Hirdetés
Úgy a nemzetközi, mind a svéd sajtó egyetért abban, hogy Reinfeldt és csapata igen nagy kihívások elé állítja magát és az Európai Uniót a következő félévben. Programjának három fő pontján (gazdasági válság, munkanélküliség és klímaváltozás) kívül, a vezetés előtérbe helyezi a Stockholm Program kialakítását, a Balti-tengeri Stratégia elindítását és –amennyiben ratifikálásra kerül- a Lisszaboni Szerződésben lefektetett intézményi változások életbe léptetését. A programterv kétségkívül nagyszabású, valamint a jelen gazdasági helyzetben fel kell készülni a váratlan helyzetekre, amelyek megakadályozhatják a program sikeres kimenetelét. Ám Reinfeldt szerint, készen állnak.
A Svéd Közvélemény-kutató Intézet (Sifo) legfrissebb felmérése szerint a jelenlegi kormányfő rendkívül nagy bizalmat élvez a svéd lakosság részéről. A felmérés szerint a megkérdezettek 87%-a úgy gondolja, hogy Reinfeldt nagyon, vagy elég jól fog szerepelni az elnökségi periódusban, míg csupán 7%-uk véli úgy, hogy a kormányfő rosszul fogja venni az akadályokat. A felmérés azt is vizsgálta, hogyan tekint a lakosság a soros elnökségre. A számok azt mutatják, hogy a svédek igen büszkék arra, hogy megmérettetnek nemzetközi szinten, és fontosnak találják, hogy a siker érdekében támogatásukról biztosítsák a mindenkori kormányfőt.
A Sifo ezen kívül megvizsgálta, hogyan értékelik a médiumok Reinfeldt tevékenységét, majd arra a következtetésre jutott, hogy azok nagy része mindeddig a kormányfő „rajongótáborát” erősítik. A svédek tehát bíznak Reinfeldtben, de talán túl magas elvárásokat támasztanak vele és programjával szemben, ezért a kormány többször felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy lehetnek váratlan események, amelyek sikertelenséget hoznak, derül ki a jelentésből.
Svédország egyik legnagyobb esti lapja, az Aftonbladet szerint a váratlan események már a soros elnökség első napján el is kezdődtek. Carl Bildt, svéd külügyminiszter, halaszthatatlan telefonbeszélgetésre hivatkozva lemaradt a kormány és a Bizottság közös fényképéről. Ezenkívül az ünnepély napján egy ötven fős Greenpeace- aktivistákat tömörítő csoport a Városházánál tüntetést szervezett, felszólítva az EU-t, hogy deklarálja határozott terveit a klímapolitika finanszírozásáról. Az esti lap ezen kívül hozzáteszi, hogy bár a munkanélküliség leküzdése a svéd elnökség egyik legfőbb pontja, a kormány igen „karcsú programmal állt elő” ennek leküzdésére. Az esti lap úgy fogalmaz, hogy a félév „rémálom” és hektikus periódus is lehet, ha Reinfeldt nem reagál megfelelően a váratlan helyzetekre.
A BBC News értékelése szerint is nagyszabású feladatokkal néz szembe Svédország, amelyeknek sikerességét erősen befolyásolja a „gazdaságban és az uniós intézményrendszerben uralkodó bizonytalanság”. Azonban azt is hozzáteszi, hogy az észak-európai ország már bizonyított saját gazdaságának és rendkívül kiterjedt szociális hálójának sikerességével, valamint aktív tevékenységével a klímavátozás problémájának terén. Ezért minden uniós tagállam jogosan tekinthet modellként Svédországra, amelynek politikája a „méltányosság és hatékonyság” jelszava alatt működik.
Nem vélekedett másként az Európai Bizottság jelenlegi, és talán a következő elnöke, José Manuel Barroso sem. Szerdán (július 1) részt vett Stockholmban a megnyitó ünnepségen, ahol beszédében elmondta, Svédország sok országnak „inspirációforrás”, és meggyőződése, hogy Svédország a gazdasági válság ellenére is kompetens lesz a legfontosabb ügyek lebonyolításában. „Biztos vagyok benne, hogy Svédország elhívatottsága, szakértelme és igaz európai szellemisége által sikeres félévet fogunk zárni”, tette hozzá Barroso.
Reinfeldtet Nicholas Sarkozy, Franciaország elnöke is támogatásáról biztosította pénteki (július 3) villámlátogatása alkalmával Stockholmban. Sarkozy elmondta, hogy Franciaország aktívan részt kíván venni a klímaváltozás ellen folytatott harcban, így támogatva az általa „ambiciózusnak” titulált svéd terveket. „Franciaország elkötelezett abban, hogy a svéd elnökségi periódus sikeres legyen. Ez az, amire Európának szüksége van”, jelentette ki Sarkozy.
Nagy reményeket fűznek a svéd elnökséghez az emberi jogi szervezetek, többek közt az Amnesty International (AI) is. Lise Bergh, az AI svédországi főtitkára elmondta, hogy 2001-es elnökségi félév során Svédország sokat tett azért, hogy az Unió nagyobb figyelmet szenteljen a témának. A szervezet reményei szerint, előtérbe kerülnek majd a diszkriminációval és kínzásokkal kapcsolatos problémák, amelyek megoldásában az Unió aktívan részt vállal majd.
A hűvös és nyugodt Svédország tehát reflektorfénybe került július 1-jétől. Nemcsak a svéd lakosság támaszt hatalmas elvárásokat az országgal szemben, hanem a tagállamok is, amelyek egy megfontolt, biztos kezű, a változásokra gyorsan és rugalmasan reagáló vezetésben bíznak. A svéd elnökség élén Fredrik Reinfeldt pedig felveszi a kesztyűt és szembenéz a kihívásokkal. 
