Hirdetés
A Smer-Szociáldemokrácia (Smer-SD), a kormánykoalíció legnagyobb pártja várhatóan hamarosan megnevezi Szlovákia biztosjelöltjeit. Robert Fico miniszterelnök ragaszkodik hozzá, hogy a jelölt ne rendelkezzen semmiféle pártpolitikai kötődéssel.
„[A jelölt] szakember kell legyen, aki nem csak a diplomácia terén rendelkezik megfelelő tapasztalattal, hanem az Európai Bizottság szerkezetére is jó rálátással bír.” – mondta Fico.
A szlovák miniszterelnök hangsúlyozta, csak akkor választja ki a jelöltet, ha már tudja, milyen tárcát kap az országa.
Bár nevek nem merültek fel hivatalosan, a politikai elemzők szerint Szlovákia az Európai Unióhoz delegált nagykövete, Maros Sefcovicra jól ráillik a miniszterelnök leírása, a diplomatát ráadásul a Smer-Sd köreiben nagy szakmai tisztelet övezi. A Szociáldemokrácia az Európai Szocialista Párt (PES) köreit erősíti európai szinten.
Szlovákia leginkább az energiapolitikáért, illetve a közlekedéspolitikáért felelős tárcát szeretné magáénak tudni, és bár Sefcovicnak egyik terén sincs tapasztalata, karrierdiplomataként kedvező helyzetbe kerülhet, ha mások pártokhoz kapcsolható nevekkel állnak elő.
Sefcovicnak kedvez az is, hogy a szlovák biztos várhatóan előbb elhagyja a testületet, minthogy lejárna a mandátuma. Jan Figel’ a kereszténydemokraták vezetőjeként szeretne visszatérni a nemzeti politikába, és a szavazásra már két héten belül sor kerülhet. Erős hátszelet adhat Sefcovic ügyének, amennyiben őt nevezik ki átmeneti biztosnak Figel’ helyére.
Sok múlik azonban azon is, hogy mi lesz a Lisszaboni Szerződés sorsa. Bár Szlovákia már ratifikálta a dokumentumot, ha a fennmaradó tagállamok (Írország, Lengyelország, vagy a Cseh Köztársaság) valamelyike úgy dönt, nem követi ebben európai kollégáit, akkor az Európai Bizottság néhány taggal kevesebbet számlál majd januártól (Lásd Link Dossziénkat). Ezáltal fennáll a veszélye, hogy Szlovákia biztosi posztja is megszűnik.
Lehetséges jelöltként merült fel továbbá Milan Urbani, a szlovák parlament képviselője (LS-HZDS), Lubomir Jahnatek (gazdasági miniszter; Smer-SD) és Peter Ziga (a gazdasági minisztérium államtitkára; Smer-SD) neve. Mivel ők azonban egytől-egyig pártpolitikusok, kisebb az esélyük ebben a versenyben.
Románia nemrég jelentette be, hogy Dacian Cioloş, korábbi mezőgazdasági minisztert jelöli az Európai Bizottságba. Cioloş nem kötődik egyik romániai párthoz sem.
Magyarország némán hallgat
Bár a legtöbb uniós tagállamban már az egyes favoritok esélyeit latolgatják, Magyarországon egyenlőre titoknak számít a jelölt kiléte, és az erről megkérdezett szocialista politikusok gyakori fordulatként használják a mondatot: „Ezt most csak Gordon tudja”, ami arra utal, hogy a biztos személyéről egyedül a miniszterelnök, Bajnai Gordon dönthet.
Mindazonáltal több név is felmerült a találgatások során. Az elnökségi felkészülést koordináló külügyminisztériumi szakállamtitkárt, Iván Gábort a Magyar Nemzet hozta hírbe a poszttal, de felmerült Veres János volt pénzügyminiszter neve, aki önmagát nevezte esélyesnek a Magyar Televíziónak adott interjúban. Bár Kovács László 71 éves kora ellenére jelezte, hogy duplázna, a kormányszóvivő a találgatásokra reagálva azt közölte, „a Bajnai kormány alapvetően feladatokat határoz meg, és ehhez keres embert”.
A nyilatkozat arra enged következtetni, hogy a magyar kormány megvárja, amíg lecseng a Lisszaboni Szerződés körüli zűrzavar, és letisztul a kép a biztosi tárcák száma körül. Egy 27 tagú bizottságban Magyarország ugyanis teljesen más esélyekkel indul egy-egy posztért, mint egy kisebb, a jelenleg hatályos szerződés szerint legfeljebb 18 fős grémiumban. 
