Hirdetés
A gondosan szerkesztett kompromisszum tartalmazza az ír miniszterelnök, Brian Cowen által kért biztosítékokat, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a garanciák ír-specifikusak, vagyis más országokra nem vonatkoznak. Az EU tagállamainak állam- és kormányfői létfontosságúnak tartották, hogy a dokumentum megfeleljen az ír kormány elvárásainak, de azoknak a tagállamoknak, melyek már korábban elfogadták a szerződést, ne kelljen újból ratifikálniuk.
A brit miniszterelnök, Gordon Brown pénteken rámutatott, hogy a brit képviselőháznak ismét jóvá kellene hagynia a szöveget, ha a Lisszaboni Szerződés szövegében bármilyen lényegi változtatásra kerülne sor.
Brown hetek óta belpolitikai problémákkal küzd, ezért vonakodik attól, hogy újra megnyissák a szerződésről szóló vitát. A pénteken (június 19.) zárult állam- és kormányfői csúcstalálkozón az uniós vezetők által megalkotott végső kiegészítések is az ír és brit tisztviselők közötti szoros együttműködés eredményeképpen születtek meg.
A hivatalos források igyekeztek hangsúlyozni, hogy az ír biztosítékok (munkajogi kérdések, katonai semlegesség, etnikai kérdések, adózás, csakúgy mint a megállapodás, hogy minden uniós tagállamnak lesz biztosa a Bizottságban) “teljes mértékig összeegyeztethető” a Lisszaboni Szerződéssel.
Mindez fedezéket nyújt Brownnak a hazai ellenzék, mint például a Brit Konzervatív Párt támadásaival szemben, amely nyíltan szkeptikus a szerződést illetően és megígérte, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy Nagy-Britanniában népszavazást tartsanak a Lisszaboni Szerződésről.
Az ír kormányfő, Brian Cowen azt nyilatkozta, elégedett az eredményekkel és az elkövetkező hetekben kijelölik a második népszavazás időpontját. Véleménye szerint október eleje megfelelőnek tűnik, így szeptemberben lehetőség nyílik, hogy „érett vitát” folytassanak a szerződésről.
A színfalak mögött magas a tagállamok diplomatái az elmúlt hetekben arról vitatkoztak, mi is a garanciák pontos jogi státusza. Végül az a megegyezés született, hogy a jogerős biztosítékokat jegyzőkönyv formájában csatolják az uniós szerződésekhez, amint egyszer a Lisszaboni Szerződés hatályba lép.
Vélemények:
Az ír miniszterelnök Brian Cowen méltányolta a tárgyalások során az írek iránt tanúsított “szolidaritási szellemet” és elismerését fejezte ki a brit miniszterelnöknek, Gordon Brownnak, akivel saját bevallása szerint kiváló kapcsolatokat ápol.
“Két céllal jöttünk ide: Írország erős jogi garanciákat akart. Megkaptuk. Kötelezettségvállalást akartunk kapni egy protokoll létrehozására. Azt is megkaptuk.” - mondta Cowen újságíróknak.
Azt is hozzátette, a garanciáknak köszönhetően “kristálytisztán” látszik, hogy Írország megtarthatja biztosát és a hazai adórendszer fölötti ellenőrzést. A kompromisszumból az is kiderül, hogy az ír semlegességi politikát és az élethez, a tanuláshoz és a családhoz való jogra vonatkozó alkotmányos védelmet nem érinti a szerződés.
Cowen azt mondta, hogy mindez véget vet “azoknak a félelmeknek, mítoszoknak és téves információknak, melyek a tavalyi kampányt tönkretették”.
“Most van egy megállapodásunk, mely szerint a jogerős garanciákat protokoll formájában csatolják az uniós szerződésekhez, amint egyszer a Lisszaboni Szerződés hatályba lép.“ - nyilatkozta a miniszterelnök.
A brit miniszterelnök, Gordon Brown hangsúlyozta, hogy a protokoll “Írországspecifikus”.
“Ez a jegyzőkönyv semmiben sem különbözik azoktól a kitételektől, melyekben más országok tisztázzák a részleteket” - mondta.
Németország szerint a megállapodás eleget tesz az ír politikai kérelmeknek és egy második referendumhoz vezethetnek.
“Az íreknek számára oly fontos kérdésekben nyújtott garanciákkal, mint az adózás, a család vagy a védelempolitika, megnyitottuk az utat egy második ír népszavazáshoz.“ - mondta Angela Merkel német kancellár.
“Célegyenesbe fordultunk a Lisszaboni Szerződéssel” - mondta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter.
A Nicolas Sarkozy francia elnök elmondta, hogy a tagállamoknak nem kell újra ratifikálniuk a szerződést, és most az íreken a sor egy második népszavazással.
Jan Fischer cseh miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a garanciák egy magyarázó szövegnek tekinthető, mely nem változtat meg “egy betűt vagy egy vesszőt sem” magában a Lisszaboni Szerződésben.
José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a megállapodást és azt mondta, hogy mindez már megfelelhet az írek igényeinek.
Andrew Duff, az ALDE képviselőcsoport alkotmányos ügyekért felelős Európai Parlamenti szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a kompromisszum lerakja az alapjait egy “magabiztos, egyesült és sikeres”, a szerződés mellett állást foglaló kampánynak Írországban.
“Az ír kormány jól teljesített a Lisszaboni Szerződés Írországra vonatkozó sajátosságainak értelmezésénél, melyek nem vonatkoznak más államokra. Az eredeti szerződés lényegi elemei változatlanok maradtak. Ugyanakkor Írország megkapta azokat a biztosítékokat, melyek a szerződéssel kapcsolatos tisztánlátáshoz szükségesek, így a második referendum már mentes lesz mindenféle ferdítésektől és tévedésektől, melyek az első népszavazási kampányt jellemezték.“ - tette hozzá Duff.
Azonban nem mindenki volt meghatva az egyezménytől.
Jens-Peter Bonde, korábbi dán EP képviselő úgy vélte, a Cowen által a többi vezetőnek írt bizalmas levél kiszivárogtatása a brit delegációval és a soros elnökséggel egyeztetett „dráma” volt.
“A britek jól játszották a szerepüket.” - mondta Bonde, aki azt is hozzátette, hogy a tárgyalások már az első napon befejeződhettek volna, de az uniós vezetők szándékosan azt a benyomást akarták kelteni, hogy Írország engedményeket tudott elérni.
“A biztosítékoknak nevezett részek mögött nincs tartalom. Valójában éppen az ellentéte, hiszen kifejezetten kimondja, hogy minden kiegészítés összhangban van szerződések tartalmával” - folytatta Bonde.
Joe Higgins frissen megválasztott ír szocialista képviselő, aki valószínűleg a második népszavazási kampány egyik vezető személyisége lesz, azt mondta, hogy az uniós csúcstalálkozó egy “bonyolult kitalálósdi” volt azzal a céllal, hogy elvonja a figyelmet a fő kérdésekről.
“Még meg kell tárgyalnunk a Lisszaboni Szerződést, mert eddig csak mellékes kérdésekkel foglalkoztunk. Az alapvető kérdések még hátravannak.“ - mondta Higgins.
Korábbi ír zöldpárti EP képviselő Patrician McKenna, aki már nem tagja az ír Zöld Pártnak úgy fogalmazott, hogy a közvéleménynek ugyanarról a szerződésről kell majd szavazni, melyet tavaly már elutasított.
“Nem foglalkoztak és nem módosították az okot, amiért az írek “nemmel” szavaztak a Lisszaboni Szerződésről, így aztán amint az emberek megértik az üzenetet, nem hiszem, hogy megváltoztatnák a véleményüket.” - mondta McKenna, aki jelenleg a People’s Movement, az Európai Unió további föderalizálása ellen küzdő ír szervezet elnöke.
