Hirdetés
„Néhány válaszom talán valóban nagyon általános volt, de nem akartam magam túlzottan elkötelezni a dátumok tekintetében, hiszen a célkitűzések nagy részét az EU2020 program tartalmazza majd.” – mondta Andor László záróbeszédében az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális ügyek szakbizottsága (EMPL) előtt zajlott meghallgatása végén tegnap (január 13.).
A José Manuel Barroso által javasolt biztosokat ezen a héten az Európai Parlament illetékes szakbizottságai hallgatják meg egyenként, hogy véleményt alkothassanak szakmai és politikai alkalmasságukról. A Parlament a tapasztalatok alapján hozza meg döntését, hogy elfogadja-e a Barroso II-ként emlegetett testületet a január végi plenáris ülésen. Több jelöltnél is rezeg a léc, de Andor László sem volt mindenki számára meggyőző.
A magyar biztos-jelölt prioritásai közül elsősorban a konkrétumokat hiányolták, bár a kritikába néhol beférkőzött egy-egy személyes megjegyzés, melyek többnyire a biztos világnézetét firtatták, utalva az általa szerkesztett „Eszmélet” című folyóiratra.
Bár a döntést a koordinátorok már tegnap este meghozták, az még egyelőre nem nyilvános. Az EurActiv.hu azonban úgy értesült, még a szakbizottság szocialista vezetője sem volt elégedett Andor teljesítményével a meghallgatás után.
Igaz, a hivatalos nyilatkozatokban végül támogatólag szóltak Andor teljesítményéről. Alejandro Cercas, szocialista EP-képviselő szerint Andor "magabiztos és kompetens közgazdász, aki alapos tudással rendelkezik a munkaerőpiaci dinamikáról és tisztában van a jelenlegi nemzetközi helyzet drámai szociális következményeivel".
Mit tehet meg Andor és mit nem
A kormányszóvivő korábban azt közölte, Andor igazi „nehézsúlyú játékos” lesz az Európai Bizottságban, utalva a válságkezelés szempontjából alapvetőnek tekintett munkahelyteremtésre.
Bár az egyes tárcák súlyát összemérni nem lehet, ellentmond a kormányszóvivő által kommunikáltaknak, hogy Andor a meghallgatás során többször is említette, hogy tárcája csak korlátolt hatásköröket biztosít számára a tagállamokkal szemben.
„Tárcám rövid távon nagyon kevés eszközzel rendelkezik.” - mondta a biztos, utalva például a jellegzetesen nemzetállami hatáskörbe tartozó családtámogatások ügyére. Andor a meghallgatása során folyamatosan igyekezett egyértelművé tenni, mi tartozik a hatáskörbe, és mi nem, ám ezzel kiváltotta a képviselők elégedetlenségét, akik szerint Andor nem tett konkrét javaslatokat.
Azokon a területeken, ahol a tagállamok bírják az elsődleges hatásköröket – szegénység elleni harc, a gyermekszegénység elleni küzdelem, nyugdíjak és egyéb szociális juttatások, stb. - a Bizottság legfeljebb a hatékony párbeszéd és az informális nyomásgyakorlás eszközéhez nyúlhat.
Andor több esetben is arra hivatkozott, hogy a konkrét intézkedések előtt fel kell mérnie, hogy a szóban forgó esetek - a fogyatékkal élők helyzetének javítása, illetve a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő-képessége, stb. - milyen mértékben esnek tagállami, és milyen mértékben uniós hatáskörbe, de szükségesnek tartotta az előzetes elemzések készítését és a szociális párbeszéd lefolytatását is az olyan kényes és sok tényezőt magában foglaló ügyekben, mint a munkahelyteremtés, vagy a kihelyezett munkavállalásról szóló irányelv.
A meghallgatás után, az EurActiv.hu számára adott interjúban a biztos-jelölt leszögezte, nem elégedetlen a tárca által nyújtott lehetőségekkel. „Azt kívántam tisztázni a képviselők előtt, hogy mi az amit én tudok tenni, mi az amit rövid távon tenni tudok, és mi az amit együtt kell tennem más biztosokkal.” - mondta Andor. „Az eszközök és alkalmazásuk köre világos számomra.” - tette hozzá.
Határozott válaszok az együttműködésről
A biztos-jelölt határozott állásfoglalást tett az évek óta húzódó munkaidő-irányelv, az EU 2020-as stratégia és a romák társadalmi integrációja kapcsán.
Őry Csaba, fideszes EP-képviselő, az EMPL szakbizottság néppárti koordinátora sérelmezte, hogy a Bizottság már február elején nyilvánosságra kívánja hozni az EU 2020-as stratégiához tartozó foglalkoztatási irányelveket, holott ebben a kérdésben a jelölt azt ígérte, egyeztet az Európai Parlamenttel.
„Az EU 2020-as program valóban az új Bizottság egyik legfontosabb feladata, és egyetértek Önnel abban, hogy az előkészítésre szánt időt valószínűleg újra kell gondolni.” - mondta Andor. Ígéretet tett rá, hogy a Bizottságban képviselni fogja az előkészítésre fordított idő meghosszabbítását és a Parlamenttel való egyeztetést.
A foglalkoztatás kapcsán Andor leszögezte, az új stratégia kialakításában egy átfogó megoldást fog szem előtt tartani, hogy a gazdaság „szociálisan befogadóvá” váljon. Mindehhez a Parlament együttműködését is kérte, hangsúlyozva: „A mi feladatunk ezt [a stratégiát] létrehozni, a Parlamenttel, a biztosokkal, a tagállamokkal és a szociális partnerekkel együtt.” – mondta a biztos-jelölt.
Újult erővel a munkaidő-irányelvért
A munkaidő-irányelv már 2003 óta felülvizsgálatra vár az Európai Unióban. A Bizottság és a Parlament azt szeretné, ha a kötelező munkaórák maximum száma minden tagállamban egyenlő, 48 óra lenne, és megszűnne az opt out lehetősége, mellyel jelenleg az Egyesült Királyság, Ciprus és Málta él, valamint az egészségügyi szektorban Franciaország, Spanyolország és Németország (EurActiv.hu 2008.06.16.).
Andor leszögezte, teljesen új oldalról szeretné megközelíteni a problémát. Egyfajta szektorális szabályozást javasolt, előtérbe hozva azokat az ágazatokat – egészségügy, rendőri erők, tűzoltóság -, ahol minél előbb szükséges a szabályozás közösségi szintre emelése.
A romák a „leghátrányosabb helyzetűek” Európában
A magyar biztos-jelölt elköteleződést mutatott továbbá a romák helyzetének javításában. Az európai társadalom „leghátrányosabb helyzetű csoportja”-ként azonosította a romákat, valamint elismerően nyilatkozott Járóka Lívia, Fideszes EP-képviselő munkájáról, aki az elmúlt években kiharcolta, hogy európai szinten is napirendre kerüljön a romák társadalmi integrációja és megkezdjék az Európai Roma Stratégia kialakítását (EurActiv.hu 2009.09.29.).
Andor ezen a téren elmarasztalta Magyarországot, mint azon országok egyikét, ahol a romák integrációjának feladatát figyelmen kívül hagyják, és ahol a kriminalitás határát súroló gyakorlatok uralkodnak, mint az uzsora.
A fogyatékkal élőknek csalódniuk kellett
A Fidesztől egy harmadik képviselő, a siket Kósa Ádám is felszólalt a meghallgatáson. Arra kérte a biztos-jelöltet, vizsgálja felül a Bizottság 800/2008/EK rendeletét, amely, állítása szerint a legtöbb fogyatékos embert foglalkoztató kkv-k számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz.
Kósa úgy véli, már „több ember vesztette el állását azért, mert a szóban forgó bizottsági rendelet értelmében 2009. január elsejétől Magyarországon is 100-ról 75 százalékra csökkent a megváltozott munkaképességű alkalmazottak után járó bértámogatások összege”.
Andor leszögezte, nem tervezte az irányelv felülvizsgálatát, de szeretné megvizsgálni a kérdést. „Egyetértek azzal, hogy a következmények elfogadhatatlanok.” - mondta, majd hozzátette, megvizsgálja, mi tartozik az ő hatáskörébe a kérdésben.
A kihelyezett munkavállalók
Andor kettős szemlélettel szeretné kezelni az uniós belüli munkavállalás kérdését. Egyrészt a mobilitásra, másrészt a dolgozók jogainak védelmére fog koncentrálni, mondta a meghallgatáson Alejandro Cercas (S&D, ES) kérdésére.
A szocialista képviselő utalt az Európai Bíróság egy nemrég meghozott ítéletére, amely miatt kérdésessé vált a kihelyezett munkavállalókra vonatkozó irányelv értelmezése. Az uniós szabályozásban nem egyértelmű, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadságának és a munkavállalók jogainak ütközésekor milyen elvek alapján kell eljárni.
Andor vállalta, hogy biztosként első feladatai között lesz az ügyben szociális hatáselemzést végeztetni.
A szegénység csökkentése
A képviselők emlékeztették Andor Lászlót, hogy a 2010-es év a szegénység elleni küzdelem európai éve, így fókuszba kerül majd ez, a tárcájához tartozó kérdés. A magyar biztos-jelölt szerint az évet arra kell majd használni, hogy a fokozódó figyelmet kihasználva azonosítsák a problémákat és a lehetséges megoldásokat.
Vélemények:
Míg a bírálatok szerint Andor túl általánosan fogalmazott, Göncz Kinga szocialista EP-képviselő és volt külügyminiszter szerint ez leginkább a tárcába tartozó feladatok szerteágazósága miatt volt így.
„Andor László leendő szakterülete rendkívül szerteágazó. A szakszervezeti érdekvédelemtől a gyermekszegénységig, sok területre kiterjed. Jónéhány olyan kérdést kapott, amelyekre válaszolva nehéz konkrét ígéreteket tenni. Ráadásul az eddig meghallgatott biztos-jelöltek egyike másika Andornál jóval homályosabb és általánosabb válaszokat adott.
Göncz szerint előrelépést jelent az is, hogy Andorl László minden ügyben alapos vizsgálatot szeretne elrendelni. „Fontos bejelentéseket is tett. Ilyennek tartom, hogy elkötelezte magát arra: a leendő Európai Bizottság minden javaslatát a szociális következményeket számba vevő hatástanulmány fogja megelőzni. Hasonlóképpen meg fogják vizsgálni, hogy a tervezett intézkedések milyen hatást gyakorolnak a foglalkoztatási helyzetre. Andor László leszögezte azt is, hogy együtt fog működni azokkal a biztos-társaival, akik az övével határos területeket irányítanak. Lényegesnek ítélem, hogy elsődleges feladatának tekinti a jelenlegi gazdasági válság kedvezőtlen társadalmi hatásainak az enyhítését.” – mondta az EurActiv kérdésére a képviselőnő.
Göncz Kinga szerint az EMPL minden bizonnyal támogatni fogja Andor jelölését.
„Biztos vagyok benne, hogy Andor László meg fogja kapni a bizottság támogatását a kinevezéséhez. Nyilván megfogalmazódnak vele szemben bírálatok is, de a végeredmény szerintem mindenképpen pozitív lesz.” – írta az EurActivnak a volt külügyminiszter.
Kósa Ádám, a Fidesz EP-képviselője ugyanakkor kevésbé volt meggyőződve arról, hogy a Bizottság többsége támogatólag gondolkodik Andorról.
Az EurActiv kérdésére elmondta, az ügyben a koordinátorok döntenek, „de az S-D frakció korrdinátora is csalódott volt, így akár a negatív forgatókönyv is megvalósulhat.”
„Mindvégig felületesen válaszolt, ráadásul mindig többes számban, ezért fordult elö, hogy például a fiatal, pályakezdők foglalkoztatása vagy a fogyatékkal élők foglalkoztatása területén többen is felették a konkrétumokat sürgető kérdésüket.” – véli Kósa, majd hozzátette: „Andor a végén elismerte, lehet, sokszor túl átalánosan válaszolt.”
<//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed>
