Hirdetés
„A labda most az Irányító Testületnél van, amely fontos döntéseket kell, hogy meghozzon,” mondta a Bizottság elnöke szeptember 15-én a Magyar Tudományos Akadémia épületében. Itt került sor ugyanis a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) alakuló ülésére. Barroso hozzátette, a Testület feladata mostantól, hogy ösztönözze a magánszektor K+F befektetéseit, valamint, hogy az Intézet által létrehozandó hálózatokba vonzza a leginnovatívabb vállalatokat és a legjobb kutatószervezeteket.
Barroso szerint az EIT innováció-ösztönző kapacitásait a legjobban az fogja mutatni, ha sikerül az Intézet kereteiben létrejövő ötleteket innovatív termékek, szolgáltatások és üzleti modellek formájában piacra juttatni. „Ebben a kontextusban az üzleti szféra részvétele sine qua non feltétele az Intézet sikerének,” mondta.
Az EU milliárdos nagyságrendű beruházásokat vár az üzleti élet szereplőitől. Ugyanakkor az üzleti szféráról tudható, hogy csak akkor merészkedik az Intézet közelébe és vállal kockázatot, ha már konkrét projekttervek fekszenek az asztalon, és azok megnyerik a tetszésüket. (EurActiv.com 29/05/07).
Az alakuló ülés napirendjén szerepelt a független Irányító Testület elnökének megválasztása. A testület egyhangúlag szavazta meg Martin Schuurmans fizikaprofesszort, aki korábban a Phillips innovációért és kutatásért felelős részlegének és a Phillips Medical Systems (PMS) igazgatóhelyettese volt.
A Testület arról is megállapodott, hogy az első két-három Tudás-innovációs Közösséget (TIK; Knowledge and Innovation Communities – KICs) 2010 elejéig tető alá hozzák.
A TIK-ek az Intézet gyakorlati tevékenységének alapelemei. A várakozások szerint ezek fogják összefogni és összetartani Európa fragmentált kutatói, oktatási és innovációs erőfeszítéseit. Céljuk, hogy a különböző egyetemek tanszékeit, vállalatokat és kutatóintézeteket hozzanak össze és így „interdiszciplináris, stratégiai területeken hasznosítsák az oktatás és a kutatás eredményeit”. Ez magyarul annyit jelent, hogy az Intézet egy hálózatba rendszerezné az egyetemeken rejlő nyers tudást, a kutatásban fellelhető tudományos kezdeményezőkészséget és az üzleti szféra gyakorlatias szemszögét és anyagi forrásait. Az üzlet és a tudomány ötvözésétől pedig új, piacképes, sőt piacvezető technológiákat várnak.
A Bizottság javaslata szerint a TIK-eknek a klímaváltozás problémáira, az alternatív energiaforrásokra és a következő generációs infokommunikációs technológiákra (ICT) kellene koncentrálniuk. Magyar Bálint, az Irányító Testület magyar tagja azonban az EurActiv-nak elmondta, hogy a területek meghatározása a Testület hatásköre, vagyis ez a jövőben változhat, bővülhet.
Barroso elmondta, hogy az EU zászlóshajójaként tekint az Intézetre, amely az innováció fokozásával félresöpri a szabad információáramlás útjából az akadályokat, megteremtve így az „ötödik szabadságot” – a tudás szabad áramlását. Azáltal, hogy az „innováció területén működő széttöredezett aktorokat arra ösztönzi, hogy a meglévő együttműködések helyett, valós integrált partnerségeket hozzanak létre”.
Az ötletet a Massachusetts-i Technológiai Intézet (MIT) sikerei adták. Az elképzelést 2005 februárjában éppen Barroso mutatta be, de rengeteg kritikát kapott, mind a Bizottság saját intézményeitől, mind az EU kutatási és oktatási szereplőitől. Sokan attól tartottak, hogy átfedésben lesz az EU létező innovációs erőfeszítéseivel, míg mások amiatt aggódtak, hogy már meglévő és jól működő programoktól fogja elvenni az anyagi hátteret.
A Bizottság eredeti javaslatát ezért felhígították. Nem jön tehát létre az a campus, ahová teljes egyetemi tanszékeket és üzleti képviseleteket helyeztek volna, e helyett egy virtuális hálózatot hoznak létre azokból, akik oktatási, tudományos és üzleti projekteket kívánnak együttesen megvalósítani. 
