Hirdetés
Andor Lászlót jelöli Bajnai Gordon az Európai Bizottság magyar tagjaként. A miniszterelnök elmondta, döntését „számos megbeszélés, gondolkodás, elemzés, hazai és nemzeti konzultáció előzte meg”.
Az EBRD igazgatójának jelöltségét a magyar sajtó ugyan már korábban megszellőztette (EurActiv.hu 2009.10.08.), sőt az is világos volt, hogy az MSZP által javasolt, a párthoz közelebb álló személyekkel szemben a közgazdász a miniszterelnök favoritja, Bajnai egészen addig várt a bejelentéssel, amíg a Lisszaboni Szerződés sorsa végleg el nem dőlt Európában.
Miután azonban a cseh elnök szignójával az utolsó tagállamban is lezárult a ratifikáció, és az intézményi bizonytalanság megszűnt (EurActiv.hu 2009.11.03.), a magyar kormányfő közölte, Andort látná szívesen az Európai Bizottságban.
A bizonytalan helyzet oka főleg az volt, hogy a Lisszaboni Szerződés jelenlegi formájának értelmében az Európai Bizottság az egy tagállam-egy biztos elven működik, tehát 27 biztossal. Ha azonban az új szerződés megbukott volna, a Nizzai Szerződés értelmében a tagállamok legalább egyharmadának le kellett volna mondania uniós kulcspozíciójáról. A két alternatíva pedig más-más megközelítést kíván.
A miniszterelnök szerint Andor „szakmai rátermettségéhez és emberi tisztességéhez nem férhet kétség”. Kiemelte továbbá azt is, hogy Andor a „modern, progresszív baloldali gondolkodás” művelői közé tartozik, ami az Európai Parlament második legnagyobb frakciója is magáénak érez.
„Számos szakmai, politikai és európai politikai szempontot mérlegeltem”
Az Európai Unió szabályainak megfelelően Bajnai azonban csak egy nevet mondhatott a mai napon, nem nyilatkozhatott arról, hogy milyen portfoliót szán Andornak, hiszen az az Európai Bizottság elnökének feladata.
José Manuel Barroso viszont csak akkor fogja megkezdeni a tárcák szétosztását, ha már minden tagállam megnevezte jelöltjét. Erre egyébként a következő hetekben lehet számítani, hiszen –ahogy azt Joseph Daul a Néppárt elnöke megfogalmazta - Klaus aláírása mindenki számára azt jelezte „Európa végre továbbléphet”.
Bajnai választása ennek megfelelően nem volt könnyű. Olyan személyt kellett jelölnie, akit nem csak hogy minden magyar párt elfogad, de megfelel az európai intézményeknek, könnyen veszi a nyelvi és eljárási akadályokat, ráadásul több posztra is alkalmas. „Számos szakmai, politikai és európai politikai szempontot mérlegeltem.” – hangsúlyozta ezért a miniszterelnök.
Magyarország várhatóan szem előtt tartja a közép-kelet-európai tagállamok körében igen népszerű energiaügyi biztosi posztot, melyet eredetileg Kovács Lászlónak is szántak, ám korábban a regionális biztosi poszt is szóba jött.
A miniszterelnök azonban azt kérte a sajtótól, ne kérdezzék a portfolió kapcsán, mert egyrészt nem tud rá válaszolni, hiszen arról a Bizottság elnöke dönt majd, másrészt pedig a találgatás csak „rontaná az ország esélyeit”.
Nem lenne szerencsés, ha a felmerülő portfoliók kapcsán részinformációk szivárognának ki, erősítették meg ezt az EurActiv forrásai is. Ha az olvasható a médiában, hogy az ország egy bizonyos posztot szeretne megszerezni, de végeredményben másik tárcát oszt számára a Bizottság elnöke, „az emberek esetleg azt gondolják, hogy az a tárca kevésbé fontos.” – mondta a Bizottság egyik tisztségviselője az EurActiv kérdésére.
Válságkezelés kettős feladatrendszer mellett
A hazai és nemzetközi tapasztalattal, illetve kiváló nyelvi ismeretekkel rendelkező Andor László először a rá nehezedő felelősségről beszélt. Kiemelte, nem csak azért fog felelősséggel tartozni, hogyan végzi el a majd rábízandó szakterületen adódó feladatokat, hanem a felelősségének másik oldaláért is, miszerint „az hogy az uniós biztosok munkájának színvonala visszahat az ő hazájuk megítélésére”.
A baloldali közgazdász szerint tevékenysége akkor hozhat majd „magyar sikert”, ha biztosként a „lényeggel foglalkozunk”. A lényegként pedig a gazdasági válságot nevezte meg, amelyet a jövőben felálló Európai Bizottság legelső feladatai között sorolt fel.
A leendő magyar biztos ugyanakkor úgy látja, hogy az Unió kettős kihívásrendszer előtt ál. Egyrészt a Közösségnek lépést kell tartania a világ fejlődési ütemével, ugyanakkor fel kell zárkóztatnia saját, elmaradottabb területeit, valamint a peremvidékeket. Andor szerint azonban „ennek a kettős kihívásnak kell megfelelni” anélkül, hogy engedményeket tennénk magunknak.
Andor hangsúlyozta, Magyarország és a térség többi poszt-kommunista országa még mindig nem érzi, hogy felzárkózott volna az Európai Unióhoz, „sokan (…) nem érzik azt, hogy életminőségük közeledett volna a nyugati országokhoz, melyeket ’89 előtt csak távolról tudtunk szemlélni”.
Magyarország következő Uniós biztosa üdvözölte, hogy a Lisszaboni Szerződés az Unió hatékonyabb működését teszi lehetővé, ugyanakkor elmondta, azt „minél több progresszív tartalommal” szeretné megtölteni. Példaként kiemelte a sokszínűség, a tolerancia, a konfliktusok erőszakmentes megoldása, a társadalmi kohézió és a klímavédelemért vállalt közös felelősség fontosságát.
Bár a tipikusan neoliberális gazdaságpolitikát és kiegyensúlyozottan konzervatív társadalompolitikát folytató Barrosoval Andornak valószínűleg sok vitája lesz ilyen téren, a leendő biztos elmondta, számára most egy felkészülési folyamat kezdődik, hiszen konzultálnia kell a hazai, illetve a brüsszeli szakértőkkel, valamint a hazai és az európai parlamenti magyar képviselőivel. 
