Hirdetés
A tagállamok állam- és kormányfőinek még a hónap vége előtt „nagyon nehéz döntést” kell hozniuk, amely óriási következményekkel jár a következő legalább öt évre vonatkozóan, tudta meg az EurArctiv különböző forrásokból.
Az EU vezetői egyrészt feltételezhetik, hogy a Lisszaboni Szerződést hamarosan ratifikálják, vagyis a tagállamoknak hamarosan le kell adniuk jelöléseiket a biztosi, illetve más vezető pozíciókra. Úgy is dönthetnek azonban, hogy elkerülnek mindenfajta kockázatot és egy kisebb Bizottságot állítanak össze a jelenlegi Nizzai Szerződés égisze alatt, tudta meg elemzőktől az EurActiv.
Ezeket a döntéseket sokkal nehezebb meghozni a Lisszaboni Szerződés körüli bizonytalanság miatt. A szöveg teljes ratifikációja Lengyelországon és Csehországon múlik, közben ráadásul a cseh alkotmánybíróság felsőházi képviselők egy csoportjának indítványát vizsgálja, mely szerint a Lisszaboni Szerződés összeegyeztethetetlen az ország alaptörvényével. „Lisszabonnal és Nizzával együtt nincs tiszta képünk”, közölte Piotr Maciej Kaczyński a Centre for European Policy Studies(CEPS) elemzője.
„Ami Lisszabont illeti, nem tudjuk, mikor lép életbe a Szerződés. Könnyen elhúzódhat 2010-ig. Ami pedig Nizzát illeti, tisztáznunk kell, hány biztos lesz az új Bizottságban”, jelentette ki Kaczyński.
A Nizzai Szerződés értelmében a biztosok száma a tagállamok számánál kevesebb kell, hogy legyen, Németország pedig már jelezte, hogy a Lisszaboni Szerződés még nem alkalmazható, s hogy Berlin egy kicsi, 15-18 főből álló Bizottságot támogat.
Az íreknek adott uniós garanciák egyik legfőbb eleme az volt, hogy a szigetország megtarthatja biztosát (EurActiv.com 2009.06.19.). Ebből kifolyólag a jelen körülmények között feltehetőleg Írország lesz az egyetlen tagállam, mely garantáltan biztossal fog rendelkezni a nizzai felosztásban.
Júniusi csúcstalálkozójukon az EU vezetői úgy döntöttek, „a Bizottság további tagjainak jelölésére irányuló eljárás csak akkor kezdődhet meg, amikor a jelölési eljárás jogalapja egyértelművé válik.”
Guy Verhofstadt, az ALDE, az Európai Parlament liberális képviselőcsoportjának az elnöke az EurActivnak elmondta, a júniusi döntés „egy örökkévalósággal” ezelőtt született, s annak felülvizsgálatát javasolta (EurActiv.com 2009.10.03.).
Egy másik belga EP-képviselő, Jean-Luc Dehaene, aki Verhofstadthoz hasonlóan korábban szintén Belgium miniszterelnökeként szolgált, úgy véli, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke már most folytathatja a következő biztosi kollégium felállításáról szóló egyeztetéseket, feltéve, ha ezt diszkréten teszi.
Kaczyński, a CEPS elemzője azonban teljesen másképp látja a dolgot. Szerinte ilyen bizonytalan jogi körülmények között nehéz, ha nem épp lehetetlen lenne Barroso számára összeállítani egy csapatot.
„Egészen pontosan tudnunk kell például azt, hogy lesz-e új közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő, és hogy az Európai Bizottság elnökével konzultálnia kell-e, vagy sem. A Lisszaboni Szerződés szerint konzultálni kell vele. A jelenlegi szerződés szerint nem kell vele konzultálni”, ismertette a dokumentumok jogi értelmét Kaczyński.
’Santa Klaus’
Stanley Crossick, a European Policy Centre agytröszt alapító elnöke Vaclav Klaus cseh államfő nevével játszva jelezte, Európának jogbiztonságra van szüksége karácsonyig.
„Bízzunk abban, hogy az igazi Mikulás a megfelelő karácsonyi ajándékot hozza”, mondta Crossick, majd hozzátette, „felháborító”, hogy Klaus meghiúsíthatja a többi 26 EU-tagállam akaratát, miközben egy olyan országból jön, amely az EU lakosságának 2 százalékát adja.
Az október 29-30-i csúcson arról is döntenek, meghosszabbítják-e a jelenlegi Bizottság mandátumát, mely október 31-én lejár.
Továbbra is bizonytalan marad, hogy a jelenlegi Bizottság mandátumát mennyi időre hosszabbítják meg.
„Nincs jogalapja annak, meddig húzódhat el. Ez egy politikai döntés – meddig hajlandóak a [tag]államok várni?”, közölte Kaczyński.
Hogy meddig játszhat az eljárással Klaus, Kaczyński egy eset felidézésével válaszolt: a cseh elnök egyszer megtagadta néhány bíró kinevezését, arra hivatkozva, hogy „túl fiatalok”.
Végül két évig tartott adminisztratív törvényszéki eljáráson keresztül rendezni az ügyet, mutatott rá Kaczyński, egyben azt javasolva, hogy egy hasonló eljárást lehetne ez idő tájt indítani Klausszal szemben. Ugyanakkor elmondta, még nem tudni, ez mennyi ideig tartana.
