Hirdetés
Bár - a Norvégiából induló alternatív szállítási útvonalainak köszönhetően - a cseheket nem érinti olyan súlyosan az orosz gázszállítás leállítása, mint már kelet-európai tagállamokat, Prága az energiabiztonság kérdését az Unió politikai stabilitásának feltételeként kezeli. A cseh elnökség júniusig ki akarja jelölni mind az EU területén belül, mind harmadik országok felé tervezett legfontosabb infrastruktúra-projekteket.
Nabucco csúcs?
Prága szándékában áll csúcstalálkozót tartani a „Déli Gázfolyosó” ügyéről, hogy előmozdítsa az energiaforrások és tranzitutak diverzifikációját. Mirek Topolánek, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke már korábban is jelezte, hogy országának célja, hogy a Nabucco gázvezeték terve (melynek célja, hogy csökkentse az EU orosz gáztól való függőségét) hivatalosan is az Európai Unió prioritást élvező projektjévé váljon (EurActiv.hu 2008.12.16.).
Továbbra is tisztázatlan azonban, hogy ezek az ambíciók milyen intézkedéseket takarnak. A „Déli Gázfolyosó Csúcstalálkozó” azonban igen magas rangú képviselőket tudhat majd a vendégei között, nem csak az Unióból, hanem a Kaszpi-térség országaiból is, mondta a cseh elnökség szóvivője az EurActiv-nak.
Oroszország-szakértőket keresnek
A csehek hármas prioritása az angol szavak után a „három E” elnevezést kapta: Energy, Economy and External relations, vagyis energia, gazdaság és külkapcsolatok. Ennek fényében Prága szeretné stabilizálni az Unió kapcsolatait a legnagyobb külföldi energiabeszállítókkal. Oroszország szerepét tisztázni kell, vélik a csehek, ezért folytatódik az EU-Oroszország párbeszéd, olvasható a dokumentumban. A dialógus célja egy Partnerségi Megállapodás kidolgozása, amely újra intézményi keretek közé terelhetné a két terület közti kapcsolatokat (Euractiv.hu 2008.11.11.). A következő EU-orosz csúcsra májusban kerül majd sor.
Az augusztusi orosz-grúz konfliktusban az elnökséget vivő csehek „aránytalannak” nevezték az orosz beavatkozás mértékét. A Cseh Köztársaság célja most az, hogy „együttműködést építsen ki Oroszország-szakértőkkel szerte az Unióban”, akiknek közreműködésével az orosz politika „koherensebb uniós megközelítését” tudják kidolgozni.
Prága szeretné megrendezni a Keleti Partnerség nyitóeseményét is. Az európai szomszédságpolitika keleti dimenziójának erősítését az Európai Bizottság kezdeményezte (EurActiv.hu 2008.12.04.). A találkozó állam- és kormányfői szintű lesz, ahol az európai politikai vezetők az ukrán, grúz, moldáv, örmény, azeri és fehérorosz kollégáikkal találkoznak majd. A fehérorosz küldöttség részvétele azonban feltételes: az Unió csak akkor tárgyal velük partnerségről, „ha a fehérorosz kormány megteszi a szükséges lépéseket”, olvasható a dokumentumban.
Január 16-án, Kijevben kerül sor az EU-Ukrajna csúcstalálkozóra. Az ukrán elnököt pedig február 5-én fogadja uniós delegáció.
Az Egyesült Államok új vezetésével kapcsolatos prioritások
A cseh elnökség szeretne szorosan együttműködni a január 20-án beiktatásra kerülő új amerikai elnökkel. A Barack Obama által vezetett adminisztrációval a multilateralizmusról, a közel-keleti békefolyamatról, Afganisztán és Pakisztán kérdéséről, az Oroszországgal való kapcsolatokról és a pénzügyi válság leküzdésével kapcsolatos közös erőfeszítésekről tárgyalnának. Az EU-USA csúcstalálkozó időpontját még nem határozták meg.
A találkozó időzítésével kapcsolatban Mirek Topolánek leszögezte, hogy Obama mindenképpen ellátogat Európába, de azt még nem lehet tudni, hogy az informális EU-USA találkozóra Prágában vagy Brüsszelben kerül-e sor. Topolánek szerint a cseh elnökség „megpróbálja Obamát április 4-én Prágában fogadni”.
Gazdasági fellendülés nem lehetséges a munkaerő szabad áramlása nélkül
Prága szerint a pénzügyi válság kapcsán Európának „a gazdasági növekedés komoly lassulására” kell felkészülnie, sőt Topolánek szerint „a gazdasági lassulás sem elképzelhetetlen, annak minden szociális, politikai és nemzetközi következményével”.
Aleksandr Vondra, miniszterelnök-helyettes és EU ügyekért felelős miniszter úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági szempontból legfontosabb események a március 19-20. között zajló Európai Tanács ülés, illetve az áprilisban, Londonban tartandó G20 találkozó lesz. „Az Európai Tanács közös uniós álláspontot fog kidolgozni erre csúcstalálkozóra,” mondta Vondra.
A csehek prioritásként kezelik a fennmaradt munkaerőpiaci korlátok eltörlését is. A tervezetet hosszú előkészítés előzte meg, és az elnökség szerint ez az intézkedés a kontinens előnyére válhatna a gazdasági válság jelenlegi körülményei között. Egyes nyugat-európai tagállamok, mint az Egyesült Királyság, Írország, Németország, Ausztria, Luxemburg, Hollandia és Belgium azonban nem osztják ezt az elképzelést. Ezek az országok nemrég döntöttek úgy, hogy további három évig meghosszabbítják a munkaerőpiaci korlátozásokat a román és a bolgár uniós állampolgárokkal szemben. A hosszabbítást pedig nem mással indokolták, mint a gazdasági válságnak a nemzeti munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásaival.
Határozott üzenet Horvátországnak
Prága határozott üzenetet küldött Horvátország felé, miszerint támogatja a horvátok mihamarabbi csatlakozását, amely más országok számára is jelentős motiváció forrása lehetne. Prága „stratégiai szövetségesként” tekint Törökországra, de a szövegezés jóval óvatosabb az EU keleti tagjelöltje tekintetében. Ankara biztosítékokat kapott arra, hogy a tárgyalások folytatódnak. Egy „Nyugat-Balkán találkozóra” (nem csúcstalálkozó) pedig május 27-29. között kerül majd sor Prágában.
Vondra elmondta, hogy országa a Nyugat-Balkánra szeretne koncentrálni a március 27-28. között, a dél-bohémiai Hlubokában tartandó Gymnich-en (az EU külügyminisztereinek informális találkozója).
A múlt emlékei
Jelentős számú eseményt szentelnek a csehek a totalitárius emlékek évfordulóinak. „EU-bővítés: Öt éve” címmel konferenciát tartanak március 1-2. között Prágában, hogy megemlékezzenek Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozásáról.
„Húsz éve: A nácizmus és a kommunizmus emléke” címmel egy másik konferenciára kerül sor Június 22-23. között, melyen megemlékeznek a berlini fal leomlásáról is (1989. november 9.). Sőt, szintén a cseh fővárosban kerül sor egy holokauszt-konferenciára is, június 26-30. között.
