Hirdetés
A vezetők előtt két fontos feladat áll: megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a Lisszaboni Szerződés még az idén hatályba léphessen, illetve megválasztani az Európai Bizottság új elnökét.
Egy neve elhallgatását kérő uniós nagykövet úgy fogalmazott, “fennáll a veszélye, hogy az év végére se Bizottsági elnökünk, se Bizottságunk, de még Lisszaboni Szerződésünk sem lesz.”
A diplomata utalt arra, lehetséges, hogy elhalasztják José Manuel Barroso újrajelölését, és a helyzetet csak tovább bonyolítja a Lisszaboni Szerződés ratifikálása körüli huzavona. Az esetlegesen kialakuló helyzet leírására a “tökéletes káosz” kifejezés a legmegfelelőbb, mivel ebben az esetben Európa gyenge kormányzattal állna a világgazdasági válság kellős közepén.
Klaus, a bajkeverő
A tárgyalás során további bonyodalmakat okozhat Václav Klaus is. A köztudottan euroszkeptikus cseh elnök tegnap (június 17.) saját weboldalán nyilvánosságra hozott egy levelet, melyben figyelmezteti Jan Fischer miniszterelnököt, hogy Csehország parlamentjének ratifikálnia kell azokat a garanciákat, melyeket várhatóan ma ajánlanak az íreknek az uniós csúcson, másképpen ő nem hagyja jóvá azokat. Fischer a kormányzati honlapon reagált a levélre, és kifejtette, mivel a garanciák önmagukban nem minősülnek nemzetközi szerződésnek, így jogilag nem kötelező azokat a parlamentnek ratifikálnia.
Diplomaták szerint Klaus időhúzásra játszik, arra számít ugyanis, hogy a brit konzervatívok még a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt hatalomra kerülnek, és népszavazást tartanak a szerződés “megsemmisítése” érdekében, annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság már jóváhagyta az új uniós dokumentumot.
Az íreknek nyújtandó jogi garanciákat (EurActiv 16/06/09) egy diplomata a következőképpen jellemezte: “nem több ez, mint egy törékeny kompromisszum az írek által kért minimumok és a tagállamok által még éppen elfogadható követelések között”. Az Írország számára legfontosabb kérdést tárgyaló paragrafus, ami a 27 biztos megtartásáról szól (EurActiv.hu 2008.12.15.), nem része ezeknek a garanciáknak, ám sajátos jogi helyzetet teremt az a tény, hogy a témát minden bizonnyal rögzítik a csúcsot lezáró dokumentumokban.
Barroso várhatóan ma beszédet tart a Tanács előtt, mintegy válaszul Nicolas Sarkozy francia elnök, és Angela Merkel német kancellár azon kérésére (EurActiv 02/06/09), hogy a portugál politikus “kötelezze el magát egy védelmező Európa mellett”. Az eljárási rend lehetőséget biztosít az uniós vezetőknek, hogy nem hivatalosan támogassák Barroso újrajelölését és felkérjék a távozóban lévő cseh elnökséget, illetve a nemsokára kezdődő svéd elnökséget, hogy folytassanak “konzultációkat” az Európai Parlamenttel arról, hogy egy titkos szavazáson Barrosonak sikerülne-e többségi támogatást szereznie az intézményben.
Barroso második ciklusa a Parlamenten múlik
Egy diplomata elmondta, a most folyó konzultációk valójában arról szólnának, hogy “a felek tárgyalnak arról, hogy az EP milyen körülmények között hajlandó támogatni Barrosot”.
A legoptimistább forgatókönyv szerint, ha a párbeszéd során az Európai Parlament többsége Barroso mellett van, akkor az ő kinevezése egy írásbeli eljárás során hivatalossá válik, anélkül, hogy egy újabb uniós csúcstalálkozót kellene szervezni. Így július 15-én, a frissen megválasztott Parlament első ülésszakának második napján Barrosot hivatalosan is jelölhetik, hogy az elkövetkező öt évben is vezesse ő az uniós végrehajtó szervet.
Barroso EP támogatottsága azonban távolról sem tűnik biztosnak. A liberális képviselő, Annemie Neyts-Uyttebroeck úgy nyilatkozott az EurActivnak, hogy minden politikai csoportban vannak “szakadárok”, és egyetlen frakcióvezető sem tudja garantálni jelöltjüknek a támogatást, mivel a végső parlamenti szavazás titkos.
Barroso Nizzai Szerződés szerinti jelölésére tett próbálkozások csak fokozhatják a vele szembeni ellenérzéseket. A legutóbbi májusi EP ülésen a képviselők elsöprő többséggel szavaztak amellett, hogy a Bizottság következő elnökét a Lisszaboni Szerződés hatálya alatt jelöljék ki.
Martin Schultz, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) elnöke elmondta, hogy a PES képviselői, akik egyébkén tegnap átkeresztelték magukat „Szocialisták és Demokraták Haladó Szövetsége Európáért Képviselőcsoporttá” (GPASDE), a Bizottság elnökének kijelölésének elhalasztása mellett vannak.
“Nem is igazán a személy ellen van kifogásunk, hanem az eljárás ellen,” mondta egy, a PES-hez kötődő elnökkel rendelkező ország diplomatája. Mások szerint a Szocialisták csoportja gond nélkül támogatná Barrosot, amennyiben a Parlament elnöki posztját a balközép frakciónak adnák. Az Európai Parlament elnökének kijelöléséről július 7-én születik majd döntés.
Amint azt diplomaták kifejtették, elméletileg mind a 27 uniós vezető támogatja Barrosot, aki egyébként az egyetlen jelölt, de számos ország csak bizonyos feltételekkel áll a jelenlegi elnök mellet. Egy kis uniós tagállam nagykövete elmondta, hogy ez lényegében Franciaország és Németország véleményéhez hasonló álláspont, akik hivatalosan is felkérték Barrosot, hogy kötelezze el magát az általuk favorizált politikai irányvonal mellett.
Így tehát a csúcstalálkozó legnagyobb bizonytalansága az időzítés, hogy mikor is egyezzenek meg Barroso újrajelöléséről. A cseh elnökség egy olyan javaslattal állt elő, mely szerint a választási eljárást “egy későbbi szakaszban” indítanák el.
Barroso jelölését várhatóan a ma esti vacsorán vitatják meg az érintett jelenléte nélkül.
Meghosszabbítják a Bizottság hivatali idejét?
Írországban várhatóan október folyamán tartanak újra népszavazást. Ír diplomaták kifejtették, hogy a jogi előírások miatt a referendumot ennél korábban aligha lehetne lebonyolítani. A Bizottság megbízatása november elsején jár le, és az új biztosok kinevezését megelőző meghallgatásokra leghamarabb november közepén kerülhet sor. Így az új Bizottság még a legderűlátóbb forgatókönyv szerint is csak 2010-ben léphetne hivatalba, közölte egy uniós nagykövet.
A Bizottság és a Tanács jogértelmezése alapján azonban eltérőek az álláspontok a Bizottság hivatali idejének meghosszabbításáról. A Tanács szerint formális döntésre van szükség, ám ezt a Bizottság ellenzi és inkább a folyamat felgyorsítását szorgalmazza. A szakértők arra a kockázatra hívják fel a figyelmet, hogy azon döntések ellen, melyeket az EU végrehajtó hatalma november elseje után fog meghozni, akár semmissé nyilvánítási eljárást is lehet kezdeményezni.
Rizikófaktorok
A kulcsfontosságú részek nyilvánvaló hiánya a csúcs záródokumentum-tervezetéből – elsősorban pedig az intézményi ügyek fejezetéből – mindenképp rizikófaktornak tekintendő, állapították meg diplomaták. További kockázatot jelent, hogy Jan Fischer, az új cseh miniszterelnök első ízben fog EU-csúcson elnökölni.
Egyes források szerint kihívást jelent az Írországnak nyújtott jogi biztosítékok megfelelő „csomagolása” is, hisz ezen múlhat, hogy el tudják-e oszlatni bizonyos országok kételyeit az újbóli ratifikáció szükségessége felől.
„Több országnak is vannak tartalékai” – árulta el az egyik legnagyobb EU-tagállam nagykövete.
A pénzügyi válság
Az EurActiv birtokába került záródokumentum-tervezetből kiderül, hogy az új mikro- és makroszintű, különös szigorral dolgozó felügyeleti rendszer kialakítására való törekvés részeként az EU vezetői támogatják az Európai Rendszerkockázati Tanács létrehozását. A testület a nemzeti felügyeleti hatóságokat, valamint három új Európai Felügyeleti Hatóságot tömörítene, és a pénzintézetek pénzügyi stabilitásának biztosítása, illetve a pénzügyi szolgáltatások igénybevevőinek védelme lenne a feladata. Vezetőjét az euró-övezet egyik országa, a vezető helyettesét pedig egy euró-övezeten kívüli ország adná, mondta egy uniós diplomata.
A csúcson ezenfelül szeretnék felgyorsítani a szeptember 24-25-ére tervezett Pittsburgh-i (USA) G20 csúcstalálkozóra való előkészületeket, és „előmozdítani a munkát” a pénzügyi válságok megelőzését és kezelését elősegítő határokon átívelő együttműködés kiépítése terén. Forrásaink szerint a hét elején Luxembourgban tartott általános és külügyi találkozón David Miliband, az Egyesült Királyság külügyminisztere aggodalmának adott hangot, miszerint Londonban – ahol mintegy 600 bank tömörül – fennáll a veszély, hogy külföldi bankoknak lesznek kénytelenek mentőövet dobni.
Ezek alapján nem lenne váratlan, ha az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Gordon Brown a felelősség és a kötelezettségvállalás összekapcsolásának ötletével hozakodna elő, vélik egyes források.
Nyári gázválság
Barrosonak előreláthatólag beszámol tevékenységéről a Bizottság oroszországi és ukrajnai tényfeltáró küldöttsége, amely az ukrajnai földalatti tárolók feltöltését biztosító orosz gáz megvásárlásához szükséges hitel körül kialakult vitákkal foglalkozott. Ukrajna nemrégiben jelentette be, hogy 4 milliárd dollár hitelre tartana igényt európai bankoktól.
Egy diplomata rosszallását fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság Oroszországba és Ukrajnába küldött missziói januárban elmulasztották a gázraktárak ellenőrzését. „A vezetékeket megvizsgálták, a tárolókat viszont nem, így nem tudjuk megbecsülni, mi is van bennük” – közölte. Forrásunk arról is beszámolt, hogy a tárolók feltöltéséhez szükséges gáz költségeire egészen eltérő becslések vannak. Télen ez a gáz jelent Európa számára biztos tartalékot. „Moszkva szerint 2,5 milliárdra van szükség, Kijev szerint 5-re” – ismertette, hozzátéve, hogy a különbség részben az ÁFÁ-nak tudható be, amit az ukránok meg akartak tartani. A diplomata szerint az EU-tagállamok részéről az volt az általános vélekedés, hogy ha Brüsszel engedett volna a követeléseknek, „3-6 havonként” mindig újabbak és újabbak merültek volna fel.
