Hirdetés
Brüsszelben találkoznak ma az Európai Unió állam- és kormányfői, a szlovén elnökség által rendezett utolsó EU-csúcs keretében. A szokásos júniusi Európai Tanács az eredeti tervek szerint a Lisszaboni Szerződésben lefektetett EU-elnök posztjára jelölt volna megfelelő személyt.
A vita eldöntője a francia elnök lehetett volna, mivel a soros elnökség vivőjeként Sarkozy elnököl majd a decemberi csúcson (EurActiv.com 07/05/08). Sarkozy azonban az ír szavazás negatív eredménye folytán nem ennek az ügynek lesz döntőbírója.
A mostani találkozónak, amely átnyúlik a holnapi napra is, az ír döntés intézményi hatásait kell megvizsgálnia, és feladata azt a jelenleg hatályos Nizzai Szerződés alapján orvosolni. A Nizzai Szerződés lefekteti, hogy amennyiben a tagállamok száma eléri a 27-t, a biztosok száma nem haladhatja meg a tagállamok számát.
Nem szabályozza azonban, mi történjen egy 28. tagállam belépésekor. Ennek, és a hasonló intézményi jellegű kérdéseknek a megoldása volt a Lisszaboni Szerződés legfőbb célja. (bővebben: Link Dosszié a Lisszaboni Szerződésről)
Röviden tehát ez azt jelenti, hogy fontolóra kell venni a biztosok létszámának csökkentését, ahogy arról a tagállamok 2001-ben Nizzában megállapodtak. A Lisszaboni Szerződés 2014-re 15 főre csökkentette volna a biztosok számát.
Írországnak fel kell adnia biztosát?
Pierre Sellal Franciaország EU-hoz akkreditált nagykövete szerint ez igen paradox helyzetet eredményezne az ír „Nem” kampány számára, hiszen egyik legfőbb érvük az volt, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése következtében Írország elvesztené jogát arra, hogy biztost jelöljön.
„Lisszabon szerint ez csak 2014-ben következett volna be”, mondta el Brüsszelben Sellal június 18-án az újságíróknak. A kérdés megválaszolása, hogy mely ország (országok) adják föl biztosukat, most az állam- és kormányfők kezébe került. Mivel ezt a kérdést csak egyhangúlag hozhatják meg, valószínűleg vége-hossza nem lesz a vitának.
„Amíg a Lisszaboni Szerződés nem léphet életbe, ez a kérdés nyitva marad”, mondta Sellal.
Mivel a Lisszaboni Szerződést Írországban utasították el, az ír biztos az, aki „kilóg a sorból”. A Nizzai Szerződés követelményei szerint pedig elegendő lenne, ha csak egy ország nem jelölhet biztost. A diplomaták szerint pedig ez az ország nagy valószínűséggel Írország lesz.
„Nagy esély van rá, hogy a Köztársaság elveszíti biztosát, hiszen szavazói elutasították a Lisszaboni Szerződést,” mondta az ír miniszterelnök Brian Cowen parlamenti felszólalásában június 17-én.
Ha mégis meg akarnák tartani a biztosukat, legalább 2014-ig, akkor az íreknek meg kell szavazniuk a Lisszaboni Szerződést, mondta el az EurActivnak egy brüsszeli diplomata.
Háttér:
A Nizzai Szerződés megállapítja, amint a tagállamok száma eléri a 27-et, a Bizottság legközelebbi megválasztásakor ennél kevesebb biztost kell kijelölni. Nem adja meg azonban a biztosok pontos számát, vagy a tagállamokhoz mért arányát.
Mivel az EU-nak 2007. január elseje óta 27 tagállama van, egyetértés van abban, hogy a tagállamok száma meghaladja az ésszerűen kiosztható tárcák számát.
Példaként felhozható a legutóbb csatlakozott Bulgária és Románia biztosa. Belépésükkor Markos Kyprianou ciprusi biztosnak le kellett mondania egészségügyi és fogyasztóvédelmi tárcájának egyik feléről bolgár kollégája, Meglena Kuneva javára (EurActiv.com 26/10/06). A román biztos (Leonard Orban) számára pedig Ján Figel szlovák oktatási ügyekért felelős biztos tárcájából kanyarították le a szükségességében gyakran vitatott többnyelvűségi tárcát (EurActiv.com 31/10/06).
