Hirdetés
Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője arra figyelmeztette a tagállamok vezetőit, hogy az Unió “Európa 2020” zöld növekedést és foglalkoztatást célzó stratégiája bukásra van ítélve, ha ugyanúgy, mint a lisszaboni stratégiát, kormányközi egyezségekre alapozzák.
Csütörtökön (június 3.) a European Policy Centre kutatóintézet által szervezett konferencián Verhofstadt elmondta, előfordulhat, hogy a Parlament nem szavazza meg a tíz éves stratégia egyes részeit, ha annak végrehajtásában a kormányközi megközelítés érvényesül.
“A Parlamentben, az összes képviselőcsoport egy közös nyilatkozaton dolgozik. Arról tárgyalunk, hogy ha a Tanács ugyanolyan irányítást javasol, mint az előző stratégia során, akkor blokkoljuk a szöveg bizonyos részeit.” – válaszolta a liberális frakcióvezető az EurActiv kérdésére.
Verhofstadt erősen támogatja a “közösségi” megközelítést a stratégia végrehajtásában, valamint kiáll amellett is, hogy átfogóbb intézkedések mentén hajtsák végre az uniós politikákat.
EP-források szerint annak ellenére, hogy a gyűlésnek nincs döntési joga a stratégia felett, blokkolhatja annak költségvetését, vagy néhányat a hét “zászlóshajó” kezdeményezés közül.
Úgy tűnik, hogy a Parlament második legnagyobb képviselőcsoportja, a szocialisták, egyetértenek Verhofstadtal. A Zöldek pedig csak részben értenek egyet az EurActiv értesülései szerint (lásd a véleményeknél).
Mióta a Lisszaboni Szerződés életbe lépett, Verhofstadt szerint “nagy harc” vette kezdetét a szuverén tagállamok közötti bilaterális diplomáciára alapozott kormányközi megközelítést támogatók, valamint az úgynevezett “közösségi eljárás” támogatói között. Ez utóbbiban a központi szerepet a nemzetek feletti uniós intézmények - mint a Bizottság és a Parlament - veszik át.
A frakcióvezető hozzátette, hogy csak a közösségi elv alapján elképzelhető, hogy az integráció megerősödjön és valódi megoldást találjunk a jelenlegi gazdasági válság problémáira.
“A 2000-ben indult lisszaboni stratégia alapjait a kormányközi együttműködésre helyezték. A legjobb gyakorlatra és szakértői értékelésre alapozott kormányközi eljárás, a stratégia teljes kudarcát hozta.” –állítja Verhofstadt.
“Amennyiben így folytatjuk, 10 éven belül majd az Európa 2030-ról beszélgetünk, de az “Európa 2020” bukását is tapasztalni fogjuk, ha továbbra is a kormányközi megközelítést alkalmazzuk.” – tette hozzá a frakcióvezető.
Nem a célokkal van probléma
Verhofstadt szerint a lisszaboni stratégia nem a célok hiánya miatt bukott meg, hiszen több mint 30 célkitűzést fogalmaztak meg. A kudarc oka sokkal inkább az volt, hogy a tárgyalások során a tagállamok mindig újabb célokkal egészítették ki azt.
“Az előző stratégia [kudarcából] egyrészt azt tanultuk, hogy ötre csökkentettük a célok számát. Szerintem ez jó döntés volt. A fő probléma azonban nem a célokkal van, hanem a stratégia irányításával, amelyet nyílt koordinációs eljárásnak neveztek. Ezt 2000-ben azok találták ki, akik nem akartak valódi gazdasági uniót és valódi gazdasági stratégiát Európának.” – mondta Verhofstadt, aki abban az időben Belgium miniszterelnökeként részese volt a folyamatnak.
Az akkori uniós vezetőket kritizálva Verhofstadt elmondta, hogy “sok gyönyörű kifejezést – nyitott koordinációs eljárás, szakértői értékelés, legjobb gyakorlat” találtak ki, de ennek az eredménye az lett, hogy csak “dokumentumokat nyomtattak”, amelyek különböző tagállamok eredményeit hasonlították össze.
“Miniszterelnöki tapasztalataimból tudom, hogy ez semmiféle kényszert nem eredményez. Ha rossz eredményeid vannak, van egy rossz napod a Parlamentben, de ez minden. Elmondom, hogy az IMF negatív ország jelentése, nagyobb kényszert eredményez. Még egy független szervezet jelentése okán is nagyobb a nyomás, mint az összes lisszaboni stratégia keretében nyilvánosságra hozott dokumentum miatt.” – véli Verhofstadt.
A volt belga miniszterelnök a spanyol elnökséget sem dicsérte meg azért, mert lejjebb adta az Európa 2020-al kapcsolatos törekvéseit.
“Volt néhány merész javaslat az elnökség elején, januárban. Azonban mikor láttam azokat a javaslatokat, amelyek most terítéken vannak, az a félelmem támadt, hogy egy olyan Európa 2020 stratégiánk lesz, ami többé-kevésbé az előző másolata.” – tette hozzá a frakcióvezető.
Verhofstadt támogatta, hogy ösztönzőket és szankciókat kapcsoljanak az Európa 2020 stratégiához. Ez a kezdeményezés kisebb kavarodást váltott ki a tagállamok között az ellentétes vélemények miatt.
“Egyfelől, ezt mondták: bátrabb tettekre van szükségünk; szankciók kellenek az olyan tagállamok ellen, amelyek nem tartják be a Stabilitási Paktumot. Azonban amikor a gazdaságra került a sor, vagy gazdasági reformokra, vagy az Európa 2020 stratégiára, ezt mondták: ez nem lehetséges; a tagállamok foglalják el a vezető ülést. Ez egyszerűen nem következetes.” – állítja a frakcióvezető.
Össztűz alatt a görög válság kezelése
Verhofstadt az uniós vezetőket a görög válságkezelés folyamata miatt is kritizálta, amiért öt hónapot az egymással való birkózással „vesztegettek el”.
Három hónapba került mire megegyeztek a bilaterális kölcsönről, majd további két hónap kellett a feltételekre, és mivel még mindig nem volt működőképes, ezért kellett még néhány hét a 750 milliárd eurós alap létrehozásához.
“Még mindig vannak további bizonytalanságok annak kapcsán, hogy ki irányítja az alapot, és milyen feltételekkel lehet felhasználni a forrást.” – állítja Verhofstadt.
“A pénzpiacok nem a görög kormány megtakarítási képességeit teszteli, hanem azt, hogy az Unió képes-e valódi gazdasági kormányzást teremteni“ – tette hozzá a frakcióvezető.
Vélemények
“Verhofstadt csütörtöki szavai megegyeznek azzal a javaslattal, melyet elsőnek Pervenche Berès [francia szocialista képviselő] nyújtott be. Ez a szocialista képviselőcsoport véleménye és mi örülünk, hogy Verhofstadt támogatja Berès nézeteit.” – mondta az EurActivnak Tony Robinson, a szocialisták szóvivője.
“Úgy gondoljuk, hogy a [Lisszaboni] Szerződést tiszteletben kell tartani, és ennek érdekében a Parlamenttel teljes körűen kell konzultálni.” – tett hozzá a szóvivő.
“A irányítási keretek a stratégia gerincét alkotják. A végrehajtás eredményessége érdekében erősíteni kell a felelősségérzetet. A célokat és a részértékeket az ellenőrzés eszközeként fenn kell tartani, de felül kell őket vizsgálni a mai szempontok szerint. Az egyezséget olyan ambiciózus célokra alapozva kell megkötni, amelyeket utána tiszteletben is tartunk.” – olvasható a szocialista, francia képviselőnő, Pervenche Berès januári javaslatában.
Philippe Lamberts, a Zöldek szóvivője, árnyaltabb véleményt fogalmazott meg. Egyfelől egyetértett Verhofstadtal az “Európa 2020-al” kapcsolatos “ambíciók hiányával”, valamint azzal, hogy “nem volt kényszer [és] garancia arra, hogy [az Európa 2020] könnyebben legyen végrehajtható”, mint a megbukott lisszaboni stratégia.
Azonban Lamberts szerint Verhofstadt beszállt a Tanáccsal szemben egy “zsaroló, vagy diplomatikusabban kompromisszumos” stratégiába. Ezt a lépést a Zöldek nem teszik meg. A Zöldek szóvivője azt is kritizálta, hogy a liberálisok – ellentétben a Zöldekkel - nem mondták meg pontosan, hogy milyen változtatásokat akarnak látni a stratégiában.
Következő lépések
- Június 17.: Uniós csúcs, amelyen az “Európa 2020” nemzeti céljait fogadják el.
