Hirdetés
Az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága hétfőn (február 8.) a soros elnökséget vivő Spanyolország európai ügyekért felelős államtitkárával, Diego López Garridoval találkozott, hogy döntsenek a „fantomképviselő” sorsáról. A Lisszaboni Szerződés életbe lépésével 18 székkel bővült ugyanis a képviselői helyek száma, ám egyelőre ezek a székek betöltetlenek.
Spanyolország még saját elnökségi ciklusának lejárta (június 30.) előtt szeretné az űrt kitölteni. Madridot a 18 hely közül négy illeti meg.
Ausztria, Svédországa, Franciaország kettő, Nagy-Britannia, Bulgária, Olaszország, Lengyelország, Hollandia, Lettország, Szlovénia és Málta egy plusz helyet kap.
A hétfői egyeztetésen Andrew Duff liberális brit képviselő a „francia megoldásról” is faggatta López Garridót. Párizs a számára juttatott két EP-székbe a Nemzetgyűlés soraiból választ képviselőket. A spanyol államtitkár helyeselte a franciák elképzelését, és leszögezte, hogy az állam- és kormányfők már a 2008. decemberi uniós csúcstalálkozón megadták ennek lehetőségét (EurActiv.com 03/12/09).
Egy november 30-án kelt levélben a francia miniszterelnök, François Fillon arra kérte Bernanrd Accoyert, a Nemzetgyűlés elnökét, „a lehető leghamarabb” jelölje ki a két képviselőt a parlament soraiból.
A pártok közti összetűzést elkerülendő a miniszterelnök úgy határozott, hogy az egyik széket a vezető UMP (Unió egy Népi Mozgalomért), a másikat pedig az ellenzéki szocialista párt kapja.
A franciaországi zöldek és a kommunisták ugyanakkor – visszautasítandó „ezt a politikai képmutatást” - nem javasoltak soraikból jelöltet (EurActiv France 08/01/10), így késleltetve az alsó házi szavazást, egészen január 13.-ig (EurActiv France 11/01/10).
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, február 2-i párizsi látogatása során sürgette Franciaországot, hogy minél előbb találjon megoldást a problémára, és jelölje ki a két képviselőjét.
„Azt szeretnénk, ha minden tagállam ugyanazon szabályt alkalmazná.” – mondta Buzek, anélkül, hogy részletesebben kifejtette volna elképzelését (EurActiv France 03/02/10).
Duff már korábban is figyelmeztette a tagállamokat arra, hogy a francia döntést akár az Európai Bíróság előtt is ki lehet kezdeni. Az EP-képviselők megválasztásának alapelve szerint ugyanis a képviselőket a 2009 júniusi választási eredmények szerint kell delegálni, és a kormányoknak nem lehet beleszólása abba, hogy ki képviselje a francia választókat Brüsszelben.
„Nem mindenki ért egyet ezzel az utóbbi [francia] lehetőséggel.” – mondta Rafał Trzaskowski, az alkotmányügyi szakbizottság lengyel alelnöke. „Az EP-képviselőknek meggyőződése, hogy mindenki egyforma mandátummal kell bírjon, vagyis, hogy mindenki az EP-választások eredményeképpen jusson képviselői helyéhez.” – mondta az EurActivnak.
A Lisszaboni Szerződés szerint az EP-képviselőkből, a nemzeti parlamentekből és a kormányokból álló konventnek kellene döntenie a kérdésben. „Közülünk azonban többen is pargmatikusak, és azt gondolják, hogy egy kormányközi konferencia is elegendő ahhoz, hogy kezeljük a helyzetet.” – mondta Trzaskowski.
A változások megvalósításáról az alkotmányügyi szakbizottság jelentést készít, é sjavaslatait a plenáris ülés vitatja meg.
Hétfőn „úgy döntöttünk, hogy a jelentéstevő a Néppárt tagja lesz, de a nevet még köröztetjük.” – tette hozzá Trzaskowski.
