Hirdetés
„Óvatosnak kell lennünk, amikor arról döntünk, hogy erre mikor kerül sor, de ha minden jól megy, akkor a [bankok számára nyújtott] ideiglenes támogatási szerződések 2010 végén lejárnak.” – mondta Almunia tegnap (január 12.) az Európai Parlament gazdasági és monetáris szakbizottsága előtt.
A biztos-jelölt azt is megerősítette, hogy az elődje, Neelie Kroes által lefektetett stratégiát készül folytatni. Kroes több alkalommal hangsúlyozta, hogy az állami támogatásban részesített bankoknak akár el is kell adniuk majd tőkéjük egy részét ahhoz, hogy visszafizethessék a támogatást, amelyet a válság legrosszabb időszakában kaptak kormányaiktól, vagy az Uniótól (EurActiv 17/07/09).
„A bankoknak, amelyek segélyt kaptak, dezinvesztálniuk [1] kell.” – mondta Almunia a meghallgatáson. Minden intézmény, amely központi támogatásban részesült, fenntartható üzleti modellt kell felmutasson, bizonyítva, hogy a válság után is képes fenntartani fizetőképességét.
Almunia elmondta, legfőbb prioritása „elkerülni az erkölcsi kockázatot”. A versenypolitikai tárca várományosa tehát azt szeretné, hogy a válságkezelő intézkedések ne éppen azok javát szolgálja, akik rossz irányba haladnak. A bankok, amelyek egészségesek, kapjanak jutalmat, és ne kerüljenek igazságtalanul versenyhátrányba a közpénzből támogatott düledező intézményekkel szemben.
A megtorló politikákkal kapcsolatban elmondta: „Nagyon alaposan megvizsgáljuk, hogy milyen haszon származik a közpénzekből.” A képviselők hangot adtak az év végén kifizetett hatalmas banki bónuszokkal kapcsolatos aggodalmuknak. „Nem fogadjuk el, hogy ebből a pénzből fedezzék a bónuszokkal kapcsolatos kiadásokat.” – válaszolta Almunia.
Bírság, vagy más szankció?
Tekintettel a versenypolitikában alkalmazott bírságokkal kapcsolatos egyre hangosabb vitára, Almunia leszögezte: „A bírság mértéke megfelelően lett megállapítva és bebizonyosodott, hogy visszatartó erővel bír.” Egyes vélemények szerint ugyan adminisztratív, vagy akár büntetőjogi tételekre kellene cserélni a pénzügyi szankciókat, Almunia ezt nem tartja elképzelhetőnek.
Az Európai Bizottság az elmúlt években több milliárd eurónyi bírságot szedett be a tagállamok területén működő egyes cégektől,akikről bebizonyosodott, hogy megszegték a trösztellenes szabályozást.
Nagy-Britannia trösztellenes hatósága nemrég egy jelentésben azt javasolta, hogy az egész vállalat megbírságolása helyett inkább a versenyszabályok ellen vétő menedzserek ellen kellene adminisztratív, vagy büntető szankciókat bevezetni.
Brüsszelben több lobbiszervezet is lelkesen támogatja a javaslatot, de Almunia nem mutatott érdeklődést iránta. „A bírságokat felváltó különböző büntetések lehetőségét jelenleg nem vizsgáljuk.” – mondta. „Nem vagyok ellene, hogy beszéljünk róla. De nem gondolom, hogy ez beleillik a versenypolitikai felfogásunkban.” – tette hozzá.
Almunia arra is emlékeztetett, hogy a Bizottság csupán három esetben szabta ki a teljes lehetséges büntetést, amely 10 százaléka az érintett cég éves forgalmának. A bírság minden más esetben a küszöbérték alatt maradt.
„Amit az új biztos mondott, azok közül semmi sem utalt arra, hogy az új biztos leveszi a lábát a pedálról a kartellekkel szembeni küzdelemre vonatkozóan, illetve a kivetett bírságok tekintetében. Hat számjegyű büntetésekről beszélünk.” – mondta Paul McGeown a Hunton & Williams jogi tanácsadó cégtől.
Kollektív jóvátétel
Almunia nyitott volt a kollektív jóvátételnek nevezett ötletre. Ez a javaslat azt célozza, hogy a versenykorlátozó viselkedés károsultjai valamilyen kártalanításban részesülhessenek.
A spanyol biztos-jelölt hangsúlyozta továbbá, hogy Európának „el kell kerülnie a nagy hibákat, melyeket az olyan csoportos intézkedések okoznak”, mint amilyeneket az Egyesült Államokban lehet látni.
„Be kell vezetnünk egy nem jogi mechanizmust, egy nem peres eljárást, olyan esetekre, amelyek nem igényelnek kollektív jóvátételt.” – mondta Almunia
[1] Tőkét von ki az általa korábban táplált tőkepiacról
