Hirdetés
Már meghozatalakor is tömeges tiltakozásokhoz vezetett a brit kormány azon döntése, amely alapján Nagy-Britannia csatlakozott az Egyesült Államok iraki háborújához.
A 2003-ban megindult háborúba London 45.000 brit katonát vezényelt, hogy segédkezzen az amerikai csapatoknak Saddam Hussein megbuktatásában. A döntést követően ellentmondásos adatok kerültek napvilágra, ezért a brit parlament vizsgálóbizottság felállítása mellett döntött.
A hivatalos meghallgatások előtt a vizsgálóbizottság találkozott a háborúban elesett brit katonák rokonaival, akik azzal vádolják a volt miniszterelnököt, hogy megfelelő törvényes alap nélkül vitte harcba az országát, és ennek érdekében félrevezette a közvéleményt.
A háború megindítását Blair a hírszerzés által gyűjtött adatokra alapozta, amelyek szerint Saddam Husszein rendelkezik 45 percen belül bevethető tömegpusztító fegyverekkel.
Miután Irakban nem találtak ilyen fegyvereket, felmerült a gyanú, hogy a kormány eltorzította a hírszerzés jelentését. John Chilcot, a vizsgálóbizottság elnöke bejelentette, az öttagú testület november 24-én nyilvános meghallgatásokat kezd, és a vezető brit politikusokat csak ezután, január folyamán hallgatja meg.
„A meghallgatások első öt hetében megbízható beszámolót készítünk az Egyesült Királyság iraki szerepvállalásánakalapvető jellemvonásairól” – közölte a volt köztisztviselő egy nyilatkozatban.
A panel magas beosztású tisztviselők és katonatisztek meghallgatásával kezdi munkáját. A képviselők elsősorban arról faggatják majd őket, kik voltak azok a személyek, akik abban az időben miniszteri tanácsadóként dolgoztak, vagy alkalmuk volt a kormány döntéseit bármilyen módon befolyásolni. A meghallgatás kitér majd arra is, hogyan zajlott az egyes döntések kommunikációja.
„Ez majd tisztázza, hogyan alakultak ki és hogyan hajtották végre a [kormányzati] döntéseket; továbbá, hogy milyen mértékben vették figyelembe az alternatív megközelítéseket.” – közölte Chilcot. A testület vezetője hozzátette, a bizottság meg fogja vizsgálni a háború jogalapjaként felsorakoztatott bizonyítékokat is.
„Az újév elején megkezdjük a miniszterek, köztük a volt miniszterelnök meghallgatását. Ennek során szerepüket és döntéseiket vizsgáljuk meg..”
Chilcot egyelőre nem árulta el, hogy a jelenlegi miniszterelnök, Gordon Brown is kapott-e idézést a bizottságtól..
Blair teljes mértékben együttműködik
Tony Blair jelenleg a Quartett közel-keleti különmegbízottja és egyben az Európai Unió álandó elnöki posztjának esélyes jelöltje. Szóvivője elmondta, a volt brit kormányfő teljes mértékben együttműködik a vizsgálóbizottsággal. Brown eredetileg azt mondta, a meghallgatások nemzetbiztonsági okokból kifolyóan, zárt ajtók mögött zajlanak majd, Chilcot azonban leszögezte, zártkörű meghallgatásokat csak a „bizalmas” ügyek megvitatásakor, illetve az alacsonyabb beosztású tisztviselők meghallgatása során tartanak.
A nyilvános meghallgatások második körét a parlamenti választások után, 2010 közepén tartják majd. Ekkor kerülhet sor már, korábban nem firtatott kérdések feltárására, de arra is kérhetik a tanúkat, hogy részletezzék korábbi vallomásukat. Chilcot azt reméli, a bizottság még 2010 vége előtt elkészítheti következtetéseit. Hozzátette, a vizsgálat nem tárgyalás vagy bírósági vizsgálat. „Világossá tettem azonban, hogy jelentésünkben nem fogunk tartózkodni a – személyekkel vagy rendszerekkel szembeni – kritikák megfogalmazásától, amennyiben az indokolt.” – jelentette ki.
(EurActiv/Reuters)
Következő lépések:
- 2009. november 19.: Rendkívüli brüsszeli EU-csúcs a szuperállások betöltéséről.
- 2009. november 24.: Megkezdődnek a meghallgatások az iraki háborúról hozott döntésekről.
- 2010. február: A meghallgatások várhatóan lezárulnak.
- 2010. június: Általános választások az Egyesült Királyságban.
