Hirdetés
Ashton javított javaslata április 26-án kerül az uniós külügyminiszterek elé, valamint a hatályba lépés előtt, a Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Az új verzióban nem szerepel az a részletes szervezeti ábra, amely vitákat váltott ki, mert az új intézmény főbb pozícióit úgy alakították ki, hogy azt a francia stílusú képzésben részesült szakértők tölthessék be (EurActiv.hu 2010.03.29).
Nem lesz „szervezeti ábra” az EKSZ-ben, mondta egy nagy európai ország nagykövete az újságíróknak tegnap. A nagykövet magyarázata szerint, ennek oka, hogy Ashton nem akarja, hogy szigorú adminisztratív rendszer korlátozza és a szolgálatnak idővel lehetőséget kell adni a bővülésre.
Kezdettől fogva látszott Ashton taktikája. Egy vázlatos ajánlatot tett le az asztalra azért, hogy maximalizálja az esélyét annak, hogy a Tanács és a Parlament – amelyeknek jóváhagyási joga van - is elfogadja (EurActiv.com 2010.03.22) azt.
Habár a diplomáciai szolgálat szerkezetéről nem együttdöntéssel döntenek, a Parlamentnek vétójoga van a pénzügyi tervet illetően.
„Primus inter pares”
Az uniós nagyköveteknek szerdán bemutatott javaslatával összehasonlítva a korábbi, március 25-i javaslatot, “Ashton véleménye kialakult”, mondta a diplomata.
Ashton visszavonta korábbi terveit, miszerint egy nagy hatalommal bíró Főtitkár álljon az új szolgálat élén. A bárónő most három magas szintű tisztségviselővel, „kollegiális vezetést” javasolt. Közülük az egyik elnökölne az EKSZ-ben, ha Ashton nincs jelen.
Ő lenne a primus inter pares – az első az egyenlők között – a nagykövet szerint egyfajta „főtitkári igazgató” lenne.
A diplomata ironikusan megjegyezte, hogy Ashton a magasabb politikai szinteken szélesebb körből meríthet a helyettesek tekintetében. Az egyik lehetőség az lenne, hogy az a három biztos segítené a munkáját, amely a külkapcsolatokért felel – nevezetesen Štefan Füle, a bővítésért felelő cseh biztos, Andris Piebalgs, a fejlesztésért felelős lett kollégája és Kristalina Georgieva, a humanitárius segítségért felelős bolgár biztos (EurActiv.com 2010.03.15).
A másik lehetőség, hogy a huszonhét tagállam külügyminisztere segítené, akik találkozóját Ashton szervezi. A harmadik lehetőség, hogy alkalmi speciális uniós küldöttek képviselik konkrét küldetésekben, ahogy az az Egyesül Államokban is működik.
A biztosok óvakodnak a helyettesi pozíciótól
A diplomata ugyan támogatja, hogy a három biztos legyen Ashton helyettese, mégis vannak fenntartásai ezzel a felállással kapcsolatban is. Véleménye szerint félő, hogy a túlzott segítőkészség ahhoz vezet majd, hogy felemészti őket az „EKSZ bürokráciája”.
A nagykövet elmondta, hogy a Tanács és a Bizottság nemrég küldött egy listát arról, hogy a két intézmény adminisztratív szolgálatai közül, melyek képezzék részét az EKSZ-nek. A diplomata egyértelművé tette, hogy a lista nem egy névsor volt.
Az EurActiv azon kérdésére, hogy a tagállamokat már felkérték-e arra, hogy küldjék el listájukat arról, hogy kiket szeretnének az EKSZ-ben látni, a nagykövet nemmel felelet. Elmondta, hogy a jövőbeni diplomáciai szolgálat a Tanács, a Bizottság és a tagállamok diplomáciai szolgálatának tisztségviselőiből áll majd össze (EurActiv.com 2010.04.13).
A diplomata szerint a tagállamok elvárása az, hogy Ashton nyárig töltse be a „kollegiális vezetés” és más kulcspozíciók helyeit, és egy számukra elfogadható ajánlattal álljon elő. Az EKSZ ezt követően ősszel működőképes lesz, tette hozzá.
Az Ashton javaslatáról szóló parlamenti vélemény szerint a dokumentum túl nagy teret enged a tagállamoknak. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a Parlamenttel való egyeztetés [ez ügyben is] tovább folytatódik a hétfői külügyminiszteri találkozót követően.
A nagykövet elmondta, a tagállamok EKSZ-hez fűződő viszonyát illetően „meglepően nagy konszenzus” volt, de e mögött „sok hátsó gondolat” van, amelyeknek hátterében az önálló nemzeti kinevezettek kulcspozíciói állnak.
Következő lépések
- Április 26.: Az uniós külügyminiszterek találkoznak Luxemburgban.
- Április 30.: Határidő arra, hogy elfogadják Ashton EKSZ felállításáról szóló javaslatát.
