Hirdetés
A külügyi biztos posztjára jelölt brit politikus kemény kérdéseket is bőven kapott a három órás meghallgatás során. Az Európai Parlament külügyi bizottságának képviselői nem tartották magukban sem a személyes, sem a szakmai jellegű aggodalmaikat, és bár Ashton nem kápráztatta el hallgatóságát, még a fogós kérdésekre is elfogadható válaszokat adott.
Ashton javára szolgált, hogy a meghallgatás eljárási szabályainak keretében legfeljebb két percben válaszolhatott a kérdésekre. A legtöbb esetben ez azt jelentette, hogy az európai politikában heves vitákat kiváltó külpolitikai kérdésekről – mint Irán, Koszovó vagy a Közel-Kelet ügye – a biztos-jelölt csak alapelveit ismertette, a kényes részletekről nem ejtett szót. Ezt a képviselők többször is szóvá tették.
A képviselők az Európai Bizottságról, mint testületről szavaznak majd a január 26-i plenáris ülésen. Kiegyensúlyozott válaszaival egyelőre úgy tűnik, Ashton biztosította magának a helyet a biztosi kollégiumban.
Ashton a meghallgatás során többször is kitért rá, hogy szorosan együtt kíván működni az Európai Parlament képviselőivel, sőt ígéretet tett arra is, hogy a javaslataival kapcsolatban mindig tájékoztatja a képviselőket, még mielőtt a Tanácsban azt bemutatná.
Leszögezte továbbá, hogy az afganisztáni háborúhoz és az EU-orosz kapcsolatokhoz hasonlóan kényes ügyekben a tagállamokkal is szoros együttműködést tervez.
Hangsúlyozta, hogy Európának „egy hangon kell megszólalnia” a világban, ugyanakkor a külpolitikai döntések minden szereplője (tehát az Európai Bizottság, a Tanács új állandó elnöke, a soros elnökséget vivő ország és a tagállamok vezetői) hozzá kell, hogy szólhassanak.
„Bárki beszél is, ugyanazt kell, mondja.” – mondta Ashton, elhárítva azokat a kritikákat, hogy a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével az uniós diplomácia csak még bonyolultabbá vált.
„Közreműködő megközelítés” a Közel-Keleten
Ashtonnak sikerült egyértelműen bemutatnia a Közel-Kelettel kapcsolatos elképzeléseit is. A jövendőbeli főképviselő rámutatott, a helyzet „hihetetlenül bonyolult” a térségben, így nem fog „rohanni” azért, hogy megoldást találjon.
Jelentős kritikát váltott ki a brit bárónő múlt heti közleménye, amelyben felszólította Izraelt, hogy szűntesse be a palesztinokkal szemben tanúsított „diszkriminatív” eljárást Kelet-Jeruzsálemben. Ashton azt is szorgalmazta, hogy Jeruzsálem legyen mind Izrael, mind a jövőbeni Palesztin Állam fővárosa (EurActiv 09/12/09).
A brit bárónő elmondta, felvette a kapcsolatot Hilary Clinton amerikai külügyminiszterrel. „Párbeszédet kezdeményeztem, de még nem állítottuk össze a megoldást.” – mondta, hangsúlyozva, hogy ezt az uniós partnerekkel szoros együttműködésben kell majd kidolgozni.
Ashton korábban jelezte, szándékában áll közel-keleti körútra indulni a megválasztását követően, az uniós napirend élére helyezve ezzel az izraeli-palesztin konfliktus feloldását.
Ashton emlékeztetett, hogy a francia elnökség által életre hívott Mediterrán Unió fő célja, hogy - többek közt - a közel-keleti országokat is az Unió látókörébe vonja. Ashton elismerte a mediterrán együttműködés „nehéz időszakon esett át”, és eddig csupán kevés eredményt ért el, hangsúlyozta azonban, hogy, éppen ezért szélesebb körben kell értelmezni az uniós szomszédságpolitikát.
Afganisztán
Geoffrey Van Orden (ECR, UK) konzervatív képviselő kérdésére válaszolva Ashton elismerte, nem tudja, hogy az Európai Unió mekkora összeget irányzott elő az afganisztáni misszió számára 2010-re vonatkozóan.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „elengedhetetlen”, hogy az Európai Unió továbbra is részt vegyen a konfliktus kezelésében, akkor is, ha erre nincsenek katonai lehetőségei. „Lehet, hogy a szerepünk nem katonai”, de az Európai Uniónak gondoskodnia kell azokról az országokról, melyek számára „hozzáadott értéket” jelent, ha a tagállamok együttműködnek, és csapatokat küldenek.
Az emberi jogok védelmezése
A külügyi biztos posztjára jelölt politikusnő elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint túl puhán értelmezi az emberi jogok védelmét Kínával, Iránnal, vagy éppen Oroszországgal szemben. A képviselők közül többen is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Ashton esetleg a „csöndes diplomácia” eszközéhez nyúl a határozottság helyett.
Schöpflin György (EPP, HU) nem tartotta szerencsésnek, hogy a bárónő szigorúan az eredmények elérése mellett tette le a voksát, és nem fogalmazott óvatosabban, mikor „az uniós külpolitikának folyamatosan súlyos dilemmákkal kell szembesülnie.” A Fidesz EP-képviselője emlékeztetett, az emberi jogok és a kereskedelmi kérdések sokszor szembeállítják az Unió érdekeit egymással. 
Ashton válaszában leszögezte, ilyen esetben nem egy választásról van szó, hiszen az Uniónak éppen az emberi jogok adják az alapját. „Ez nem vagy-vagy, hanem is-is [kérdése].” – mondta a jövendőbeli főképviselő. A bárónő szerint az Európai Uniónak ragaszkodnia kell az értékeihez, és, ha erre szükség van, partnereitől meg kell követelnie a fejlődést e téren.
„A nyilvánosság teljes fénye nélkül beszélni valakivel esetenként sokkal hatékonyabb lehet.” – érvelt Ashton. Leszögezte, „egyetlen pillanatra sem” fogja figyelmen kívül hagyni az emberi jogi szempontokat, amikor más országokban tesz majd látogatást.
„A hangos beszéd” nem minden esetben éri el a kívánt eredményt, mondta Ashton, majd hozzátette, hogy az emberi jogok egyetemesek ugyan, de „néha különböző megközelítést igényelnek”, tekintettel a különböző kultúrákra.
Erős kapcsolatok Oroszországgal
Sok kérdés vonatkozott az EU és Oroszország közti kapcsolatokra, melyeket az utóbbi időben inkább a feszültség jellemezte, miután Moszkva láthatóan azon igyekszik, hogy „befolyási övezetét” megerősítse, illetve kiépítse a kelet-európai országokban.
Ashton utalt a 2008 augusztusában lezajlott orosz-grúz háborúra és egyéb „befagyott konfliktusokra”. Véleménye szerint Moszkva valóban „közös téma”, hiszen mindezen országok korábban a Szovjetunióhoz tartoztak.
Ennek ellenére Ashton úgy véli, hogy az EU legnagyobb szomszédjával jó kapcsolatokat kell ápolni, „proaktívan és pozitívan” kell hozzáállni a kapcsolatok építéséhez és a problémák megoldásához, „ahelyett, hogy újabbakat hoznánk létre”. „Oroszországgal szoros kapcsolatokat kell, ápoljunk.” – mondta Ashton.
Egy, az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdés vonatkozásában Ashton elmondta: az Európai Uniónak jó kapcsolatokat kell ápolnia Moszkvával. „Van nálam egy térkép az európai vezetékekről.” - mondta, és elsősorban Ukrajna szerepét hangsúlyozta az EU gázszükségleteinek kielégítése kapcsán.
„Rugalmas költségvetést” az EU diplomáciai testületének
Ashton arra kérte az Európai Parlament tagjait, hogy legyenek rugalmasak az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) költségvetésének elfogadásakor. A Lisszaboni Szerződés által létrehozott EKSZ körüli viták ugyan számosak, de 6000, a világ minden részére delegált diplomatát foglal majd magában, akiknek munkáját Lady Ashton irányítja majd.
Az új szolgálat nemzeti és európai diplomatákat vegyesen tartalmaz majd, és - eltérően a Bizottságtól - „sui generis” struktúrájában fog működni, mondta Ashton. „A szerződés legalábbis ezt mondja.” – tette hozzá, utalva a szervezettel és a működéssel kapcsolatos bizonytalanságokra.
A jövendőbeli főképviselő biztosította a képviselőket arról, hogy hamarosan kidolgozzák a struktúrát annak érdekében, hogy az erre szánt pénz követhető legyen. Ashton ugyanakkor „rugalmasságot” is kért a költségvetéssel kapcsolatban. „Nem azért, hogy elkerüljük a [Parlament] felügyeletét, hanem, hogy választ adhassunk a folyamatosan változó kihívásokra.” – mondta.
Elutasította azonban azokat a feltételezéseket, miszerint az Európai Unió az amerikai különleges képviseletek hálózatát szeretné lemásolni. „Nem tervezem, hogy sok különleges képviselőt helyezek el különleges országokban.” – mondta. Hozzátette: „Nem vagyok benne biztos, hogy a Szerződés ezt egyáltalán lehetővé teszi.”
Az EUX.TV rövid összefoglalója az eseményről:
<//embed><//embed><//embed>
