Hirdetés
Az ír népszavazás negatív kimenetele után, az EU vezetőinek első reakciói arra engedtek következtetni, hogy minden követ megmozgatnak majd, hogy elkerülhető legyen a Szerződés szövegének újratárgyalása. A tagállamok kormányai attól tartanak, hogy ezzel Pandora szelencéjét nyitnák ki, a „Nem” párti írek azonban éppen abban reménykednek, hogy a szöveg kérdéses pontjait újratárgyalhatják (EurActiv.com 20/06/08). Ugyanakkor tény, hogy az írek legtöbb aggodalma a szerződéstől teljesen független.
Jean-Pierre Jouyet, francia európai ügyekért felelős államtitkár, a Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézet (IFRI) június 24-i konferenciáján elmondta, Sarkozy közelgő írországi látogatásának célja, hogy felmérje Írország helyzetét a referendum bukását követően.
„Mit akarnak?”, tette fel a kérdést Jouyet. Felsorolta a garanciákat, melyek az írek számára megnyugtatással szolgálhatnak a Szerződéssel kapcsolatban: Katonai semlegességük, adóik, vallási értékeik, az abortusz-tilalom és bizonyos segélyek biztosítása.
Ha erre a kérdésre választ adnak, „tisztázódik, hogy meg kell-e nyitni újra a Szerződést, vagy sem,” mondta az államtitkár.
Kisiklott vonat
Jouyet elismerte, hogy az ír népszavazás következtében „az vonat kisiklott”, és az európai konszolidációs folyamatot aláaknázták. Ugyanakkor elmondta, hogy a Lisszaboni Szerződés életbe lépése szükséges. Ha ugyanis Európa befolyással akar lenni a világpolitikára, akkor meg kell egyezzen bizonyos minimum szabályok felől. Ezek teszik lehetővé ugyanis, az egységes politikai fellépést és az erős érdekérvényesítést.
A francia államtitkár azt is elismerte, hogy az ír referendum tükrében Franciaországnak módosítania kell EU-elnökségi programját. Véleménye szerint az események leginkább a stratégia „Védelmi Európa” elnevezésű részét érintik.
Több magas-rangú felszólaló is elbizonytalanodott, mikor az ír népszavazást követő megoldások kerültek szóba. Pierre Ménat, a francia külügyminisztérium európai együttműködésért felelős főosztályvezetője szerint még mindig van esély a Lisszaboni Szerződés megvalósítására. Ugyanakkor valószínűnek tartja, hogy ennek érdekében nehéz döntéseket kell majd meghozni anélkül, hogy ehhez a Szerződés biztonságos hátteret adna. Kormányközi megállapodással kell csökkentenie a biztosok számát, illetve úgy kell megrendeznie az Európai Parlamenti választásokat, hogy még nem dőlt el, hogy 751 (Lisszaboni Szerződés szerint) vagy 732 (Nizzai Szerződés szerint) képviselőt választanak.
Zöld jelzés a Külügyi Szolgálatnak?
Ménat hisz abban, hogy a Lisszaboni Szerződés több kezdeményezését a ratifikáció előtt is meg lehet valósítani. Ezek közül az EU Külügyi Szolgálatának kérdését emelte ki. Véleménye szerint bármilyen problémák is állnak fent a projekttel kapcsolatban (EurActiv.com 13/05/08), a kérdésben „diszkrét tárgyalások” során is meg lehet egyezni. Különösen, ha a Külügyi Szolgálat önálló, „sui generis” intézményként jön létre, és nem valamelyik már létező intézménynek alárendelve.
Jean-Paul Jacqué, a Tanács egyik főigazgatója is úgy értékelte, hogy „nincs szükség jogi alapra a Külügyi Szolgálat felállításához”. Úgy vélte továbbá, hogy az EU diplomáciai testületének vezető pozícióját akár a Lisszaboni Szerződés életbe lépése előtt, vagy a nélkül is meg lehet erősíteni.
A francia elnökség új ötletei
Alain Lamassoure francia Európai Parlamenti képviselő sajnálatát fejezte ki ír elutasítás miatt, mivel szerinte a Lisszaboni Szerződés nélkül Európa képtelen lesz utolérni önmagát. Nem lesz ugyanis képes teljesíteni azokat a célokat, amelyeket saját magának tűzött ki, és már most is el van maradva a megvalósításukkal. Sőt, Lamassoure úgy véli, hogy az írek döntése még tíz évvel növeli a lemaradását.
A francia képviselő szerint túl korai még az energiaválsággal kapcsolatos döntéseket meghozni, hiszen a növekvő olajárak kedvező hatással lesznek a széndioxid-kibocsátásra. Ezeket a kérdéseket alaposan meg kell vizsgálni, mielőtt a kormányok bármely irányba beavatkoznának.
Más felszólalókkal egyetértésben, Lamassoure is úgy vélte, hogy a francia elnökségnek jelen körülmények között felül kell vizsgálnia a stratégiáját. Szerinte egyedül a közös európai bevándorláspolitika terén lehet előrelépésre számítani. Lamassoure a francia stratégiát a tagállamok költségvetési politikáit európai szinten koordináló mechanizmus létrehozásának tervével egészítené ki.
Harmadik pontként a képviselő az európai állampolgárokra helyezné a hangsúlyt. Véleménye szerint már húsz évvel ezelőtt el kellett volna kezdeni egy olyan rendszer kiépítését, amely lehetővé teszi, hogy az európai állampolgári jogokat harmadik országokban is elismerjék.
Következő lépések:
- Július 11.: Nicolas Sarkozy Dublinba látogat
- Október 15-16.: Az Európai Tanács az ír népszavazás után kialakult helyzetet értékeli
