Hirdetés
Forrás: EUvonal
Iván Gábor, aki Kiss Tibort váltotta a képviselet élén, közölte, hogy e hónaptól tavasz végéig nagyjából negyven fővel növelik a létszámot, így a magyar elnökség idején mintegy 190-en lesznek, többségükben diplomaták, és körülbelül 70 főt tesz majd ki az adminisztratív, kisegítő személyzet.
Eredetileg 211 főben húzták meg a felső határt, de akkor még azzal az eshetőséggel is kellett számolni, hogy nem lép életbe az Uniót megreformáló Lisszaboni Szerződés. A szerződést azonban végül ratifikálták, és annak értelmében megerősödött az új kül- és biztonságpolitikai főképviselő - a brit Catherine Ashton - jogköre, valamint hamarosan feláll az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) is, így a félévente változó soros elnöklő országnak kevesebb kül- és biztonságpolitikai feladatot kell majd ellátnia.
A több ezer fős EKSZ létrehozásának előkészítését Ashton irányításával már megkezdte az a munkacsoport, amelyben szerepet kap a most elnöklő Spanyolország, a spanyolokat követő Belgium, valamint az elnökségi trió harmadik tagja, Magyarország képviselője is.
A magyar állandó képviselet eddigi épületében egyébként már nem fér el mindenki, így többen átköltöznek egy közeli irodaházba, amelyet kifejezetten a magyar elnökség ellátásának céljára újítottak fel.
Helycsere
A magyar elnökséggel kapcsolatos munka nem lesz újdonság a képviselet vezetését átvevő Iván Gábornak, hiszen a szakértő eddig a Külügyminisztérium szakállamtitkáraként az elnökségi felkészülés koordinációjárét volt felelős. A szakállamtitkári poszton egyébként a képviseletet eddig vezető Kiss Tibor váltja.
Iván Gábor elmondta, a képviselet jelenleg „felkészülési üzemmódban” van, vagyis a Brüsszelben dolgozó magyar diplomaták, miközben továbbra is a magyar érdekeket képviselik, olyan szemmel is nézik az uniós munkacsoportok tanácskozásait, hogy milyen sajátos kihívásokkal jár az elnöklés, az ülések vezetése és a munkaanyagok előkészítése a 27 uniós tagállam kormányát összefogó Tanácsban. 
