Hirdetés
Hosszas és titkos telefondiplomácia követte Rumiana Jeleva (ejtsd: Zseleva) bolgár biztos-jelölt keddi (január 12.) meghallgatását (EurActiv.hu 2009.01.13.), majd az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso pénteken bejelentette, továbbra is kiáll jelöltje mellett.
Válaszok két kérdésre
Barroso megválaszolta az Európai Parlament elnökének levelét. Jerzy Buzek azt kérdezte a Bizottság fejétől, meg tudja-e erősíteni, hogy a jelölt a Bizottságnak tett érdekeltségi nyilatkozata megfelel a biztosok magatartási kódexének. A Parlament elnöke arra a kérdésre is választ keresett, hogy vajon Barroso a meghallgatás után is támogatja-e a bolgár jelöltet.
Jelevát, akit nemrég az Európai Néppárt alelnökének eveztek ki, az EU közgyűlésének fejlesztési bizottsága hallgatta meg. A szakbizottság összegzése szerint a jelölt egyetlen kérdésre sem volt képes kielégítő választ adni.
Az első kérdés kapcsán Barroso nem vállalt kockázatot. Válaszában úgy fogalmazott, hogy a Bizottságnak az érintett személyek által tett nyilatkozatokra kell támaszkodnia. Jeleva, egy január 14-én írt levélben – melyet Barroso a Buzeknek írt válaszához csatolt - ismét megerősítette, hogy kijelentései pontosak és teljes mértékben megfelelnek a valóságnak.
A második kérdésre Barroso elmondta, hogy a kétszer is EP-képviselőnek választott, és jelenleg hazáját külügyminiszterként szolgáló Jeleva, „rendelkezik az általános kompetenciával és nemzetközi tapasztalattal, amely ahhoz szükséges, hogy [nemzetközi együttműködési, humanitárius segítségnyújtási és válságkezelő biztosként] ellássa feladatát, és erre megfelelő elköteleződést is mutat”. A Bizottság elnöke nem utalt a meghallgatásra, így nem vállalt kockázatot arra nézve, hogy arról véleménykülönbségbe keveredik a képviselőkkel.
Kevés mozgástér
Az EurActiv bizottsági forrásokból úgy értesült, hogy Barrosonak nem volt más választása, mint támogatni Jelevát, hiszen, ha hozzá nem értés miatt elutasítja, azzal egyben „azt is állítja, hogy Bulgária külügyminisztere nem ért a feladatához”.
Barroso ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy Jeleva támogatásával a Szocialisták és Demokraták frakcióját (S&D) haragítja magára, akik a bolgár jelölt visszavonását követelik.
Az S&D csoport vezetője, Martin Schulz közleményében elmondta: „Tájékoztattam a Bizottság elnökét, José Manuel Barrosot arról, hogy a Jeleva Asszonyt ért, a pénzügyi helytelenségeket illető komoly vádak miatt a frakció úgy véli, hogy a jelölt nem elég jó ezen állás betöltésére. Mostantól kezdve rajta áll, hogyan reagálnia ere a kérdésre, illetve neki kell levonnia a szükséges következtetéseket.”
Kemény szavak
Schulz és a baloldali EP-képviselők egy általuk „támadó jellegűnek” ítélt megjegyzéseket kaptak a bolgár miniszterelnöktől. Boyko Borissov előző nap úgy hivatkozott rájuk, mint brüsszeli bajkeverőkre.
Bulgária kommunista diktátorának korábbi testőre nem jogosult rá, hogy ilyen módon támadjon bennünket.” – mondta Schulz. Borissov a kilencvenes években valóban Todor Zsivkov testőre volt, amikor a korábbi diktátor háziőrizetben élt a rendszerváltás után.
Borissov „összeesküvőként” utalt Guy Verhofstadtra is, így a liberális csoportot vezetője is reagált az ügyben:
„teljesen elfogadhatatlan, hogy egy miniszterelnök ilyen kemény nyelvezetet üssön meg az EP-képviselőkkel szemben, akik csak a dolgukat végzik azáltal, hogy az új Európai Bizottság tagjait alaposan ellenőrzik. […] Minket csak az átláthatóság és az elszámoltathatóság érdekel és nem az összeesküvés, amelyet Borrisov Miniszterelnök Úr feltételez.” – mondta Verhofstadt.
A Barroso II. Bizottságról január 26-án szavaz az Európai Parlament. Hiába adja az Európai Parlament legnagyobb politikai csoportját az Európai Néppárt, ha a Szocialisták, a Liberálisok, a Zöldek és más, kisebb csoportok is Barroso jelenlegi stábja ellen szavaznak, akkor már bizonytalan, hogy mi lesz a szavazás végkimenetele.
A Zöld csoport szóvivője az EurActivnak elmondta, pártja nem reagál az ügyben, amíg a Parlament jogi szolgálata nem adja ki véleményét Jeleva pénzügyi nyilatkozataival kapcsolatban. 
