Hirdetés
Január elsejétől hat hónapig Spanyolország látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét (Lásd Link Dossziénkat). Zapatero spanyol miniszterelnök azt mondta, a gazdasági válságra adandó megfelelő válasz az első számú célkitűzés.
A prioritások a következők:
- az energetikai közös piac kiépítése, az EU energiafüggésének mérséklése;
- a digitális belső piac megteremtése, az e-kereskedelem erősítése;
- az éghajlatváltozás elleni harc jegyében az ipari tevékenység fenntarthatóbbá tétele (például az elektromosautó-gyártás fokozása);
- valamint a kutatás és az oktatás színvonalának emelése.
Szenvedélyes beszédében az EU energiafüggőségének csökkentésére szólított fel, amely elmondása szerint 9 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedben.
Az évi 67 milliárd euróra rúgó importot elpazarolt pénznek nevezte, amelyet az EU egyszerűen „átutal más országoknak”.
„Reményeink szerint megvalósítjuk a közös energiapiacot.” – mondta Zapatero. A spanyol kormányfő leszögezte, ez a legjobb megoldás a fenti problémára. A közös energiapiac pilléreként először az energetikai hálózatok összeköttetéseit kell megteremteni, és közös szabályozási hátteret kell biztosítani, mondta.
Zapatero ezen kívül a digitális technológiákba való befektetéseket kívánja ösztönözni, mivel – elmondása szerint – Európa gazdasági növekedésének 40 százaléka ezen alapszik. A spanyol kormányfő helytelenítette, hogy Európának nincsen közös digitális piaca, hiszen így az e-kereskedelem nemzeti határokba ütközik.
„Ha ösztönözzük a digitális kereskedelmet, azzal egyben egy olyan szektor növekedését segítjük elő, amely nagy munkahelyteremtő potenciállal bír.” – mondta.
A spanyol miniszterelnök ennek megfelelően az elektromos autók piacán is szeretne előrelépést elérni, uniós szinten. Véleménye szerint az elektromos autók nem csak technológiai innovációt hoznának, de ezzel összefüggésben erősítenék az igényt a jobb minőségű egyetemi képzésre.
EU 2020-as stratégia
Zapatero beszédében visszatérő elemként jelent meg a „változás” szó, mikor elnökségének egyik sarokkövéről, az EU 2020-ig szóló fejlődési stratégiájáról beszélt. A koncepció elődjének számító lisszaboni stratégiához hasonlóan az EU 2020-as menetrend is a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést hivatott szolgálni.
A stratégia keretein belül Spanyolországnak gyakorlatilag a válságra adandó válaszokat kell megfogalmaznia, mivel a lisszaboni stratégia részben emiatt sem tudta megvalósítani ambiciózus célját, miszerint az európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb térsége lesz.
Zapatero a vállalkozások és a dolgozók között létrejövő „új szociális paktumról beszélt”, amely megteremti az új menetrend „szociális fenntarthatóságát”.
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso támogatta Zapaterot, és hangsúlyozta, hogy a stratégia megvalósításához elengedhetetlen egy „erős koordinációs mechanizmus”. Barroso figyelmeztetett, hogy „egyes vezetők” továbbra is a gazdasági kormányzás egyes erős mechanizmusai ellen dolgoznak, akkor Európát továbbra is a lomha fejlődés jellemzi majd.
„Az EU 2020 célja, hogy az európai projektet az állampolgárok igényeivel összekapcsolja.” – érvelt Barroso. A Bizottság régi-új három lépcsőben szeretné megszerezni a tagállamok támogatását: a február 11-i Európai Tanács ülésen, a március 25-26-i tavaszi csúcson, és a 17-18-i júniusi csúcstalálkozón. Ez utóbbin fogadják el várhatóan a végleges stratégiát.
Közben folynak majd a konzultációk az Európai Parlamenttel, mondta Barroso.
Célpontban Berlin
Úgy tűnt, Barroso megjegyzéseinek célkeresztjében a német gazdasági miniszter, Rainer Brüderle állt, aki negatívan reagált a spanyol elnökség gazdaságpolitikai terveire. Madrid, elnökségének első napjaiban ugyanis arról beszélt, hogy „szankcionálni” kívánja azokat a tagállamokat, amelyek nem tartják be az uniós növekedése célokat (EurActiv.com 12/01/10).
A vitára reagálva, Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető hozzátette, valós kérdés az, hogy vajon a tagállamok készen állnak-e, hogy eltérjenek a lisszaboni stratégia eszköztárán.
„Répára van szükségünk, nem botra.” – utalt az ALDE-vezér az ösztönzők és szankcionálók klasszikus hasonlatára. „Nem kell elbátortalanodni a német miniszter kijelentésein. Én bátorítom önt, hogy folytassa, [amit elkezdett].” – intézte szavait a spanyol kormányfőhöz Verhofstadt. „Ez a Parlament Önnel van.” – mondta.
A Szocialisták és Demokraták frakciójának vezetője, Martin Schulz szintén támogatta a spanyol javaslatokat. Hozzátette, a lisszaboni stratégia azért bukott el, mert „a tagállamok agyontaposták”.
Daniel Cohn-Bendit, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség társelnöke szintén Zapater tervei mellett foglalt állást, elsősorban energiapolitikai tervei miatt. Hangsúlyozta, az energia-megtakarítás egy fontos szempont, különösen a lakáspolitika szempontjából. Ez utóbbira utalva hozzátette: egy megfelelő kezdeményezés szintén sok munkahelyet teremthet.
Cohn-Bendit szintén támogatta Zapatero elektromos autókra vonatkozó elképzeléseit, ugyanakkor rámutatott: a villamosok talán még ennél is sikeresebbek lennének. A zöld képviselő ezért egy európai kezdeményezést hívna életre ebben a témában.
A mezőgazdaság is mainstream lesz
Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti frakciójának vezetője üdvözölte, hogy a sanyol elnökség a Közös Agrárpolitikát (KAP) is felvette az elnökség napirendjére.
„Külön üdvözlendő, hogy a spanyol elnökség intenzívvé teszi a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló vitát. Szorít az idő: előbb az új KAP kereteit kell kidolgoznunk, hogy ehhez rendelhessük hozzá a költségvetést, és nem fordítva. Ellenkező esetben nem csak a KAP haszonélvezői, de az egész közösség is sokat veszít. A KAP jövőjéről folytatott párbeszéd fontos rendezvénye Magyarországon a Magyar Agrárakadémia, amelynek 2010-es rendezvényén reményeim szerint a soros spanyol elnökség is jelen lesz” – hangsúlyozta a magyar képviselő.
Vélemények:
Joseph Daul, az Európai Néppárt csoportjának vezetője általában véve pozitívan nyilatkozott a spanyol prioritásokról, de tett egy ideológiai megjegyzést: „Hogy őszinte legyek, Miniszterelnök Úr, nem vagyok benne biztos, hogy az Ön és az ön politikai családja által tervezett megoldási javaslatok alegmegfelelőbben arra, hogy kilábaljunk a válságból és megvalósítsuk a szociális Európát.” – mondta.
Daul rámutatott: „A 20 százalékos rekord munkanélküliséggel, és a közel 11 százalékos deficittel Spanyolország az egyik legrosszabb helyzetű tagállam Európában”.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-képviselője is üdvözölte Zapatero elképzeléseit.
„Az egész közösség, de különösen az új tagállamok, és köztük Magyarország érdeke az energiafüggőség csökkentése. A „zöld gazdasági növekedés”, a digitális piac, a közös innovációs potenciál megteremtése és az európai oktatás érdemi fejlesztése nélkül nincs az uniónak megújulási képessége.” – mondta a magyar szocialista delegáció vezetője az Európai Parlamentben.
Következő lépések:
- 2010. január 27.: Spanyolország magyarországi nagykövete, Enrique Pastor de Gana ismerteti a spanyol elnökség céljait a magyar közönséggel Budapesten.
- 2010. február 11.: Rendkívüli uniós csúcstalálkozó a gazdasági és szociális kérdésekről (EU 2020)
- 2010. március 25-26.: Rendes tavaszi EU-csúcs
- 2010. június 17-18.: Az uniós csúcstalálkozó keretében várhatóan elfogadásra kerül az EU 2020-as stratégia
