Hirdetés
Joseph Daul, a jobbközép EPP-ED frakcióvezetője már tegnap, (június 8.) követ hajított az állóvízbe azzal, javaslatot tett egy Barroso újrajelölését támogató nagykoalíció létrehozására az Európai Néppárt (EPP), a liberális ALDE és az Európai Szocialisták Pártja (PES) között.
Az EPP elnöke, Wilfried Martens úgy nyilatkozott, hogy nincs egyszerű helyzetben, amikor a Néppárt bizottsági elnökjelöltjét kell megneveznie. A vezető kijelentésével arra utalt, hogy nem is olyan régen, képviselőcsoportjának egy belső, titkos szavazást kellett tartania, hogy megegyezésre jussanak a párt jelöltjének személyéről.
Az elnök elismerte azt is, hogy nem elég fenntartani jelenlegi együttműködésüket a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoportjával, hiszen 348 szavazatukkal nem érik el az egyszerű parlamenti többséget. A sikeres bizottsági elnök jelöléshez 379 szavazat szükséges, így Martens is a Szocialistákat említette, mint potenciális szövetségest a kérdésben.
Tovább bonyolítja a kialakult helyzetet, hogy az ALDE vezetője, Graham Watson, úgy tűnik, nem támogatja a Szocialistákkal együttműködő nagykoalíció létrehozását. A Liberálisok vezére szerint meg kell őrizni az ideológiailag tiszta platformokat annak érdekében, hogy a választás valóban a választópolgárok akaratát tükrözze. Ennek megfelelően pártját csak egy jobbközép szövetség részeként tudja elképzelni.
Watson véleménye szerint ugyanakkor a kialakult helyzet megoldása lehet, ha az alkufolyamat során az EPP csak a Bizottsági Elnök személyét kívánja meghatározni, ám közben megfontolja az EP Elnök jelölési jogának átengedését.
„Az is megtörténhet, hogy az EPP csak a bizottsági elnök jelölésére törekszik és közben megfontolja a Parlament elnöki székének átadását a szocialistáknak és a szabaddemokratáknak. Én nem zárnék ki egy ilyen forgatókönyvet sem, még az EPP-n belül sem.” Mondta Watson nevetve, aki a politikai vezetők közül hivatalosan elsőként jelentette be, hogy pályázik a parlamenti elnökségre (EurActiv 08/01/09),
Egy ilyen egyesség a PES-szel és az ALDE-val az öt éves parlamenti elnökségi ciklus két csoport közötti felosztásához vezethetne. Watson ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ő egy teljes, öt éves periódus elnöki pozíciójára pályázik.
Ami José Manuel Barroso újrajelölését illeti, Watson nem ért egyet az EPP azon nézetével, hogy Barrosot még most, a Nizzai Szerződés hatálya alatt újra jelöljék. A politikus ezzel a lépéssel megvárná az elvileg októberben tartandó, második ír népszavazást. „Barroso úrnak szerintem nincs mitől tartania. Ő az egyetlen jelölt […] ezért talán ki kellene használnunk a rendelkezésre álló időt, hogy egy kicsivel több logikát csempésszünk a Közösség működésébe, és a bizottsági Elnök valamint a Biztosok megválasztásának folyamatát már a Lisszaboni Szerződés hatálya alatt – feltéve, ha valóban életbe lép - hajtsuk végre.” A Liberális politikus ezzel a megjegyzésével az EP most távozó Elnökének nemrég tett nyilatkozatára reagált. Hans-Gert Pöttering azt szeretné, ha a Bizottság Elnökét már az új parlament első plenáris ülésén július 15-én, megválasztanák (EurActiv 20/03/09).
Cél a jobb uniós kommunikáció
Watson arra vonatkozó terveit is elárulta, hogy elnökké választása esetén hogyan orvosolná az alacsony választási részvételből és az uniós ügyek iránti érdeklődés általános hiányából fakadó problémákat.
„Először is az uniós intézményeknek megfelelő kommunikációs politikára van szükségük. Kezdhetnénk például azzal, hogy a Euronews közszolgálati közvetítői státuszt kap minden tagállamban, így az emberek rendszeresen tájékozódhatnának arról, mi is történik Brüsszelben” mondta Watson.
Javaslata szerint az EP képviselők egy részét pán-európai listán keresztül kellene megválasztani. Ennek hatására közös kampányok váltanák fel a jelenleg 27 féle nemzeti korteshadjáratokat. Watson hozzátette azt is, hogy a biztosokat az EP rangsorából kellene megválasztani, az-az minden biztosnak közvetlen jelölés útján járna mandátum, így a választópolgárok a Bizottságban is érvényesíttethetnék szavazataik hatását.
