Hirdetés
Az állami RTE rádió azt jelentette, hogy a számlálóközpontokból érkező korai adatok szerint Dublin központi, illetve észak-keleti választókörzete 56 százalékban a Szerződés mellett szavazott, míg Galwayben 63 százalékra becsülik az „igen”szavazatok arányát.
Gary Finnegan, az EurActiv.com munkatársa blogján percről percre követi az eseményeket, melyekhez olvasóink is szabadon hozzászólhatnak.
Amennyiben 18:00 órakor, a hivatalos eredmények is ezeket a számokat erősítik meg, elmondhatjuk, hogy Európa nagy lépést tett egy szervezettebb felépítésű, világpolitikai ügyekben erősebb hatáskörökkel bíró Unió felé.
A második ír népszavazást megelőző időszakban a felmérések rendre a támogatók többségét hozták ki. A leggyakoribb okként a gazdasági válság hangzott el, hiszen Dublin jelentős segítséget kapott Brüsszeltől a hatások enyhítésében. Az Európai Bizottság szeptember 19-én 14,8 millió eurót ajánlott fel a Dell írországi gyárában dolgozó munkások megsegítésére (EurActiv.hu 2009.09.21.).
A dublini szavazatszámlálási központban messze jobb hangulat uralkodik, mint tavaly júniusban, amikor is a hivatalnokok hitetlenkedve nézték, ahogy a „nem” szavazatok kerülnek többségbe, feltartva ezzel a 495 millió állampolgárt tömörítő blokk külpolitikai ambícióit.
A szavazás nyugodt hangulatban telt, feledtetve az elmúlt napok heves kampányát, melyet a legnagyobb ír pártok folytattak az abortusz-ellenes csoportokkal, a pacifistákkal és a brit euroszkeptikusok mozgalmával szemben.
Prága és Varsó nyomás alatt
Az ír jóváhagyás egyben azt is jelentené, hogy rettentő nyomás helyeződik a lengyel és a cseh államfőre, hogy kézjegyükkel véglegesítsék országukban a képviselőházak által megkezdett ratifikációs folyamatot.
Lech Kaczynski, Lengyelország államfője úgy nyilatkozott, aláírja az erősebb külpolitikai szerepvállalást lehetővé tevő dokumentumot, ha az írek igent mondanak rá.
A cseh államfő, Vaclav Klaus azonban elhalaszthatta a jóváhagyást, miután 17 őt támogató szenátor újabb alkotmánybírósági vizsgálatot indított a Szerződés ellen.
A politikusok többsége arra számít, hogy Klaus végül európai kollégái nyomására írja majd alá a dokumentumot, még az év vége előtt. A Lisszaboni Szerződés által létrehozandó külpolitikai főképviselő (egyben a Bizottság alelnöke), illetve az állandó elnök által Európa nagyobb súllyal vehet majd részt a globális egyensúlyi folyamatok alakításában, amely jelentős változások elé néz a gazdasági válság következtében.
Az EU állam- és kormányfői ezen stratégia kialakításáról és a posztokra alkalmas személyek megnevezéséről tárgyalnak majd október 29-én Brüsszelben, az Európai Tanács rendkívüli ülésén. Klausra az itt elhangzó nyilatkozatok helyezik majd várhatóan a legnagyobb nyomást.
Az ír ratifikáció a „kelta tigris” gazdaságára is jótékony hatással lehet, amely az utóbbi időben Izlandhoz hasonló válságjelenségeket produkált, így jelentősen függ Brüsszel és Frankfurt jóindulatától.
Sok ír állampolgárt fenyeget a munkanélkülivé válás is, de az adóemelés és a szociális juttatások csökkentése is szükségessé válhat a következő évi költségvetésben.
Írország hitelköltségei minden bizonnyal csökkenni, részvényei pedig emelkedni fognak, ha az eredmény az „igen” oldal többségét mutatja majd.
Vélemények
„El vagyok ragadtatva az országtól. Ez alkalommal úgy tűnik, meggyőző többséggel győz az »igen« oldal” – nyilatkozta Írország külügyminisztere, Michael Martin a nemzeti rádiócsatornának.
Richard Greene, a szerződés ellen küzdő Coir csoport szóvivője azt mondta, „úgy tűnik, valóban megszavazták. Szeretném kifejezni együttérzésemet és részvétemet mindazon emberek iránt, akik nagy erőfeszítéseket tettek a hazaszeretet jegyében”.
„Végtelenül csalódottak vagyunk, amiért az emberek elsőként meghozott döntése süket fülekre talált” – tette hozzá Greene, a szerződést egyik leglátványosabban ellenző csoport nevében.
Piotr Maciej Kaczyński, a Centre for European Policy Studies tudományos munkatársa a következőket nyilatkozta az EurActivnak: „Amennyiben bebizonyosodik az igen győzelme, a ratifikációs folyamat ismét erőre kaphat. Jelenleg Klaus cseh államfő az utolsó személy, aki halogatja a dolgot, viszont a folyamatnak már senki sem állhat útjába”.
Egyúttal azonban arra is figyelmezteti az integráció pártján állókat”, ne bízzák el magukat túlságosan: „Ugyanakkor nem szabad túlbecsülni az ír »igent«, hiszen az az ország súlyos gazdasági visszaesése idején született meg. Nem Európa üdvözítését jelenti tehát, hanem a »nem« gazdasági következményeitől való félelmet.”
Következő lépések
október 29.: EU csúcs Brüsszelben
(EurActiv/Reuters) 
