Hirdetés
Politikai bukás, szervezeti siker
Amint azt cseh tisztviselők az EurActiv cseh szerkesztőségének elmondták, az “elnökség nem tudta kellőképpen kihangsúlyozni részleges sikereit”. Véleményük szerint technikai szempontból egy jól szervezett elnökséget láthattunk, a Brüsszelbe helyezett szakértők pedig dicséretet érdemelnek munkájukért. Prága szerint az elnökség egyértelműen jól kezelte a nagy kihívást jelentő helyzeteket, így az orosz-ukrán gázválságot, a globális gazdasági válságot és az izraeli-palesztin konfliktust.
A hivatalos cseh álláspont szerint a hibákért Nicolas Sarkozy francia elnök is felelős, aki a problémák megoldásánál mutatott “romboló” erőfeszítéseivel ártott a cseheknek, különösen igaz ez a közel-keleti látogatására, mellyel szétzilálta a párhuzamosan indított cseh elnökségi közvetítői tevékenységet. Mielőtt Prága átvette volna az elnöki tisztséget, Václav Klaus cseh elnök közvetlenül azzal vádolta Franciaországot, hogy át akarja menteni befolyását a következő elnökségi periódusra is (EurActiv 27/10/09).
Franciaország verziója szerint éppen a cseh diplomácia gyengesége miatt kellett Párizsnak az év eleji közel-keleti konfliktusba beavatkoznia. Sarkozy január elsején találkozott Tzipi Livni izraeli külügyminiszterrel, miközben a térségben más kezdeményezések is zajlottak.
Francia tisztviselők nem rejtették véka alá, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenézniük a csehekkel való együttműködés során. A júniusi uniós csúcstalálkozó előtt a francia parlamentben tartott beszédében a francia külügyminiszter, Bernard Kouchner elmondta, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke “kivételesen hatékony munkát végzett a francia elnökség alatt, a csehek idején azonban már kevésbé bizonyult hatékonynak.”
Sarkozy maga leplezett kritikával illette a korább cseh miniszterelnököt, Mirek Topoláneket és a cseh elnökség viharos indulását. Sarkozy a júniusi csúcstalálkozó után úgy nyilatkozott, hogy Jan Fischer ideiglenes miniszterelnök uniós elnökként jól végezte munkáját. Az elnök azt is hozzátette, hogy “nem emlékszem pontosan mindenre, ami az előtt történt, éppen ezért a cseh elnökségnek jó vége lesz.”
A korábbi EU-s ügyekért felelős cseh miniszter, Alexandr Vondra szerint Prága sikeresen ültette asztalhoz az oroszokat és az ukránokat a januári gázválság idején. Vondra úgy gondolja, hogy a cseh kormány segített elhárítani egy katasztrófát, mely az egész Uniót érintette volna.
Az Egyesült Királyságbeli Sussex Egyetem professzora, Zdeněk Kavan viszont kevéssbé tartja eredményesnek a gázválság kezelését. A professzor azt hangsúlyozza, hogy a megoldás csupán átmeneti, ráadásul az energiabiztonság terén nem történt előrelépés.
Ezeket az eseményeket nagy mértékben beárnyékolja a kormánypárti ODS (Polgári Demokrata Párt) 2009. áprilisi bukása. Számos magas rangú tisztviselő, többek között Vondra, a jelenlegi külügyminiszter Jan Kohout és a Cseh Köztársaság Brüsszelhez delegált állandó képviselői tisztségét jelenleg betöltő Milena Vicenová is beismerte, hogy a kormány bukása a lehető legnagyobb sokk volt az Unió számára, és foltot ejtett a cseh elnökség hírnevén.
Európa nem érti a viccet
Jan Kohout hozzátette azt is, hogy David Černý “Entropa” elnevezésű ellentmondásos alkotása, mely hetekig díszelgett a cseh elnökség jelképeként a Tanács Justus Lipsius épülete előtt, valamint a félreérthető “Evropě to osladíme” mottó (“Megédesítjük Európát”, amit úgy is lehet értelmezni, hogy “még bonyolultabbá tesszük a dolgokat”) csak tovább rontotta az elnökség hitelességét.
Bulgária hivatalos nyilatkozatban is elutasította az “Entropa” elhelyezését, ami az országot török WC-ként szimbolizálta, és azt követelte, hogy Prága távolítsa el a szoborcsoportot (EurActiv.hu 2009.01.15.). Végül a “WC” művet letakarták egy fekete ruhadarabbal.
Zdeněk Kavan professzor a sussex-I egyetem nemzetközi kapcsolatok intézetétől úgy kommentálta az eseményeket, hogy a csehek “úgy maradnak meg az emberekben, mint akik viccelődtek, ahelyett, hogy a gazdasági válságot próbálták volna megoldani.”
Az elnökség másik (hivatalos) mottója, az „Európa határok nélkül”, több volt puszta szólásnál. Martin Tlapa cseh kereskedelmi miniszter asszisztense szerint a 27 tagállamnak sikerült egy korábban valószínűtlennek tűnő konszenzusra jutnia – a cseh elnökség idején - abban, hogy folytatniuk kell a kereskedelem liberalizálását, növelni az exportok finanszírozását, és minden áron megakadályozni a protekcionista intézkedéseket (különösen a franciák által hangoztatottakat).
Februárban Topolánek akkori miniszterelnök figyelmeztetett, ha a Közösség nagy tagállamai, mint Franciaország és Németország protekcionista eszközökhöz folyamodnak, annak hasonló következményei lehetnek, mint az 1929-es összeomlásnak, ami a nagy gazdasági válságot megelőzte (EurActiv.hu 2009.02.11.).
A meggondolatlan szónok
Nem ez volt az egyetlen eset, hogy Topolánek olyan állásfoglalásokat tett, melyeket a tanácsadói megbántak. Mikor január 14-én az Európai Parlament előtt mutatta be a cseh elnökség prioritásait, Topolánek szavai hangos felháborodást váltottak ki. A cseh miniszterelnök ugyanis azt mondta, hogy a Nizzai Szerződés jobb, mint a Lisszaboni, melynek ratifikációjával hónapok óta küzdöttek az EU tagállamai (EurActiv.hu 2009.01.15.).
„A Lisszaboni Szerződés végül is egy átlagos dokumentum. Kicsit rosszabb, mint a Nizzai [Szerződés] és egy kicsit jobb annál, ami ezután jön,” mondta Topolánek.
A felszólalás dühös reakciókat váltott ki az Európai Parlament képviselőinek körében. Topolánek azonban később elmondta, hogy a szavaival egy cseh közmondásra kívánt utalni, amely a következő képpen hangzik: „Ez az év egy átlagos év, kicsit rosszabb, mint az előző és egy kicsit jobb annál, ami ezután jön.”
Toplánek leszögezte, viccnek szánta ezt a megfogalmazást és kifejtette, hogy véleménye szerint a Lisszaboni Szerződés nem „egy mantra”, vagyis nem egy szent szöveg, amelyről nem lehet viccelődni.
A nemrég megválasztott Európai Parlamentben azonban a cseh miniszterelnök pártja egy, a Lisszaboni Szerződést ellenző frakcióhoz csatlakozott.
Pár nappal az amerikai elnök európai látogatása előtt, Topolánek úgy utalt az Egyesült Államok gazdaságélénkítő csomagjára, hogy az maga „a pokolba vezető út” (EurActiv.hu 2009.03.26.). Tanácsadói tagadták, hogy ezt mondta volna, és fordítási hibára hivatkoztak. Topolánek azonban később a sajtónak elmondta, hogy az AC/DC rockbanda egyik száma, a „Highway to hell”, vagyis „A pokolba vezető országút” befolyásolta, melyet korábban egy koncerten hallott.
Európai pillanatképek
Magyarország eleinte egyértelmű támogatásáról biztosította a Cseh elnökséget. Gyurcsány Ferenc még novemberben azt üzente Prágának: "Csehország az európai uniós elnöksége idején teljes mértékben számíthat Magyarország támogatására". A kormányfő leszögezte, "Magyarország bilaterális alapon és a visegrádi négyek tagjaként is folyamatosan mindent megtesz azért, hogy ez az elnökségi periódus sikeres legyen".
Budapest ennek megfelelően nem kritizálta Prágát, mikor az elnökségi periódus közepén összedőlt a kormány, igaz, nem is tehette, hiszen ezzel egy időben mondott le Gyurcsány Ferenc is. Bajnai Gordon és Jan Fischer kinevezése pedig szintén ugyanarra a hétvégére esett (EurActiv.hu 2009.04.06.).
Bár Budapest ígéretéhez híven nem helyezkedett szembe Prágával, magyar részről több olyan ötlet is felmerült, amely nem vágott egybe az elnökségi tervekkel. A pénzügyi válság miatt összehívott márciusi rendkívüli uniós csúcstalálkozón Gyurcsány Ferenc egy 160-190 milliárd eurós alapot javasolt létrehozni a kelet-európai bankok és vállalatok támogatására, hogy ezzel ellensúlyozni lehessen a nemzetközi pénzügyi válság hatásait (EurActiv.hu 2009.03.02.). A javaslatot nem fogadták el.
Halvány verseny rajzolódott ki Budapest és Prága között az energiabiztonság terén is. Budapest januárban rendezett csúcstalálkozót a Nabucco előmozdítására, ezzel erősítve vezető szerepét a projektben, míg a csehek az elnökség keretében igyekeztek felhívni a figyelmet a „déli gázfolyosó” jelentőségére, több-kevesebb sikerrel (EurActiv.hu 2009.01.28. és EurActiv.com 11/05/09).
A legnagyobb kelet-európai EU-tagállam, Lengyelország többször jelezte, hogy aggasztónak tartja Prága elnökségi módszereit. Varsó attól tartott, hogy egy rossz cseh elnökség tovább rontaná az új kelet-közép-európai tagállamokról kialakított képet.
Most, hogy az elnökségnek vége, Varsó inkább félig telinek látja a poharat. A lengyelek szempontjából Prága két területen is jó munkát végzett: A Keleti Partnerség és az energiaprojektek elfogadtatása is prioritást élvezett a lengyel vezetés számára.
Szlovákia szoros kapcsolatot alakított ki Csehországgal az elnökségi idő alatt. Pozsony tárt karokkal fogadta a Keleti Partnerséget és támogatta az energiabiztonság megteremtése érdekében tett cseh lépéseket is. A cseh elnökség segédkezet nyújtott Szlovákiának, mikor az Európai Bizottság gazdaságélénkítő tervében csak szerény összegeket társított a januári gázválság által leginkább sújtott Szlovákia és Bulgária energiabiztonságának fejlesztésére (EurActiv.hu 2009.03.09.).
Eduard Kukan, volt szlovák külügyminiszter most az Európai Parlament tagja. Az új képviselő őszinte elégedetlenségének adott hangot. „Mély csalódás, hogy a cseh politikusok nem tudtak pár hónapot várni, amíg megoldják a problémáikat. Úgy vélem, hogy felelőtlenül viselkedtek az országukkal szemben.” – utalt a cseh kormány áprilisi bukására.
Németországban senki nem örült a Cseh Köztársaságban uralkodó kaotikus helyzetnek. A rendkívüli körülményekre tekintettel azonban Berlin kiegyensúlyozott értékelést adott a cseh időszakról.
Az új cseh miniszterelnök, Jan Fischer Berlini látogatásakor hangsúlyozta, hogy számára Németország a legfontosabb konzultációs partner – megelőzve Párizst, Londont és Stockholmot. Minden zavar ellenére, Németország és a Cseh Köztársaság szoros együttműködést tartott fenn az utóbbi hónapokban.
Németországban maga a cseh nagykövet a legcsalódottabb. Rudolf Jindrák elismerte, hogy nagy csalódással figyelte a kormány összedőlését, ami őt magát személyesen is érintette.
„Attól tartok, hogy ez az esemény örökre az európai történelem része marad. Mindazonáltal a vállalt programunkat elég jól sikerült megvalósítani.” – tette hozzá. 
