Hirdetés
Nem okozott meglepetést, hogy a Szenátus nagy többséggel (60 igen és 15 nem szavazat mellett) elfogadta a Szerződést, amely a hollandok által, 2005-ben népszavazáson elutasított Alkotmányos Szerződés helyébe kíván lépni.
Egyedül a szélsőbaloldali SP párt, a keresztény SPG párt és az állatok jogait védő párt tagjai szavaztak a szöveg ellen.
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso üdvözölte a ratifikációt.
„Meg szeretném köszönni a holland kormánynak és a parlamentnek, hogy ilyen erős támogatást nyújtottak a Szerződésnek,” hangzott el Barroso nyilatkozatában. „Hiszem, hogy a Szerződés mai elfogadása annak a jele, hogy milyen fontos, hogy minden tagállam elmondhassa a véleményét a ratifikáció során.”
Joseph Daul, Európai Parlamenti képviselő, az EPP-ED jobbközép képviselőcsoportjának feje, szintén köszönetet mondott a hollandoknak, és az EPP-ED tagpártjának, Jean Peter Balkenende holland miniszterelnök kereszténydemokrata pártjának (CDA).
„Nagyon fontos, hogy folytassuk a Szerződés ratifikációját azokban a tagállamokban, ahol erre még nem került sor. A Lisszaboni Szerződés tartalmazza azokat az eszközöket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy erősebb Európát és egy jobb jövőt építsünk az európai állampolgárok számára,” mondta Daul.
A ratifikációt még maguk előtt tudó tagállamok száma valóban egyre csökken. Az Egyesült Királyság és Ciprus az ír népszavazás bukása után hagyták jóvá a szöveget, és Spanyolországot is már csak egy formálisnak mondott lépés választja el a teljes értékű ratifikációtól.
Továbbra is vannak problémák a cseh (EurActiv 01/07/08) és a lengyel (EurActiv 20/06/08) ratifikáció körül, valamint a német államfő, Horst Köhler is úgy nyilatkozott, hogy csak akkor írja alá a Szerződést, ha az Alkotmánybíróság tisztázta a szöveggel kapcsolatban felmerült kérdéseket.
A svéd koalíciós kormány július 3-án úgy nyilatkozott, hogy megindította a Lisszaboni Szerződés ratifikációját a parlamentben. A svéd országgyűlés ősszel szavaz a kérdésben. 
