Hirdetés
Az EU 125 országban hozna létre diplomáciai szolgálatot, ennek részleteit azonban a június 19-20-i brüsszeli EU-csúcson dolgoznák ki, amennyiben a június 12-i írországi népszavazás „jól megy”, mondják az EU diplomaták.
A közös külügyi szolgálat nem fogja helyettesíteni a tagállamok bilaterális diplomáciai kapcsolatait, egyes politikusok mégis attól tartanak, hogy ez a kezdeményezés muníciót adhat a Lisszaboni Szerződést ellenzők számára, akik már eddig is az „államok feletti állam” kialakításának újabb lépését látják a dokumentumban.
Az Európai Parlament külügyi bizottsága május 6-án jelentéstervezetet mutatott be a közös kül- és biztonságpolitikáról, amely a képviselők ’kívánságlistáját’ tartalmazza a Tanács és a Bizottság EKAsz-ról alkotott elképzeléseivel szemben.
A jelentés rámutat, hogy a jövőbeni Főképviselő/Bizottsági Alelnök legitimitása közvetlenül az EP-től származik majd. Hangsúlyozza, hogy „átláthatóságra és demokratikus hozzáadott értékre” van szükség az Európai Külügyi Akciószolgálat felállításának folyamatában, javasolja továbbá, hogy határozzák meg, milyen módszer alapján szolgáltatnak bizalmas információkat a külügyi bizottság tagjainak kiválasztásához.
Jacek Saryusz-Wolski, a külügyi bizottság elnöke és a jelentéstervezet elkészítője, az EurActiv.com-nak adott nyilatkozatában elmondta, „a munka folyik, de hivatalos döntés még csak kevés született”.
„A Szerződés nem fogalmaz túl pontosan ebben a témában. Egyelőre ha rákérdeztünk bizonyos részletekre, nem kapunk kielégítő válaszokat. Az az érzésünk, hogy bár a Szerződést még nem ratifikálták, a munka már folyik, de a javaslatokat csak akkor fedik fel, ha már megérett a nyilvánosságra.
Nyitott kérdésként jelölte meg a Tanácsi, a Bizottsági és a tagállami alkalmazottak közötti viszonyrendszert, a képviseletvezetők és a képviseltek hivatalos elnevezését. Ahogy azt Charles Tannock brit konzervatív MEP nemrég megállapította, „Nagy-Britannia nem fogja elfogadni, hogy az EU teljes diplomáciai díszöltözékben pompázzon.”
Az EP demokratikusabb legitimációt szeretne adni
„A Parlament kulcsfontosságú elvárásai közé tartozik, hogy több beleszólásunk legyen, illetve, hogy több demokratikus legitimációt adhassunk az új intézmény számára azáltal, hogy bizonyos pozíciókat az EP-hez kötünk. Elvárjuk továbbá, hogy az előzetes döntéshozatalba is bevonjanak minket, és ne csak utólagos hatásköröket kapjunk,” mondta Saryusz-Wolsky.
A külügyi bizottság elnöke szerint a MEP-ek is több információt érdemelnek arról, hogy hol lesz az EKAsz és a Külügyi Főképviselő székhelye. Három lehetséges változatot említ: A Tanácsban, a Bizottságban, vagy „a kettő között”, vagyis két külön helyen.
Saryusz-Wolski szerint a Parlament abban is egyetért, hogy egy további főpozíció létrehozására is szükség van, méghozzá egy az külső energiabiztonságért felelős főképviselő címén. Az új hivatal a „Külügyminiszter hivatalának” része lenne, mondta a külügyi bizottság elnöke.
Alain Lamassoure francia MEP az EurActiv.com-nak úgy nyilatkozott, két ő személyesen javaslattal is rendelkezik az EKAsz-al kapcsolatban. Először is egy egységes szolgáltatásként képzeli el, vagyis el kívánja kerülni a Tanács és a Bizottság közti átfedéseket. Túl sok duplikáció van már jelenleg is a Bizottság képviseletei és a Tanácsi küldöttségek között, magyarázza Lamassoure (Koszovóban jelenleg öt különböző EU miszzió van jelen például).
Második javaslata szerint minden diplomáciai szolgálat a legjobb diplomatáit kellene, hogy az új külügyi szolgálat kötelékeibe küldje. „Máskülönben nem európai diplomatatestület, hanem egy 28. diplomáciai képviselet jön létre a már létező 27 mellett,” mondta Lamassoure.
A francia EP képviselő nem gondolja, hogy ez robbanásszerű változásokat okozna a tagállamok bilaterális diplomáciai viszonyaiban. Érvelése szerint különbséget kell tenni a tagállamok EU-n kívüli, és az Unión belüli diplomáciai képviseletei között. Hangsúlyozta, hogy még a nagy tagállamok is messze vannak attól, hogy mindenütt legyen képviseletük, ezért a források újracsoportosítása, a jobb koordináció és a szerepek jó elosztása Európa valós érdeke.
Ellentmondásos azonban, hogy Lamassoure ellenzi a „képviselet” és „nagykövet” elnevezéseket az EU területén belül.
„Mivel az EU tagállamok között nincsenek diplomáciai kapcsolatok – ez a munka az EU-n belül közösen végzik – a tagállamokon belül újra kell alakítani a konzulátusokat a más tagállamokban élő európai állampolgárok jogainak erősítése érdekében,” javasolja Lamassoure.
Benita Ferrero-Waldner a külügyekért és az európai szomszédságpolitikáért felelős biztos nemrég bevallotta, hogy „közülünk még senki nem tudja, hogyan fog ez [EKAsz] működni a gyakorlatban”.
Elmondta, hogy 2009 egy „átmeneti év lesz, amikor a Szerződés és ezáltal az új intézményes felépítés is hatályba lép. Ez magában foglalja az új Bizottság és az új Parlament felállását is, illetve a Szerződés igényét arra, hogy az új Főképviselő/Bizottsági Alelnök véglegesíti az Európai Külügyi Akciószolgálat működésére vonatkozó javaslatokat, melyet előbb a Bizottságnak, majd a Parlamentnek és a tagállamoknak is el kell fogadniuk.
Az EKAsz-ra vonatkozó végleges javaslat elkészülése 2010-re várható, mondta Ferrero-Waldner.
