Hirdetés
A döntésnek eredetileg a májusi kormányközi találkozón kellett volna megszületnie, de akkor Lengyelország vétót emelt Budapest ellen, mivel remélte, hogy Wroclaw is versenybe szállhat a helyért. Lengyelország végül elfogadta az egyöntetűen Budapestet támogató miniszterek érveit, miszerint az intézetnek olyan új tagállamban kell létesülnie, ahol még nincs más uniós intézmény.
A fenti feltételről még 2003-ban egyeztek meg az EU vezetői, amit a tagállamok a szlovén elnökség javaslatára újra megerősítettek.
A jelöltek közül egyedül Budapest felelt meg az összes feltételnek. Lengyelország ad otthont a Frontex-nek, az EU határvédelmi ügynökségének. A többi jelölt, Sant Cugat del Valles Barcelona közelében, a Bécs-Pozsony páros és a németországi Jena pedig régi tagállamokban találhatóak. A szlovén felsőoktatásért, tudományért és technológiáért felelős miniszter, Mojca Kucler Dolinar elmondta, hogy a hoppon maradt ajánlattevők igényeit a jövőben nagyobb súllyal veszik majd figyelembe.
Diplomáciai források szerint annak ellenére, hogy a lengyelek, bilaterális partnereikkel kiegészülve, az utolsó pillanatig erősen lobbyztak, Lengyelország semmilyen kompenzációt nem kapott azért, hogy másodjára nem vétózta meg a szavazást.
Magyarország először 2005-ben jelezte hivatalosan az Európai Bizottságnak, hogy szívesen látná az országban az uniós intézményt. A magyar pályázatot 2008. május 29-én ismertette Brüsszelben Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter.
A Bizottság a múlt héten mutatta be az EIT Vezető Testületének tagjaira tett javaslatait. A hivatalos kinevezések előreláthatóan kora júliusban lesznek.
Az EIT-t megalapító irányelv szabályai szerint, amint a Vezető Testület felállt, 18 hónapon belül, vagyis 2009 végéig, ki kell választania, és ki kell jelölnie két vagy három Tudás- és Innovációs Társulások (TIT). A magyar kormány ígérete szerint az intézményben dolgozók közül húsz munkatársnak a bérét öt éven keresztül átvállalja.
A TIT-ek különböző egyetemek tanszékeit, vállalatokat és kutatási intézeteket egyesítenek majd. Célja, hogy az olyan inter-diszciplináris témák területén, mint a klímaváltozás, a megújuló energia, az új generációs technológiák és a kommunikációs technológiák, oktatási és innovációt ösztönző tevékenységeket szervezzen és tagjai között összetartó partnerséget alakítson ki.
A TIT-ekből 2013-ig valószínűleg három működik majd: a klímaváltozás, az energia és várhatóan az infokommunikáció területén.
Az intézet 2009-ben kezdi meg működését az Infopark egyik új épületében. A Magyar Kormány ígéretet tett arra is, hogy a központnak otthont adó épület bérleti díját húsz éven keresztül a Magyar Állam biztosítja.
Az EIT működésének finanszírozását a közösségi költségvetés 2013-ig 308,7 millió euróval és magánforrások bevonásával biztosítja. Bár a székhely viszonylag kisméretű uniós intézmény lesz, a TIT-ek munkáján keresztül átfogja a teljes európai innovációs tevékenységet.
Vélemények
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MTI-nek eljuttatott közleménye szerint, az EIT budapesti székhelye példátlan nemzeti összefogás eredménye. A miniszterelnök ugyanitt elmondta, hogy a döntés következtében Magyarországon gyorsabban jöhet létre a tudásalapú társadalom. Az EIT létrehozása természetesen az egész Unió számára hasonló előnyöket jelent.
Az MTI kérdésére Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere szerint az EIT a magyar tudományos életre is felhívja majd a figyelmet és befektetőket is hozhat az országnak.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Magyar Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy az MTA aktívan részt kíván venni az EIT munkájában és ennek kapcsán sok feladatra számít.
„Örülök, hogy meg tudtuk hozni a döntést, mivel minden, az EIT működése nélküli nap, elvesztegetett idő,” mondta Kucler Dolinar, majd hozzátette, hogy a szavazás az intézmény felállításáról szóló döntés utolsó lépése is volt egyben, így az a lehető leghamarabb meg fogja kezdeni működését.
