Hirdetés
A leköszönő cseh és a júliusban hivatalba lépő svéd elnökség tárgyalásokat kezdeményez az EP politikai csoportjaival, hogy kiderüljön, számíthat-e Barroso a képviselők többségének támogatására.
A Parlamentben előreláthatólag július közepén kerül sor a szavazásra, de a szocialisták, a zöldek és a liberálisok már beindították az újraválasztás ellenkampányát (EurActiv.com: 10/06/09). Az ő megnyerésükhöz valószínűleg engedményekre lesz szükség; a beavatottak szerint „fájdalomdíjként” további helyeket kapnak majd a legjelentősebb parlamenti bizottságokban.
„Rendkívüli büszkeséggel tölt el, hogy az állam- és kormányfők egyhangúlag biztosítottak támogatásukról” – mondta Barroso csütörtök esti sajtótájékoztatóján. Hozzátette, „meghatotta” őt a tagállami vezetőktől kapott „támogatás egyértelmű kinyilvánítása”.
„Úgy érzem, elismerés övezi a Bizottság eddigi munkáját” – nyilatkozta.
Jan Fischer, az EU soros elnöki posztját betöltő Csehország miniszterelnöke szerint a bizonytalanság idején Barroso képes volt megteremteni a stabilitás garanciáit. Rámutatott továbbá, hogy „Barrosot a politikai térkép jobb és bal oldalán egyaránt elfogadták”.
„Nem akarunk késlekedni, fő a hatékonyság” – jelentette ki Fischer, és hangot adott abbéli reményének, hogy Barroso a Parlament jóváhagyását is „a lehető leghamarabb” megkapja.
Az egykori portugáliai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy mind a jobb-, mind a baloldali vezetők támogatták, és bízik benne, hogy ez a Parlamentben sem lesz másképp.
„Európának felül kell emelkedni a pártpolitikai törésvonalakon. Az EU legyen politikai, ám ne váljon pártoskodó játéktérré” – mondta Barroso. „A politikai pártokon túlmutató gondolkodásra van szükség” – tette hozzá.
Második hivatali ciklusára vonatkozó tervei kapcsán a portugál politikus kifejtette, hogy mindenekelőtt a pénzügyi és gazdasági válsággal kell megbirkózni. Rövid távú céljai közt második helyen az ENSZ koppenhágai klímaértekezletén napirendre kerülő megállapodás megkötése szerepel. A hosszabb távú kihívásokról, illetve elképzeléseiről azonban Barroso nem ejtett szót.
Az állam- és kormányfők ugyan biztosították támogatásukról Barrosot, jogerős hozzájárulást mégsem adtak, félve a Parlament júliusi szavazásának esetleges „kudarcától”.
Diplomáciai források szerint az EU vezetői akkor hagyják jóvá jogerősen is Barroso jelölését, ha a parlamenti csoportok képviselőivel folytatott puhatolódzó tárgyalások alátámasztják a többségi támogatottság meglétét. A formális szavazásra július közepén, az új Parlament első plenáris ülésén kerülne sor.
Eközben az állam- és kormányfők a mai napra (június 19-re) halasztották a döntést a biztosítékokról, melyeket Írország kapna „cserébe”, amiért ismét hajlandó népszavazásra bocsátani a tavaly elutasított Lisszaboni Szerződést.
Írország támogatna egy olyan jegyzőkönyvet, amely a szerződéstervezettel azonos jogi státusszal rendelkezik, ez azonban néhány tagállamban a ratifikációs folyamat újbóli, kérdéses kimenetelű lefolytatását vonná maga után.
Háttér:
Barroso, ezidáig példa nélkül álló módon, a csúcsot megelőzően levélben fordult az EU állam- és kormányfőihez, vázolva programját és támogatásukat kérve újraválasztásához (EurActiv 18/06/09).
A lépés az uniós hagyományokkal való szakítást jelenti, hisz a Bizottság elnökét rendszerint az európai állam- és kormányfők zárt ajtók mögötti tanácskozása után, a jelölt személyes érdemei alapján nevezik ki.
Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár az utóbbi időben erős nyomást gyakorolt Barrosora annak érdekében, hogy még az uniós vezetők hozzájárulása előtt ismertesse programját.
Sarkozy főként a munkahelyeket elhanyagoló, liberális gazdaságpolitikai intézkedései miatt bírálta Barrosot, és ismételten hangot adott a „proaktív Európa” elleni kifogásainak (EurActiv 02/06/09).
Álláspontok:
Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke Barroso támogatására szólította fel a frakciókat, ám megjegyezte, hogy ez csupán „saját személyes véleményét” tükrözi.
„Az EP-n belül megoszlanak a nézetek a bizottsági elnök megválasztásának időpontját illetően” – közölte. „Ki kell várnunk, hogy milyen álláspontra helyezkednek a frakciók a mostani csúcson [Barroso jelölésével kapcsolatban].”
„Jelenleg számos csoport ellenzi a kérdés napirendre vételét” – ismerte el Pöttering. A parlamenti frakciók vezetői „július 9-én döntenek az ügyben”; ekkor véglegesítik a Parlament július közepére tervezett alakuló plenáris ülésének napirendjét.
„Személyes véleményem szerint intézményes stabilitásra van szükségünk, és a [Barroso javára történő] júliusi szavazás a stabilitás egyértelmű jele lenne” - mondta. A Bizottság egészéről való szavazással pedig várhatunk az októberben esedékes „ír népszavazás eredményének nyilvánosságra hozataláig” – tette hozzá a politikus.
Következő lépések:
Június 22.: a cseh és a svéd elnökség megkezdi az előzetes tárgyalásokat az EP frakcióival, hogy feltérképezzék, Barroso mögött áll-e a többség.
Július 9.: a parlamenti frakciók elnökei eldöntik, hogy Barroso jelölése az EP alakuló ülésének napirendjére kerüljön-e.
Július 15.: szavazás az új bizottsági elnökről a Parlament alakuló ülésén.
