Hirdetés
José Manuel Barroso ma (szeptember 7.) reggel először megtartott, közel egy órás beszédében tett eleget az Európai Parlament egy korábbi kérésének. A beszédet megelőző nap az Európai Parlamentben azzal telt, hogy a nagy frackiók a képviselőkkel a beszéd kötelező meghallgatásáról, bojkottjáról perlekedtek, és végül a képviselők lelkiismeretére bízták, hogy az általuk kikövetelt beszédet meghallgatják-e (EurActiv.com 2010.09.06.). Ugyanis az Európai Parlament José Manuel Barroso második bizottsági elnöki kinevezésekor kifejezetten azt a feltételt támasztotta, hogy a bizottsági elnök minden évben a képviselők előtt értékelje az Európai Unió előző évi tevékenységét, és egyben mutasson irányt a következő 12 hónapra. Az Egyesült Államokban 1790 óta az elnök tart hasonló beszédet a Kongresszus előtt.
Barroso évértékelőjének magyar nyelvű változatát itt olvashatja
Az Európai Bizottság elnöke a következő évben öt jelentős kihívással számol.
- kezelni kell a gazdasági válságot, és ki kell dolgozni az új gazdasági irányítás rendszerét;
- az Európa 2020 stratégia felgyorsítása végett vissza kell állítani Európát a növekedés és a munkahelyteremtés pályájára;
- Európát a szabadság, az igazságosság és a biztonság térségévé kell alakítani;
- útjára kell indítani az új költségvetési időszakról szóló vitát; és
- nagyobb hangsúlyt kell helyezni Európa globális szerepvállalására.
Barroso szavaiból ítélve mélyreható, új reformok elsősorban a költségvetés és a külpolitika területén várhatóak. Az eddig hét éves költségvetési időszakot, a Bizottság néppárti elnöke egy „öt plusz öt” évből álló, összességében tehát tíz éves tervezési időszakra módosítaná. Véleménye szerint ez a felosztás jobban igazodik mindkét intézmény (az Európai Parlament és a Bizottság) mandátumához, ugyanakkor lehetőséget ad a félidős felülvizsgálatra. Az új költségvetési időszak kapcsán Barroso külön kiemelte a kohéziós pénzek jelentőségét, ami jó hír a következő két tanácsi elnökséget vivő Magyarország és Lengyelország számára, akik mindketten határozottan kiálltak a kohéziós pénzek fenntartása mellett (EurActiv.hu 2010.09.02). A beszéddel egyidőben vált világossá, hogy a Bizottság jelentősen csökkenteni szeretné 2013-tól az agrártámogatások arányát az EU költségvetésében.
A gazdaági irányítás reformjával kapcsolatban a Bizottság elnöke a fenntarthatatlan költségvetések negatív hatásait hangsúlyozta. Elmondta, hogy a Bizottság még szeptemberben megteszi a legfontosabb szabályozási javaslatokat, köztük a stabilitási és növekedési egyezmény felülvizsgálatára vonatkozó terveket. Barroso szerint a tagállamok most nagyobb együttműködési hajlandóságot mutatnak egy erősebb ellenőrző-rendszer bevezetésére, mint valaha, így a Bizottság „erősíteni fogja az ellenőrzésben és a jogszabályok betartatásában játszott pártatlan szerepét”. Az EU 27 tagállamának pénzügyminiszterei éppen Barroso beszéde előtt fogadták el a pénzügyi felügyeleti rendszerekről szóló kompromisszumos javaslatot. A megállapodást az elnök üdvözölte beszédében, és kérte a képviselőket, hogy még ebben a hónapban hagyják jóvá azt.
Az Európa 2020 versenyképességi stratégia kapcsán a kiemelte a foglalkoztatási célt, amely szerint 2020-ig a jelenlegi 69-ről 75 százalékosra kell emelni az európai foglalkoztatottsági mutatót, méghozzá elsősorban az idősebb korosztályok és a nők munkavállalásának erősítésével. Barroso a következő tíz évben három millió „zöld munkahelyet” is kíván teremteni, és arra számít, hogy a szektorban dolgozó „zöldgallérosok” a kék- és a fehérgalléros munkahelyek „kiegészítéseként” épülnek majd be az európai gazdaságba.
„A foglalkoztatás terén a legtöbb kompetencia tagállami kézben van. De mi nem fogunk csak álldogálni tétlenül. Egy olyan Európai Uniót akarok, amely segíti az embereket, hogy megragadhassák a kínálkozó lehetőségeket. Egy szociális és befogadó Európai Uniót akarok. Ezt az Európát fogjuk felépíteni, ha a tagállamok, az európai intézmények és a társadalmi partnerek összefognak, és együtt viszik előre a közös reformtervet.” – mondta Barroso. Említést tett arról is, hogy létrejöhet egy „európai állásajánlat monitor”, amely összegyűjti, hogy hol, milyen képességekre van szükség, és milyen munkahelyek kínálkoznak. Igaz, ilyen jelenleg is létezik az európai foglalkoztatási és mobilitási portál rendszerében.
A belső piac erősítésénél kulcsfontosságúnak tekintett kis- és középvállalatok mellett Barroso emlékeztetett az energiapolitika terén kitűzött célokra is. „Központi prioritásnak” nevezte, hogy Európa fejezze be az energetikai közös piac kialakítását, építse ki az energetikai hálózatok belső összeköttetéseit, illetve, hogy teremtse meg a Kaszpi-tengeri régióba tervezett déli gázfolyosót, amelyet személyes látogatásával kíván előermozdítani még az év folyamán.
Bár Barroso szólt a szabadság, a jog és a biztonság európai térségének megteremtéséről, vagyis a stockholmi program továbbfejlesztéséről, a Bizottság elnöke csupán egy nagyon közvetett utalást tett arra, hogy nem helyesli Franciaország, elsősorban a romákat érintő kitelepítési programját. „Az európaiak, akárhová mennek is, mindenhol érvényesíthetik alapvető jogaikat, ahogy érvényesülnek alapvető kötelességeik is. Európában mindenkinek be kell tartania a jogszabályokat, és a kormányoknak tisztelniük kell az emberi jogokat, beleértve a kisebbségi jogokat is. A rasszizmusnak és a xenofóbiának nincs helye Európában. Az ilyen érzékeny kérdések esetén felelősségteljesen kell eljárni, ha probléma merül fel.” – mondta Barroso, majd üzenetét nyomatékosítva hangsúlyozta: „Nem ébreszthetjük fel Európa múltjának szellemét!”
A külpolitika terén Barroso hangsúlyozta, hogy az Európai Külügyi Szolgálat lehetőséget biztosít arra, hogy Európa megfeleljen saját elvárásainak, és maximálja globális szerepvállalását. Az elnök beszélt a G20-ak novemberi szöuli találkozóján elvárt eredményekről, illetve bejelentette, hogy a Bizottság októberben bemutatja a megújult kereskedelempolitikai koncepcióját, valamint két hét múlva, a New-York-i ENSZ-találkozón pedig újabb 1 milliárd eurót kíván felajánlani a millenniumi fejlesztési célok teljesüléséhez. Végül újra megnyitotta az európai közös kül- és biztonságpolitika már többször megkezdett, de mindahányszor félbemaradt fejezetét: az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte az európai védelmi politika kialakítását.
Bár az Európai Bizottság elnöke majdnem egy órát beszélt a fenti kezdeményezésekről, hangsúlyozta, hogy a tervek listája nem teljes, ám azt a képviselők számára írásban megküldi.
