Hirdetés
Ashton 12 oldalas Európai Külügyi SZolgálatról (EKSZ) szóló jelentése figyelmen kívül hagyta a Parlament álláspontját, amely visszautasította a főtitkárságnak nagy hatalmat adó francia típusú megoldást (EurActiv.com 24/03/10).
Ha jóváhagyják, a főtitkár úgy fog rohangálni az EKSZ hálójában, “mint egy pók”. – figyelmeztettek a képviselők.
“Az EKSZ-t egy Főtitkárságon keresztül kellene irányítani, amely a Főképviselő [Catherine Ashton] hatásköre alatt működik” – olvasható a javaslatban. “A főtitkár biztosítja az EKSZ zavartalan működését, beleértve az adminisztratív feladatokat és a költségvetés kezelését “ – így folytatódik a javaslat.
Ahogy az EurActiv.com hasábjain már korábban is olvasható volt, Ashton javaslata első látásra üresnek tűnt, és nem tartalmazott szervezeti ábrát sem.
Közvetlenül miután Ashton felvázolta terveit, különböző csoportok képviselői nyilatkozatot adtak ki arról, hogy a Parlament elfogadhatatlannak tartja a javaslatot.
“A javaslatban felvázolt szerkezet egy mindenható főtitkárral és helyetteseivel együtt, nem biztosítja a helyettesek politikai legitimitását, ami a Főképviselő alapos munkájához szükséges” – olvasható Elmar Brok, néppárti, Guy Verhofstadt liberális, Hannes Swoboda szocialista, Rebecca Harms és Daniel Cohn-Bendit zöld képviselők közös nyilatkozatban.
“Olyan politikai helyettesekre van szükségünk, akik képviselni tudják őt a Parlamenttel és harmadik országok béli partnerekkel szemben.” – nyilatkozta egy vezető képviselő.
Az európai törvényhozók lesöpörték Ashton javaslatát, mert szerintük politikai hitelesség tekintetében kevés figyelmet fordított a Parlamentre. Kritizálták továbbá “a fejlesztési hatáskörök tekintetében a Bizottság és az EKSZ közötti mesterséges elkülönítést,” és ezt “az inkoherencia receptjének” nevezték.
Ashton tervezetében a sokmilliós költségvetésért felelős fejlesztési biztos, és a szomszédságpolitikáért felelős kollégája párhuzamosan dolgozik.
“Az Európai Fejlesztési Alapra és a Fejlesztési Együttműködési Eszközre vonatkozó mindenféle javaslatot […] az EKSZ felelős szolgálata készít el, és a Bizottság a fejlesztésért felelős biztos közvetlen vezetése, és ellenőrzése alatt felel a fejlesztéspolitikáért. Ezt követően a Főképviselővel közösen tesznek javaslatot a Bizottságnak” – olvasható a javaslatban.
A szomszédságpolitikára vonatkozóan, hasonló bekezdés szerepel.
A napokban a képviselők többször is figyelmeztettek, hogy a Bizottság szolgálatai és az EKSZ közösen lássa el a megegyező feladatokat, elkerülendő a duplikációt.
A képviselők hangsúlyozták, hogy a hetekben zajlott tárgyalások ellenére a Főképviselő “nem veszi eléggé figyelembe a Parlament álláspontját”.
“A javaslat meghatározó változtatásokra szorul, máskülönben a Parlamentnek nem áll majd módjában a személyzeti és pénzügyi szabályokra vonatkozó módosítási kérelmeket elfogadni.” - figyelmeztetnek a képviselők. A fenyegetés értékű mondat arra utal, hogy az EKSZ felállításához jelentősen módosítani kell az Unió intézményeinek pénzügyi és személyzeti feltételeit, amelyhez azonban szüksége a Parlament jóváhagyása.
Időközben az EurActiv hozzájutott az EKSZ felállításával kapcsolatos legfrissebb képviselői tervezethez, amelyhez már szervezeti ábra is tartozik.
Vélemények:
Jerzy Buzek, a Parlament elnöke március 25-én elmondta az Unió vezetőinek, hogy “csalódott’ Ashton javaslatában, amelyben szerinte nincs olyan konkrét pont, ami fontos a Parlamentnek.
“Az új szervezet a kezdetektől fogva akkora, mint egy európai intézmény! Ezért szükség van arra, hogy állandóan ellenőrizzék.” – mondta Buzek.
“A személyzet tekintetében remélem, hogy fenntartják az eredeti földrajzi egyensúlyt.” – tette hozzá Buzek.
Az EurActiv azt kérdezte Buzektől, hogy nem teremt-e precedenst azzal, hogy a kelet-európai országok véleményéhez ragaszkodik a “földrajzi egyensúly” tekintetében, hiszen így egy következő, nyugat-európai országból érkező elnök jogosnak érezheti, hogy ennek a térségnek az érdekeiért harcoljon. Buzek válaszában hangsúlyozta, hogy az egyensúly az összes uniós ország számára fontos, beleértve a délieket és a Skandináv félszigetet is.
Buzek azt is hangsúlyozta, hogy a kulcs országok – mint Washington, Moszkva és Peking – leendő uniós képviselőinek és nagyköveteinek parlamenti meghallgatáson kellene átesni, mielőtt munkába állnak. Az ilyen eljárások nem jelennek meg a Lisszaboni Szerződésben, és Ashton szolgálatai is visszautasították ezt.
Az Ashton által bemutatott EKSZ javaslatról Chris Bryant, a brit európai miniszter a következőket mondta:
“Örültem a javaslatnak. Egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy valóra váljon az - amit Ashtonnal együtt képzelünk el -, hogy az EKSZ létrehozása az Uniónak lehetőséget ad arra, hogy külügyek tekintetében erősebb hangon szólaljon meg. Az Egyesült Királyság érdeke, hogy az olyan megosztó kérdésekben - mint Irán, Kína, Oroszország és a Közel-Kelet - Európa egyértelmű, hatékony, egységes és fegyelmezett hangon szólaljon meg. Európának értéket kellene teremteni, és nem azt ismételgetni, hogy egyes országok mit tudnak és akarnak tenni.”
Következő lépések:
- Április vége: Annak a határidőnek a meghatározása, amikor az Unió vezetőinek el kell elfogadni Asthon javaslatát.
