Hirdetés
Egy „értékrendjét vesztett Európában élünk”. – mondta Surján László, néppárti EP-képviselő a február 26-án rendezett Rajtunk a sor! konferencián. A magyar elnökség várható kihívásait latolgató előadók között az EP költségvetési bizottságának tagja is egyetértett azzal, hogy az új pénzügyi perspektíva kialakítása lesz a 2011 első felében zajló magyar soros EU-elnökség egyik legfőbb feladata.
A 2011-es költségvetésről szóló parlamenti jelentés repportőri feladatain már megedződött európai-magyar honatya azonban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a közös európai eszme már „nincs meg”, és ez megnehezíti egy jó költségvetés elkészítését.
Közép-Európa ügyei
Iván Gábor a brüsszeli magyar Állandó Képviselet vezetője, aki egészen az év elejéig az elnökségi felkészülést irányító szakállamtitkárként szolgált a Külügyminisztériumban, három fő kérdéskörhöz kötötte a magyar elnökség feladatait. Véleménye szerint 2011 első felében
- Közép-Európa ügyei,
- a közös politikák jövője és
- a végrehajtási ügyek
határozzák majd meg az elnökségi napirendet.
Közép-Európa tekintetében a nagykövet a csatlakozás előtt álló országok, különösen Horvátország előrehaladását emelte ki. Iván Gábor elmondta, Horvátország Budapest koordinációja mellett válhat az EU tagjává.
Macedónia, Szerbia és Törökország ügyében véleménye szerint az a cél, hogy az elnökség alatt előre tudják mozdítani az eseményeket.
Surján László ugyanakkor sietett hangsúlyozni, hogy az Európai Parlament nem kifejezetten bővítés párti. A néppárti politikus elmondta, Horvátország csatlakozását támogatják, sőt Szerbia előtt is nyitva áll az ajtó, ám Törökország kapcsán már igen megosztottak a képviselők.
A „törökökből 150 év elég volt.” – mondta Surján, megmosolyogtatva ezzel hallgatóságát.
A Világgazdasági Kutatóintézet (VKI) kutatási igazgatója sem értett egyet azzal a hozzáállással, amely szerint „életünket és vérünket [kellene adnunk] a kibővülésért!” Rácz Margit szerint a költségvetés tekintetében kevesebb forrás jutna a továbbra is több szempontból hátrányban levő „új” tagállamoknak, míg a fejletlenebb csatlakozókat is arányosan kevesebb pénzből kellene felzárkóztatni.
A bővítés mellett a Keleti Partnerség adhat lehetőséget az Unióval való szorosabb együttműködésre térség országai számára. Hazánk brüsszeli nagykövete szerint ezért figyelmet érdemel majd a magyar elnökség alatt megrendezésre kerülő csúcstalálkozó is, ráadásul mindez összekapcsolható a térség országai számára magas prioritást jelentő Duna Stratégia várható rajtolásával is (EurActiv.hu 2010. 02.26.).
Közös politikák jövője
Az EU hosszú távú költségvetése hét évre szól. A jelenleg futó keretterv 2013-ig szól, így a magyar elnökség alatt, 2011 első felében kezdődnek meg a tárgyalások a következő, 2014 és 2020 közötti időszakot átfogó pénzügyi kerettervről.
Iván Gábor úgy véli, Magyarország célja az lesz, hogy a vita középpontjába ne a költségvetés plafonja kerüljön, hanem minél inkább egy célvezérelt kerettervet állítson össze. A nagykövet elmondta, a Közös Agrárpolitika (KAP) és a Kohéziós Politika kell, hogy kiemelt figyelmet kapjon, hiszen ez a két tétel adja a költségvetés kétharmadát.
Ezzel Rácz Margit is egyetértett, valamint hangsúlyozta, hogy a költségvetési vita középpontjában lesz a nettó befizetők és haszonélvezők problémája is. Miután a 2007-2013-as költségvetés vitáján a nettó befizetők az új tagokon akartak spórolni, a most felzárkózó országoknak az lesz a céljuk, hogy biztosítsák maguknak az ehhez szükséges forrást. A nettó befizetőket ugyanakkor nem lehet tovább terhelni – mondta Rácz Margit, aki szerint elsősorban a legnagyobb nettó befizető, Németország céljait kell kifürkésznie annak, aki jól akar helyezkedni a költségvetés alakításáért folyó vitában.
Surján László kiemelte, hogy a befizetők eredményt akarnak látni az általuk adott pénz fejében. Mivel azonban a Kohéziós Politikában a pénzfelhasználás nem eredménycentrikus, ezért az nem működik, hangsúlyozta Surján. A képviselő szerint a felzárkózást célzó politika egyik legellentmondásosabb eleme éppen a lényegében rejlik, hiszen ha egy régió közel kerül a támogatási küszöb felső határához, akkor lelassítja a fejlesztéseit, hogy továbbra is a részesülhessen a támogatásokból.
A Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója szerint a másik nagy gond a KAP kérdése. Rácz Margit szerint Magyarországnak határozott álláspontot kellene kialakítani arra vonatkozóan, hogy mit akar a KAP-ból elérni, kell-e az agrártámogatás az országnak?
Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi egyetem docense szerint Magyarország azért ragaszkodik a KAP forrásaihoz, mert fix pénzhez jut belőlük. „Poszt-mezőgazdasági ország vagyunk”- mondta Pogátsa. Véleménye szerint ezért nem a KAP forrás növelése lenne Magyarország érdeke, ezért inkább a mezőgazdasági politika reformját zászlajára tűző brit álláspontot kellene támogatnunk, a jelenlegi rendszert bebetonozni kívánó francia helyett.
Végrehajtási ügyek
Iván Gábor szerint a Lisszaboni Szerződéssel létrejövő új intézmények működtetése és kezelése nagy kihívás lesz az elnökség számára, akkor is, ha a gyermekbetegségek már a spanyol és a belga elnökség alatt kiütköznek.
A végrehajtandó politikák között kiemelt helyen szerepel továbbá a bel- és igazságügyi együttműködést és különösen a bevándorlással kapcsolatos politikákat továbbfejleszteni hivatott Stockholm Program, melyet 2009 második felében indított útjára Svédország (EurActiv.hu 2009.12.14.).
Nagy falat továbbá a svédek által szintén erre a trióra hagyományozott éghajlatváltozás elleni küzdelem és a most formálódó, a válság piaci és munkaerőpiaci oldalára koncentráló Európa 2020 megvalósítása.
Ez utóbbi tekintetében Székely-Pál István, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának kutatási igazgatója kiemelte, hogy a magyar elnökség ideje is még a válság idejére fog esni, ezért számos váratlan eseménnyel is számolni kell.
Az Európa 2020 sikerének alapfeltétele az, hogy hogyan kezeljük ezeket, a válságkezelés végső stádiumában jelentkező helyzeteket, mondta Székely-Pál. Egy jól kidolgozott uniós exit stratégia tehát meg kell határozza, hogy a rendkívüli intézkedéseket mikor, és hogyan vonják vissza, nehogy újabb visszaesést okozzon. Székely-Pál szerint ez alapvetően meghatározza majd a magyar elnökség feladatait.
Az Európai Bizottság szerdán (március 3.) mutatja be az Európa 2020 akciótervet. Az anyag folyamatosan változik, de a Bizottság szerint képesnek kell lennie arra, hogy a tőle elvártakat teljesíteni nem tudó Lisszaboni Stratégia helyébe lépjen. Az Európa 2020 keretében az EU legfőbb végrehajtó szerve egy „innovatívabb, versenyképesebb és környezetbarátabb programot” szeretne kialakítani. 
