Hirdetés
Forrás: EUvonal
Az ilyen összejövetelre rendszeresen sor kerül; a kormány minden elnökségi félév elején részletesen áttekinti az adott elnökség munkaprogramjához kapcsolódó kiemelt magyar érdekeket és prioritásokat. Ezt tette most is abból az alkalomból, hogy a július 1-jétől az uniós elnökséget ellátó Svédország közzétette a programját.
Az európai uniós kérdésekkel foglalkozó szakállamtitkár rámutatott, hogy a svéd elnökség hat hónapja az unió fejlődése szempontjából kiemelten fontos időszak. Megkezdi működését az új Európai Parlament és az év vége felé új Európai Bizottságot is választanak a tagállamok. Emellett a demokratikusabb és hatékonyabb unió megvalósításhoz szükség van a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésére, a ratifikációs folyamat valamennyi tagállamban történő lezárására.
Magyarország, mint a Lisszaboni Szerződést elsőként megerősítő tagállam, bízik abban, hogy a szerződés mihamarabb hatályba lép. Iván Gábor úgy vélte, hogy egyetlen tagállam felelős politikai vezetője sem akadályozza majd a Lisszaboni Szerződés jóváhagyását, így az novemberben vagy decemberben életbe léphet – feltéve, hogy az ír népszavazáson a támogatók lesznek többségben.
A belső kihívásokon túl az unió számos olyan külső kihívással néz szembe, amelyekre a tagállamok csak közösen adhatnak megfelelő válaszokat. Ezek közé tartozik a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válsággal szembeni közös fellépés, az európai pénzügyi felügyeleti rendszer átalakítása, az uniós polgárok szociális biztonságának és foglalkoztatásának növelése, valamint a munkahelyek védelme.
A szakállamtitkár kitért arra, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem, a globális felmelegedés megállítása és az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése szintén kiemelt közös érdek. Az uniónak egységesen kell fellépnie és vezető szerepet kell játszania a decemberi koppenhágai klímatárgyalásokon. Ezen a megbeszélés-sorozaton a résztvevőknek nemzetközi megállapodásban kellene kötelezettséget vállalniuk arra, hogy 2012 után globálisan tovább csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A globalizációból fakadó versenyre szintén uniós szinten kell megfelelő válaszokat találni. Ennek érdekében a svéd elnökségi félév alatt folytatódik a 2010 utáni időszakra vonatkozó uniós versenyképességi stratégia (poszt-Lisszaboni Stratégia) előkészítése.
A svéd elnökség alatt kerül várhatóan elfogadásra – Stockholm Program néven – az az átfogó stratégia, amely az uniós polgárok belső biztonságának erősítését, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, valamint a legális és illegális migrációs folyamatok megfelelő szabályozását szolgálja.
Mindezen célok megvalósítása érdekében Magyarország támogatja Svédországot elnökségi programjának megvalósításában. A svéd célok emellett jelentős hatással vannak a 2011-es magyar elnökségi félév tartalmi előkészítésére is, mivel több olyan feladatot tartalmaznak, amelynek végrehajtása a 2011-es magyar elnökségre vár.
Iván Gábor reagált arra a hírre is, amely szerint Izland július 23-án hivatalosan is beadta felvételi kérelmét az Európai Unióba. “Üdvözöljük a csatlakozási kérelmet, és úgy gondoljuk, hogy Izland az európai család része, és itt van helye, ez nem kétséges” – mondta.
Magyarország támogatja Izland EU-tagságát, de álláspontunk szerint a szigetországnak is végig kell járnia a csatlakozáshoz vezető szokásos utat. Megkönnyíti a folyamatot, hogy Izland stabil demokrácia és régi piacgazdaság, amely már most is alkalmazza a közösségi jog 60-70 százalékát, és nagyon régen működteti azokat a belső piaci szabályokat, amelyeket az unió tagállamai. Az érzékeny pontok közé tartozhat ugyanakkor a halászat ügye - fűzte hozzá Iván Gábor. 
