatalos jelölésig puszta „hipotézis”, melyet a minisztériumnak nem kell kommentálnia.
A Magyar Nemzet a fenti kérdésre vonatkozóan azt közli, hogy Iván Gábort Kiss Tibor, az Európai Unióhoz delegált Állandó Képviselet vezetője váltaná, az ő helyére pedig egy bizonyos Szűcs Péter, „a távozó Kovács László biztos jelenlegi kabinetfőnöke váltaná”. Ezek az értesülések azonban homályosak, mivel Kovács László jelenlegi kabinetfőnöke a brit Stephen Bill, korábban pedig nem Szűcs Péter, hanem Szűcs Tamás vezette a biztos szakértői gárdáját, ő azonban jelenleg a Kommunikációs Főigazgatóság stratégiai tervezésért felelős igazgatója.
Bizonytalan, mikor lesz új Európai Bizottság
Bár az Európai Parlament a múlt héten úgy döntött, nem az első plenáris ülésén (július 14-16.) szavaz az Európai Bizottság elnökének személyéről, az EU állam- és kormányfői csütörtökön (július 9.) hivatalosan is megerősítették, hogy José Manuel Barroso újraválasztását támogatják.
Hiába vehető azonban szinte biztosra, hogy a portugál politikus ismét a testület élére állhat, azt még nem tudni, hány tagú lesz az új Bizottság. A biztosok száma a Lisszaboni Szerződéstől függ, így erről egyelőre csak az ír állampolgárok alkothattak valamilyen képet.
Amennyiben a Lisszaboni Szerződést elfogadják az október 2-ára meghirdetett ír referendumon, a biztosok száma –az íreknek nyújtott biztosíték szerint- az egy tagállam, egy biztos elve szerint 27 marad. Ha azonban a dokumentum elutasítást nyer, akkor a most hatályos Nizzai Szerződésnek megfelelően a Biztosok számát 27 alá kell csökkenteni.
Az EurActiv.hu bizottsági forrásból úgy értesült, erre az esetre „nincsen B-terv”, sőt az általunk megkérdezett bizottsági alkalmazott úgy vélte, erre nincs is szükség. A népszavazás ilyen eredménye ugyanakkor parázs vitákhoz vezetne az Európai Tanácsban, hiszen az állam- és kormányfőknek arról kellene dönteniük, hogy ki maradjon ki a Bizottságból. Ez az egyeztetés sokáig elhúzódhat, vagyis bizonytalan, mikor állhat munkába az új testület.
Más tagállamok biztosai körül is megindult a találgatás
Az új Európai Bizottság felállítása ráadásul szinte egy időre esett az európai parlamenti választásokkal. Mivel sok jelenlegi biztos indult a megmérettetésen, némi kavarodásra került sor a testületben.
A belga biztos, Louis Michel például már a múlt héten átült az EP soraiba, így az ő helyét –a hátralévő néhány hónapra- Karel de Gucht volt belga külügyminiszter veszi át (EurActiv.hu 2009.07.08.). Meglena Kuneva bolgár fogyasztóvédelmi biztos ugyanakkor úgy döntött, nem lesz képviselő, hanem „Bulgária minél hatékonyabb képviseletének” érdekében letölti biztosi kinevezését (EurActiv.hu 2009.07.13.).
Vélemények:
Bokros Lajos, az MDF EP-képviselője az értesüléseket hallva elmondta, a miniszterelnöknek "nem politikai kapcsolatok alapján, hanem érdemek szerint kellene döntenie arról [...), hogy ki legyen Magyarország következő Biztosa az Európai Bizottságban." 
