Hirdetés
A Nyugat-Balkánról tartott prágai konferencián Rehn elmondta, hogy a Lisszaboni Szerződés elvetése kapcsán új kérdések merültek fel, azonban ennek nem szabad kihatnia a további teendőkre..
„Szükségünk van a Lisszaboni Szerződésre, hogy az Unió jobban működhessen. Nem tarthatunk szünetet a békének és fejlődésnek szentelt fáradozásaink során, ami az EU és állampolgárainak alapvető érdeke,” nyilatkozta Rehn.
Az új Reformszerződés elméletileg már a 2009. júniusi európai választások előtt hatályba lépett volna, azonban az ír nem ezt megkérdőjelezi. Jean Claude Junker luxemburgi miniszterelnök volt az első EU-s vezető, aki kételyeit fejezte ki a szerződés 2010 előtti hatályba lépésével kapcsolatban (EurActiv.hu 2008.09.18.).
A jelenleg az EU elnökségét betöltő Franciaország köztársasági elnöke, Nicolas Sarkozy, és Angela Merkel német kancellár is kitart azon álláspont mellet, mely szerint az új szerződés életbe lépéséig nem kerülhet sor a bővítésre. Ez a vélemény azonnal kiváltotta a kelet-európai országok ellenzését.
Jelenleg Horvátország, Macedónia és Törökország a hivatalos tagjelöltek. Az első kettő ország taggá válása a közeljövőben várható. Ezzel szemben Törökország helyzete nem teljesen biztos, és a csatlakozás csak 2014 után várható.
Rehn megerősítette a horvátok pozitív kilátásait, mivel lehetségesnek tartja a „technikai jellegű” tárgyalások 2010 előtti befejezését. Ezek szerint az ország már 2011-ben vagy 2012-ben csatlakozhat. Rehn megemlítette, hogy más nyugat-balkáni ország tagságára is lát lehetőséget.
Szerbiával kapcsolatban José Manuel Barroso bizottsági elnök korábbi nyilatkozatát idézte, mely szerint az ország jövőre tagjelöltté válhat. Albánia, Montenegro és Bosznia esetében a legfontosabb lépés a vízum liberalizációjának előmozdítása lenne.
A Bizottság november elején mutatja be éves jelentését.
