Hirdetés
A ciprusi parlament július 3-án áldását adta a Lisszaboni Szerződés szövegére. A parlament 56 tagjából 49 volt jelen a szavazáson. A honatyák 31 igen és 17 nem szavazattal a Szerződés elfogadása mellett döntöttek. Az ellenzőket a ciprusi elnök, Demetris Christofias pártjának, a kommunista gyökerű AKEL tagjai alkották.
Bár az AKEL már korábban úgy nyilatkozott, hogy el fogja utasítani a szerződést, Christofias leszögezte, hogy kormánya támogatni fogja a dokumentumot.
Bár az AKEL a ciprusi parlament egyik legnagyobb pártja – rajta kívül csak a jobboldali ellenzéki párt rendelkezik 18 hellyel – a parlament többi tagjának összefogásával az AKEL alulmaradt a szavazásban.
Ahhoz, hogy a Lisszaboni Szerződés életbe léphessen, az Unió mind a 27 tagállamának ratifikálnia kell a szerződést. A legnagyobb problémát jelenleg Írország jelenti, ahol az állampolgárok a június 13-i népszavazáson elutasították a szöveget.
Az ír elutasítás további gondokat okozott, a cseh, a lengyel és a német ratifikációs folyamatban. Bár a cseh kormány végül úgy döntött, támogatja a Szerződés életbe lépését, és pozitív értékelést küld az Alkotmánybíróságnak, amely a Szerződés alkotmányosságát vizsgálja, a lengyel és a német államfő vonakodik aláírni a szöveget.
Horst Köhler német elnök az Alkotmányos Szerződés aláírásakor is hasonló álláspontra helyezkedett, ám az ő szerepe korántsem olyan hangsúlyos az állam szerkezetében, mint Lech Kaczynskié Lengyelországban. Míg Köhler aláírásához valószínüleg elegendő lesz Angela Merkel néhány dorgáló szava, Kaczynskit már most több EU vezető, köztük a soros elnökséget vivő Franciaország elnöke, Nicolas Sarkozy is erősen győzködi.
Sarkozy keményen bírálta a lengyel elnök döntését. A francia elnök elmondta, nehezen hiszi el, hogy egy olyan EU tagállam államfője, aki Brüsszelben maga tárgyalt a Szerződésről, és a kész szöveget ellátta a kézjegyével Lisszabonban, végül úgy dönt, hogy nem adja áldását a ratifikációra.
A francia elnökség nagy része több, mint valószínű, hogy a Szerződés ratifikációja körül forog majd, és vajmi keveset tudnak megvalósítani eredeti prioritásaik közül. A ciprusi ratifikáció pozitív jel, alátámasztja a többség véleményét, hogy a Szerződés támogatásra érdemes.
Ciprus előtt az alábbi országok parlamentjei hagyták jóvá a szöveget: Ausztria, Bulgária, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Portugália, Románia, Szlovákia, és Szlovénia.
