Hirdetés
Három civil szervezet együttműködésében maroknyi szervezőgárdával jött létre az Elnökség Emberei elnevezésű projekt, amely középiskolások számára kívánja „éleményszerűbbé tenni az uniós döntéshozatalt”. A program egy szimuláción alapult, melynek keretében a diákok az uniós csúcstalálkozókon összegyűlő állam- és kormányfők székébe helyezkedhettek, annak minden előnyével és felelősségével együtt.
A Nemzetközi és Európa Tanulmányok Egyesületének ötlete alapján a Világgazdaság EU Blogjának szerzője, Szabados Viktor, és a Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület által megvalósított program keretében a szervezők három magyarországi középiskolába látogattak el.
A budapesti, a dunaföldvári és a hévízi helyszíneken is az derült ki, hogy a diákok ismerik az Uniót, sőt érdeklődőek iránta. Igaz, a szervezők igyekeztek olyan témát választani a szimulált uniós Tanácsülés számára, amely foglalkoztatja a fiatal korosztályt.
A „csúcstalálkozón” így az osztályok a klímaváltozás elleni krízis-alapról vitáztak, vagyis abban kellett dűlőre jutniuk, hogy ki, mennyi forrást tegyen be a közös kasszába annak érdekében, hogy a katasztrofális következményekkel járó 2 Celsius foknál magasabb éghajlati melegedést elkerüljék.
Az Unió valós döntéshozóival ellentétben (EurActiv.hu 2010.05.19.), a gimnáziumi osztályoknak mindhárom esetben sikerült megállapodásra jutniuk, és 100, illetve 120 egységnyi terhet vállaltak magukra, hogy az országok közös erővel tudjanak a klímaváltozás következtében megváltozó körülményekhez alkalmazkodni.
A tanácsülés, ahogy az uniós rendben az megszokott, nem maradhatott váratlan esemény nélkül. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium 11/B osztályának a Görögországban kirobbant adósságválsággal kellett megküzdenie, a dunafölrvári Magyar László Gimnázium az Izlandon kitört vulkán környezeti következményei miatt kellett megemelje a krízis-alap összegét, a hévízi Bibó István Gimnázium pedig a Magyarországon és más közép-európai országokban pusztító árvizek miatt volt kénytelen az eredeti 100 egység helyett 120 egységre emelni a közös válságcsomag mértékét.
Kalmár Szilvia, az EurActiv.hu főszerkesztője, aki a projekt lebonyolításában is részt vett, elmondta, a diákok meglepően jól tájékozottak és felkészültek voltak mindhárom helyszínen. „A projekt keretében készített rövid interjúkból kiderült, hogy a gyerekek nem csak magát a szimulációt, hanem a felkészülést is élvezték. Együtt kellett dolgozzanak és olyan, napjainkban is mindenkit érintő témákról kellett információt szerezzenek, mint a megújuló energiák aránya, vagy a tengervízszint emelkedésének üteme.” – mondta.
Hozzátette, hogy a civilek önmaguk is tehetnek azért, hogy ez megvalósuljon. „Több olyan programra lenne szükség, ahol a diákok az Unió praktikus oldalaival, a működés valóságával is szembesülnek és nem csak az elméleti, intézményi síkon találkoznak az Unióval. Ez a civil szervezetek feladata is!”
A középiskolás modell-órák ötletét felvető Szabados Viktor szerint, az uniós ismereteket könyvből meg lehet tanulni, de az EU elsősorban nem történelem: „Ez a mai valóság!” – mondta.
„A konferenciák világánál sokkal izgalmasabb a világ, amiben élünk. Ezért kell élményszerűvé tenni azt, amit közvetíteni szeretnénk: a közösségi szinten elengedhetetlen kompromisszumkészséget. A projektünk fontos eleme továbbá, hogy mi megyünk el a fiatalokhoz. A siker nem maradt el: a fialtok nagyra értékelik azt, hogy nekik és róluk szól egy ilyen program. Ezért buzdítok minden középiskolát, hogy építsen a munkaközösségünk tapasztalataira, nézzék meg a kisfilmeinket és készüljünk tudatosan a magyar EU-elnökségre!” – húzta alá Szabados.
A munkaközösség a projekt lezártával nem hagyja abba a munkáját, hanem újra pályázik a Nemzeti Civil Alapprogram forrásaira, illetve a "Fiatalok Lendületben" uniós programba is benyújtja pályázatát, hogy még több iskolába jussanak el. A szervezők elmondták, ha sikerrel járnak, az iskolák akár egy három napos szimulációs gyakorlaton is részt vehetnek, ahol a gyerekek nem csak egy Európai Tanács ülést játszhatnak el, hanem a döntéshozatal miniszteri szintjeitől vinnének végig egy problémát a végső döntésig.
A „Merre tovább Európa” munkaközösség alapítója, Tibay Csaba, az EurActivnak elmondta, a projektet a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) pályázatából finanszírozták. A NETE elnöke szerint az NCA pályázat és minden hasonló forrás rendkívül hasznos eszköze a magyarországi elnökségi felkészülésnek, mivel a civil szereplők ezekre a forrásokra támaszkodva tudják kreativitásukat és a közösség érdekét célzó ötleteiket megvalósítani.
„A projekt rövid távú célja természetesen az volt, hogy a diákok élvezzék a programokat, miközben megértik, milyen összetett feladat vár Magyarországra a 2011 első felében esedékes elnökség alatt.” – mondta Tibay. „Ugyanakkor azt is szeretnénk, ha a szimulációról készített rövidfilmek minél több emberhez eljutnának, így akár a döntéshozatali szinten is értő fülekre találna, hogy a civil erőfeszítéseket igenis támogatni kell.” – tette hozzá.
Valóban, a magyar elnökségi felkészülés egyik gyenge láncszeme a civil tevékenységek támogatása. A Külügyminisztérium még 2008 végén ugyan közös konferenciára hívta a civil szervezeteket (EurActiv.hu 2008.12.17.), 2010 januárjában pedig az Országgyűlésben is részletes és információban igen gazdag eseménysorozatra került sor, az már 2009 végén kiderült, hogy a szervezetek kevés központi támogatásra számíthatnak (EurActiv.hu 2009.11.03.).
Ráadásul a kormányváltással ez a kevés is bizonytalanná vált, mivel a Külügyminisztérium eddigi tervei szerint éppen a most következő félévre ütemezte volna a forráselosztás hangsúlyát.
„Az elnökség folyamán és az elnökséget megelőző időszakban tervezünk arra pénzt áldozni hogy a civil szervezetek rendezvényeit, kampányait támogassuk.” – mondta Modok Benő, a Külügyminisztérium EU Elnökségi, Koordinációs és Jogi Főosztályának referense még 2009-ben.
A Fidesz még nem nyilatkozott arról, hogy a fenti támogatást megtartaná-e vagy sem, az azonban már többször elhangzott, hogy az új kormány is olyan eseménynek tartja az elnökséget, amely hosszú távra meghatározhatja az ország uniós érdekérvényesítő szerepét, és amelyből ráadásul egyhamar nem adódik egy újabb (EurActiv.hu 2009.10.05.).
2008-ban, az akkori integrációs szakállamtitkár, Iván Gábor elmondta, a kormányzat inkább azt szeretné, ha a civilek töltenék meg színnel a magyar uniós elnökséget, vagyis olyan témákkal, konferenciákkal, véleménycserére alkalmat adó programokkal egészítenék ki a politikai folyamatokat, melyek az emberek hétköznapi életét érintik.
